A demokráciában nem a közjó elsegítése dominál, hanem a szegények érdekei, mivel a városban a szegények vannak többségben. A demokráciában nem a törvények uralkodnak, hanem a többség, így az a többség zsarnoksága. A klasszikusok bölcseletében művelt amerikai alapító atyák is tartottak ettől a zsarnokságtól. Hogyan alakították ki az amerikaiak államukat? Nem demokrácia az Amerikai Egyesült Államok? Mi az a köztársaság?
Az Amerikai Alkotmány által leírt állam magyarázata a Föderalista Iratokban található meg. Az iratok írói Alexander Hamilton, James Madison és John Jay, akik mind annak helyessége mellett érvelnek. Az írók tisztában voltak azzal, hogy nem egy tökéletes államot hoznak létre, ugyanakkor úgy tartották, hogy az akkor elfogadásra váró Alkotmány a körülményekhez mérten a lehető legjobban képes biztosítani az állam céljaként megjelölt tárgyakat. Ezek a tárgyak, ahogy azt a Függetlenségi Nyilatkozat is közreadja, az állampolgárok védelme és elidegeníthetetlen jogaiknak biztosítása.
James Madison szerint erre a legalkalmasabb a köztársaság. A köztársaság egy olyan államforma, amely „minden hatalmát közvetve vagy közvetlenül az emberek közösségétől nyeri, és olyanok kormányozzák, akik hivatalukat egy korlátozott ideig, vagy helyes viselkedésük tartamáig birtokolják”. (Utóbbi alatt utalván a bírákra.) A köztársaság helyessége Madison szemében a korlátok rendszerében rejlik. Egy „összetett köztársaság”, amely tartalmaz föderális és nemzeti elemeket, ahol a hatalmi ágak egymás korlátaiként szolgálnak. A demokrácia nem elegendő az állam céljainak biztosítására, mivel félő, hogy ún. frakciókba csoportosulnak az emberek. „Frakció alatt értem állampolgárok azon tömegét, akik akár többséget vagy kisebbséget alkotnak, valamilyen közös ösztönzés, szenvedély vagy érdek céljából egyesülnek és együttműködnek, amely más állampolgárok vagy a közösség egészének jogaira kedvezőtlen”. Egy többségi frakció egy demokráciában teljesen kiüresítheti a folyamatokat, bármit megtehet a kisebbséggel. A köztársaság ezért garanciát jelent, hogy a többség zsarnokság ellen.
Ezen garanciák összességét hívjuk a fékek és ellensúlyok rendszerének. Elsődleges a hatalmi ágak szétválasztása. Ennek következtében három eltérő hatalmi ág alakult ki, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói. A Montesquieu-t ismerő alapító atyák tudták, hogy a hatalmat csakis hatalom által lehet korlátozni, ezért minden hatalmi ág rendelkezik bizonyos jogosítványokkal, melyekkel képes a többi hatalmi ágat korlátozni, oly mértékben, hogy azok ne lépjenek túl célzott jogkörükön. A törvényhozói hatalom ebből a szempontból egyedi, mivel Madisonék szerint az oly mértékű túlsúlyban van egy köztársaságban, hogy azt további két részre kell osztani. Így a törvényhozói hatalmat nem csak a két hatalmi ág, hanem saját maga is korlátozza.
Az amerikai fékek és ellensúlyok rendszerét az idő igazolta. Az emberek elidegeníthetetlen jogait közel kétszázötven éve biztosítja a világon talán a lehető legjobban és legkiterjedtebben. Az „alkotmányos garanciáknak” köszönhetően az Egyesült Államokban nem alakult ki egyeduralom, többségi zsarnokság.
