A világ 2022-ben kötet nagyon más lett volna, ha 2022. február 24-én Oroszország nem támadja meg Ukrajnát. Az orosz agresszió mindössze pár nappal a kötet szerkesztésének lezárása és két héttel a tervezett online megjelenés előtt történt. Egyes fejezeteket a szerzők teljesen újraírtak, de azokat lezárni az események függvényében nem igazán lehet. A világon aligha van ország, amelyet 2022-ben nem érint az orosz–ukrán háború, és kevés az olyan, ahol a változás nem negatív irányú. Jóllehet arra nem vállalkoztunk, hogy minden szerzőt megkeresve az összes fejezetet átírjuk, egyes országértékelésekbe bekerültek a szerkesztőcsapat következtetései, természetesen jelölve, hogy azok nem a fejezetek szerzőjétől származnak. Más elemzéseket, értékeléseket változatlanul hagytunk, jelezve, hogy azok még 2022. február 24-e előtt készültek.
A kötet két bevezető, a világ helyzetére és egyes nemzetközi szervezetekre általános kitekintést adó fejezet után harminckilenc országgal foglalkozik. A vizsgált országokat, a tavalyi struktúrától némileg eltérve, öt csoportba osztottuk. Az országok nem feltétlenül szigorú fontossági sorrendben követik egymást, legalábbis az egyes fejezeteken belül. A 2021-es besorolásokhoz kepést nem kevés változás van, és az országlista is bővült.
ez földrajzi és történelmi okokból megkerülhetetlen tény. Bár a hét szomszédunkkal ápolt kapcsolataink minősége, gazdasági és politikai súlya más és más, mindannyiunkat kiemelten kell kezelni, jobb megismerésük pedig alapvető nemzeti érdek.
A magyar érdekek szempontjából kiemelten fontos államok elsősorban – de nem kizárólag – nagy- vagy középhatalmak. Közös bennük, hogy döntéseik, a területükön zajló események nagyon nagy mértekben és primer módon érinthetik a magyar érdekeket, sőt biztonságunkat is.
A magyar érdekek szempontjából fontos egyéb államok kategóriája egyes esetekben nehezen választható el az előzőtől, hiszen ezek között olyan jelentős nagyhatalmak is vannak, mint például India. Mégis, ha a dél-ázsiai óriással ápolt magyar viszonyt a Németországhoz vagy az Egyesült Államokhoz fűződővel hasonlítjuk össze, akkor a különbség nyilvánvaló. Azt is látni kell ellenben, hogy a globális színterén folyamatosan erősödik Újdelhi szerepe, és néhány éven belül már jóval nagyobb hatással lehet az indiai politika Magyarországra, mint ma.
Az instabil Dél: a Száheltől Afganisztánig című fejezetben olyan országok találhatók, amelyeket már jóval gyengébb közvetlen kapcsolatrendszer fűz Magyarországhoz, mégis, a területükön zajló események kihatással lehetnek biztonságunkra, sőt mindennapi életünkre. Ebben a régióban rendkívül fontos a demográfiai mutatók alakulása: a térség legtöbb országában az emberiség történetében példátlan népességrobbanás zajlik. Afrika népessége évi 2,5 százalékkal, 32 millió fővel gyarapodik, azaz a kontinens populációja tizennégy évenként az Európai Unió teljes 2020-as lakosságával, 448 millió fővel nő. Ez rendkívüli nyomást helyez a szegény, általában a gyarmati hatalmak által mesterségesen létrehozott, etnikai és vallási törésvonalakkal teli, az éghajlatváltozás által a globális átlagnál jobban sújtott országokra. Ebben a hatalmas térségben az orosz–ukrán háború által kiváltott élelmiszer- és energiaár-növekedés, a műtrágya egyre nehezebb elérhetősége 2022-ben még tovább fogja nehezíteni a helyzetet.
A Fókuszban fejezetben három, a magyar érdekek szempontjából nem elsőrendűen fontos, de a 2021-es vagy a 2022-es események fényében mégis érdekes országot vizsgálunk: Venezuelát, Katart és Albániát.
A Konfliktusok és háborúk fejezet az orosz–ukrán háborúval, mellette pedig a Tajvan körüli feszültséggel és a 2022. januári kazahsztáni eseményekkel foglalkozik kiemelten.
A Kiegészítő elemzések fejezet tanulmányait fontosnak tartottuk a kötet legfőbb témainak jobb megértéséhez. Foglalkozunk benne a Covid–19-járványnak a demográfiai adatsorokból látható hatásaival, azaz a valós halálozással, Ukrajna városainak elnéptelenedésével és az orosz–ukrán háború élelmezésre gyakorolt hatásaival is.
Az egyes országelemzések és maga a kötet is tartalmaz egy Trendek és forgatókönyvek elnevezésű részt. Ebben, akárcsak tavaly, idén is arra kértük a szerzőket, hogy próbálják merészebben megjósolni a jövőben várható folyamatokat. Az előző kötetben ez van, ahol sikerült, van, ahol nem. A Covid–19-cel kapcsolatos előrejelzésünk sajnos pontosnak bizonyult.
A demográfiai adatok fényében ma már ugyanis aligha kérdés, hogy a legtöbb ország jelentősen alábecsüli a Covid–19-halálozást.
És hogy mi az, amit nagyon nem találtunk el? Az afganisztáni helyzet alakulása mindenképpen az első helyen van. Az afgán kormányzat összeomlásának gyorsasága és mélysége nagy meglepetés volt. Az orosz–ukrán háborút sem jeleztük előre, de a forgatókönyveknél azért kiemeltük: Moszkvának vannak ilyen tervei, és arra is felhívtuk a figyelmet, hogy rövid távon Oroszország kockázatvállaló hajlandósága nőhet. A 2022 februárjában kitört háborút azonban 2021 februárjában még nem lehetett előrejelezni. A jelen kötet fő üzenete ebből a tanulságból indul ki: legyen szó akár emberi döntésekről, akár járványokról és természeti kataklizmákról, az események nagyon nehezen jelezhetők előre. Ám
Ez a cikk Demkó Attila előszava, mely a Világ 2022-ben c. tanulmányban szerepel. A teljes szöveg itt elérhető: A VILÁG 2022-BEN.
