Sokan, már eleve túlzó várakozással éltek a legfiatalabb választókkal kapcsolatban, mondván a fiatalok szavazatai kormányváltást fognak eredményezni – a nyilvánvaló tévedésről a Corvinák oldalán is értekeztünk. A 2022. április 3-án előszőr szavazati jogot kapók összesen közel 400 ezres tábora a körülbelül 8 millió felnőtthöz és a tőlük származó voksok száma a nagyjából 5-6 millió szavazathoz képest, amely egy országgyűlési választáson leadnak nem túl sok. Ebből fakadóan a választásokat megelőzően sem volt alapja a fiatalokkal kapcsolatos felfokozott várakozásoknak, a választást követően még kevésbé van.

A választások eredménye meglepte a közvélemény-kutatókat, még a tényleges eredményéhez legközelebb álló Társadalomkutató Kft. becslése sem számolt az egyesült ellenzék ilyen jelentős vereségével. Az eredmények ismeretében az a kérdés még izgalmasabbá vált, hogy a kevésbé jó becslések alapján gyakran ellenzéki attitűddel jellemzett ifjúság miképpen szavazott 2022. április 3-án. Az Ifjúságkutató Intézet a Társadalomkutató Kft. közreműködésével erre kereste a választ 2022. május–júniusban készített közvélemény-kutatásában. A kutatást 1000 fő személyes (TAPI) megkérdezésével, reprezentatív címlistás mintaválasztással végeztük. A célcsoportot azon 18–21 éves fiatalok alkották, akik először vehettek részt az országgyűlési választásokon 2022. április 3-án.

Kétségtelenül vannak lázadó fiatalok, de a többség a kormánypártokra szavazott

A kutatás során több, a politikai szocializációval, közéleti aktivitással kapcsolatos témát is érintettünk, a legfontosabb kérdés ugyanakkor az volt, hogy a fiatalok kire szavaztak. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a választásokon részt vett 18–21 éves magyarországi fiatalok mintegy fele (49 százaléka) a Fidesz-KDNP pártlistájára szavazott, míg csupán valamennyivel több, mint egyötödük (22%) szavazott az ellenzéki pártszövetség közös listájára. Ez azt jelenti, hogy – egyes előzetes várakozásokkal ellentétben – az egyesült ellenzéknek nem sikerült megszólítania a fiatal szavazókat, hiszen körükben az ellenzéki pártszövetség támogatottsága jócskán elmaradt a 34,4 százalékos tényleges listás végeredményhez képest. A kormánypártok tényleges eredménye az első szavazók körében is hasonló, a Fidesz-KDNP belföldi listás végeredményéhez képest az első szavazók körében néhány százalékpontnyi különbség látszik (52,5 vs. 49 százalék). A kisebb pártok közül az országos listán elért 5,9 százalékos eredményéhez képest a Mi Hazánk Mozgalom kicsit jobban teljesített az első szavazók körében, akiknek 8 százaléka szavazott a parlamentbe először bejutott pártra. A többi, a szavazólapon szereplő párt az első szavazók alapján sem lépte volna át a parlamenti küszöböt. A Kétfarkú Kutyapárt a 3,3 százalékos listás eredményéhez hasonlóan teljesített az első szavazók körében is (3 százalék), míg a Megoldás Mozgalom jobban szerepelt (2 százalék).

A részletesebb elemzés azt mutatja, hogy még ez a viszonylag szűk társadalmi csoport sem egységes, jelentős különbségeket figyelhetünk meg például a lakóhely településtípusa szerint. Az eredmények – illeszkedve a korábbi kutatások tapasztalataihoz – azt mutatják, hogy a kormánypártok támogatottsága nagyobb a kisebb településeken, míg a fővárosban az egyesült ellenzék szerepel jobban az országos átlagnál. A Kétfarkú Kutyapárt a budapesti fiatalok körében 8 százalékos támogatottságot tudhat magáénak, míg a Mi Hazánk Mozgalom a megyeszékhelyeken erősebb valamivel az átlagosnál.

