Nemsokkal a június 23-i Európai Tanács döntés előtt, amikor is megszavazták, hogy EU tagjelölt státuszt kap Moldova, az MCC Geopolitikai Műhelyének csapata moldáv tanulmányútra indult. Az ott szerzett tapasztalatok és találkozók egy részének tanulságai alább olvashatók.

Március utolsó napján pár napos látogatásra érkezett Kisinyovba az Európai Parlament egy kisebb számú delegációja, akik a moldáv legfelsőbb vezetéssel találkoztak. A képviselők méltatták a moldovai lakosság nagylelkűségét, amiért több százezres nagyságú ukrán menekültet fogadtak be. Továbbá felszólították az EU-t, hogy továbbra is tegyen erőfeszítéseket Moldova támogatására, főleg az energia- és a kiberbiztonság területén. A Tanács el is fogadott egy 150 millió eurós csomagot a Moldovai Köztársaságnak kölcsönök és támogatások formájában. A segítségnyújtás hozzájárul az ország ellenálló képességének megerősítéséhez a jelenlegi geopolitikai körülmények között, és fedezi Moldova fizetésimérleg-szükségleteit a Nemzetközi Valutaalap programjában meghatározottak szerint, valamint támogatni kívánja Moldova gazdasági stabilizációs és reformprogramját. A folyósítás várhatóan három részletben fog megtörténni, 2022 és 2024 között. A teljes összegből legfeljebb 120 millió eurót közép és hosszú lejáratú kölcsön formájában nyújtanak kedvező finanszírozási feltételek mellett, legfeljebb 30 millió euróig támogatás formájában.

A Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett kerekasztal beszélgetésen április 5-én, Berlinben Gavrilița miniszterelnöknő elmondta, a kormánya célja, hogy

modernizálják államunkat, harcoljanak a korrupció ellen, gazdasági lehetőségeket teremtsenek és az életszínvonaluk növeljék.

Ugyanaznap, ugyancsak a német fővárosban, egy Moldovát támogató nemzetközi konferenciát szervezett a román, német és francia külügyminiszter, melyre elvárásaik szerint az EU-tagállamok és a G7-országok miniszterei vettek volna részt. Végül, a szervezőkön kívül, Kanada, Olaszország, Ausztria, Finnország, Liechtenstein, Hollandia, Norvégia és Csehország külügyminisztere voltak jelen vagy csatlakoztak videón keresztül és fejezték ki szolidaritásuk, valamint politikai támogatásuk Moldova iránt. A nemzetközi egyeztetés célja Moldova megsegítése az ukrán menekültek ellátásában, a moldáv kormány támogatása reformfolyamatainak elindításában, valamint az ország energiabiztonságának megvitatása volt.

A Moldova-támogató donor konferenciára a Natalia Gavrilița vezette kormány nem érkezett üres kézzel, hanem kidolgoztak egy tárgyalási segédanyagot, úgynevezett „non-papert”. Ennek a dokumentumnak a másolatát küldte el Dorin Frăsîneanu, a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója, miután találkozott vele az MCC Geopolitikai Műhelyének delegációja a Kormány épületében. 

A non-paper a multilaterális tárgyalásokon vagy azok előtt készített informális tervezetek elnevezése. Ebben a konkrét iratban a moldáv kormány elsősorban kifejti, hogy milyen terhet ró rájuk a hazájukba érkező szinte 400 ezer ukrán menekült, amelyből több mint 50 ezer gyermek, a felnőttek többsége pedig nő vagy idős. Az ukrajnai háborúnak Moldovára is jelentős makrogazdasági tovagyűrűző hatásai voltak, már a háború kitörése előtt a gáz ára 360%-kal emelkedett. A GDP 15%-os várható csökkenése tovább gyengíti az ország intézményeit és még sebezhetőbbé teszi a hibrid fenyegetésekkel szemben. Válság idején a korrupció még nagyobb veszélyt jelent az ország biztonságára, ezért a kormány megkezdte az igazságszolgáltatás átfogó reformját és a korrupció elleni küzdelmet. Az ukrajnai háború azonnali kiadásnövekedéshez vezetett a moldovai kormány számára, különösen a menekültáradat kezelésében. A vártnál magasabb infláció, a közszféra energiaszámlája, valamint az élelmezés biztosításának szükségessége is azonnali többletkiadást igényel. A finanszírozási oldalon a magasabb alapkamat és a bankszektorban jelentkező további kockázatok miatt az állampapírok refinanszírozása kihívást jelent. Az IMF és a Világbank kiegészítő finanszírozása nem lesz elegendő a 2022-es és 2023-as finanszírozási hiány fedezésére, ezért a moldovai kormány a költségvetéshez nyújtott támogatás jelentős növelését kéri, amelynek összege 405 millió euró.