Az első szavazói élmény képes legyűrni a passzivitást

Kifejezetten fontos kérdés az első szavazók aktivitása, ugyanis az ifjúsággal kapcsolatban alapvető tapasztalat a politikai kérdésekben való passzivitás. A fiatalokat alapvetően nem érdekli a (párt)politika, a választásokon való részvétel körükben rendre alacsonyabb, mint az idősebbek között. Az első választókra vonatkozó kutatásban a politika iránt nagyon érdeklődök a megkérdezettek 7 százalékát teszik ki, míg azok, akiket egyáltalán nem érdekel a politika közel négyszer annyian vannak (25 százalék). A megkérdezett első választók héttizede állította, hogy részt vett a választásokon, ami szinte megegyezik a 70,2 százalékos hivatalos belföldi részvétellel. A két arány nagyfokú hasonlóságából természetesen nem lehet következtetni a kutatás hitelességére, az első szavazók részvételére vonatkozó becslés alapján ugyanakkor az a hipotézis megfogalmazható, hogy a fiatalokat, akik az országos átlagnál rendre alacsonyabb részvételt produkálnak, mozgósíthatta az első szavazás lehetősége, így a két ellenkező hatás kiolthatta egymást 2022. április 3-án. A részvétel mértékében még ebben a viszonylag szűk kohorszban is látunk különbséget az életkor alapján. Minél idősebbeket vizsgálunk, annál magasabb részvételi arányokat regisztrálhatunk, hogy csak a kért végletet említsük: a 18 évesek 66 százaléka míg a 21 évesek 73 százaléka mondta, hogy szavazott az országgyűlési választásokon.  

A kutatás arra is rávilágít, hogy az ellenzéki előválasztás során, a fiatalok passzivitásáról szóló információk helytállónak bizonyultak, az ellenzék nem volt képes érdemben megszólítani az első választókat. A 18–21 évesek mintegy hattizede (58 százaléka) jelentette ki, hogy már jóval a választások előtt eldöntötte, melyik pártra fog szavazni. A válaszadók kevesebb, mint egyötödét (18 százaléka) befolyásolta az előválasztási kampány a döntés meghozatalában és nagyjából ugyanennyien (17 százalék) mondták, hogy a választási kampány alatt érlelődött meg bennük, kire fognak szavazni, a maradék jellemzően a választás napján döntött.

A közösségi média szerepe kiemelt a tájékozódásban

A jellemzően alacsony közéleti érdeklődés és politikai aktivitás a tájékozódás formáira irányítja a figyelmet, ahol azt tapasztalhatjuk, hogy kevésbé a tudatos tájékozódás inkább a közéleti tartalmaknak való kitettség jellemzi az első szavazókat. A kutatás egyértelműen rámutat a közösségi média kiemelt szerepére a politikai tartalmakkal kapcsolatban. Az első szavazók harmada (32 százalék) elsősorban a közösségi médiából szerez információkat politikai kérdésekben, hasonló arányban használják elsődlegesen az online sajtót közéleti célú tájékozódásra (28 százalék), míg minden ötödik megkérdezett számára a televízió az elsődleges (20 százalék), továbbá az elsődlegesen a családtagoktól informálódó fiatalok aránya jelentős (12 százalék). A fiataloknak csupán elenyésző hányada nyilatkozott úgy, hogy elsősorban barátoktól, ismerősöktől, rádióból vagy a nyomtatott sajtóból informálódik. 

A közösségi média platformjai közül az első szavazók esetében is a Facebook a legjelentősebb (89 százalék használja legalább napi szinten), de egyértelműen látszik a TikTok térfoglalása is (57 százalékos napi használói arány). Az akaratlagos tartalomfogyasztás mellett a politikai tartalmak fogyasztása – amelyek iránt a fiatalok inkább nem érdeklődnek – is jellemzi a megkérdezetteket. Minden második megkérdezett (51 százalék) legalább naponta találkozik közéleti hírekkel a Facebookon, a YouTube-on közel háromtizedük (28 százalék), míg a TikTok felületén minden negyedik megkérdezett (24 százalék).

Az első szavazókra vonatkozó kutatás fontos tapasztalata, hogy a fiatalok bár inkább nem érdeklődnek a politika iránt mégis elérhetőek és aktivitásra ösztönözhetőek, elsősorban a közösségi média segítségével.

Az első szavazók a választási eredményekhez hasonló mértékben támogatták szavazataikkal a kormánypártokat, míg az ellenzék támogatottsága jóval kisebb volt körükben a tényleges eredménynél.