Ez döntő fontosságú lenne a meglévő költségvetési mozgástér megőrzése szempontjából. 

Ebben a nem hivatalos dokumentumban a moldáv kormány további kiegészítő támogatást kér a 2022-2024-es időszakra a nemzetközi közösségtől, 4,58 milliárd euró összegben. Amennyiben megkapja, a következő öt kulcsfontosságú terület programjaira használná fel:

  • 1,090 millió euró - Gazdasági ellenálló képesség és fellendülés. Cél a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése, az üzleti kapacitások növelése a digitális átalakulás és az innováció révén, a helyi vállalatok versenyképességének javítása a nemzetközi értékláncokba való integráció és a minőségi infrastruktúra javítása révén, ösztönzők létrehozása a kistermelők számára a formális gazdaságba való átlépéshez, valamint a vállalkozások zöld átalakításának ösztönzése.
  • 1,830 millió euró - Energiahatékonyság és biztonság. Célkitűzés az energiahatékonyság a lakossági szektorban, a közép- és magánépületekben, a központi fűtési rendszer korszerűsítése, új energiatermelő forrás kiépítése, a szilárd hulladék energetikai hasznosítását lehetővé tevő hulladékégető üzem építése, valamint az utcák és közterületek napelemes világításának széles körű bevezetése.
  • 414 millió euró – Élelmiszerbiztonság. Cél a mezőgazdaságban használt gázolajra és műtrágyára kivetett adók kompenzálására irányuló programok, valamint az érintett ágazatok (pl. baromfi, kertészet, bortermelés) támogatása az európai piachoz való jobb hozzáférés érdekében.
  • 543 millió euró - Határok, közbiztonság és hibrid fenyegetések. Megvalósítandó cél a határellenőrzések konszolidálása, a transznacionális és szervezett bűnözés által okozott kockázatok csökkentése, a kiberbiztonsági infrastruktúra ellenálló képességének növelése, valamint a félretájékoztatás és az álhírek elleni küzdelem.
  • 700 millió euró - Társadalmi ellenálló képesség. Elérendő cél egy kompenzációs rendszer kidolgozása az emelkedő energiaárak hatásának enyhítésére, a szociális szolgáltatások konszolidációja és a gyermekgondozási rendszer korszerűsítése.

A miniszterelnöknő a résztvevő külügyminisztereknek kifejtette, hogy a jelen pillanatban fennálló nehézségek ellenére eltökélten követik a modern európai állam létrehozásának célkitűzéseit. A jó kormányzás megszilárdítása, a jogállamiság helyreállítása, a korrupció elleni küzdelem és a gazdasági ellenálló képesség fokozása prioritásaik közé tartozik. Megértik, hogy az EU-hoz való csatlakozás folyamata hosszú, mélyreható átalakításokat igényel, de ehhez a lehető legnagyobb támogatásra van szükség az EU-tagországok részéről.

Ez a nemzetközi összefogás üdvözlendő, de majd kiderül, hogy mennyi fog megvalósulni a moldáv igényekből. Mindenesetre a donor konferencián részvevő államok 659 millió eurót ígértek Kisinyovnak a menekültek megsegítésére. A német külügyminiszter kiemelte, hogy megerősítik a keleti államot pénzügyileg is, ezért támogatják kölcsönökkel, költségvetési és egyéb pénzügyi segítséggel.

Moldova Európa egyik legszegényebb országa, mégis itt fogadják be a legtöbb ukrán menekültet egy főre vetítve. 

A németek konkrét ígéreteket is tettek már, átvesznek 12 ezer menekültet a kis ex-szovjet országtól; 71 millió eurós humanitárius segélyt nyújtanak; Moldovát elektromos árammal fogja támogatni; majd támogatják a moldáv igazságügyi, gazdasági fejlesztési és korrupcióellenes reformokat; támogatják Moldova határigazgatását; 196 millió euró értékben nyújtanak majd kölcsönöket és egyéb pénzügyi támogatást, valamint egy 50 millió eurós, feltételekhez nem kötött kölcsönönt is ígértek. Mindezt egyedül Németország. Ausztria 10 millió eurót ígért Moldovának. Mivel Moldova a töredékét kapta meg az áhított összegnek, ezért könnyen előfordulhat, hogy újra román szervezésben hasonló nemzetközi pénzgyűjtést fognak szervezni a közeljövőben.