Majd fél évvel később, október 17-én egy törvényszéki tárgyalás keretében mondták ki Musk kötelezettségét a vételre. Felmerül a kérdés, hogy miért akarhatott kihátrálni a milliárdos férfi egy ilyen üzletből, és milyen elképzelései vannak az oldal működéséről a jövőben?
Elon Musk, akit a Forbes, illetve a Bloomberg ranglistái a világ leggazdagabb emberévé választottak, már április eleje óta hangoztatta szándékát a népszerű közösségi oldal felvásárlására, miután március 14-én megvásárolta a cég részvényeinek közel 10%-át, ami az akkori részvényáraknak megfelelően 2,9 milliárd amerikai dollárt jelentett.
A vásárlási szándékát alig néhány nappal később nyilvánvalóvá tette: a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója 44 milliárd dolláros ajánlatot tett a Twitter megvételére. Az első megbeszélések még gördülékenyen zajlottak, Musk elégedettnek tűnt a 10%-os részesedésével, később azonban egyre több nézeteltérésbe ütközött Parag Agrawallal, a vállalat akkori vezérigazgatójával. Úgy tűnt, a két férfi képtelen egyetértésre jutni a platform megreformálását illetően. Musk, miután elhatározta, hogy ezek után drasztikusabb lépésekre van szükség, saját, hivatalos Twitter-oldalán jelentette be a 44 milliárdos ajánlatot.
Napokkal később azonban egy újabb váratlan fordulat következett a történetben - az igazgatótanács úgy döntött, mégis elfogadják a milliárdos ajánlatát, amit hivatalosan április 25-én hoztak nyilvánosságra. A döntést Musk szintén a Twitter-oldalán ünnepelte, azt bontogatva, hogy a közösségi oldal az ő kezei alatt végre teljes egészében megfelelhet a szólásszabadság elvének, amely véleménye szerint egy jól funkcionáló demokrácia egyik legfontosabb alapköve.
A kanadai Vancouverben megrendezett TED konferencián, egy pódiumbeszélgetésen Musk úgy nyilatkozott, hogy „egyáltalán nem érdekli a gazdaság”, ő inkább arra fókuszál, hogy az „eltévedt”, szabad szólást túl gyakran korlátozó platformot visszakormányozza az eredeti irányba. Ez a meggyőződés épp kapóra jöhetett a milliárdosnak, hiszen az üzletet követő hetekben, hónapokban a technológiai részvények ára folyamatosan csökkent, ezáltal pedig a Twitter is sokat veszített értékéből.
Ezt követően azonban Musk egy újabb kérdést kezdett feszegetni a nyilvánosság előtt: kíváncsi volt arra, valójában hány valódi felhasználói fiók van a Twitteren. Mint később kiderült, a milliárdos évek óta panaszkodott a platformon jelen lévő robotok miatt, így ajánlatának elfogadását követően többször is felszólította az igazgatóságot, hogy szolgáltassák ki neki az adatokat a valós felhasználók számáról.
A Twitter vezetői végül nyilvánosságra hozták a vizsgálatuk eredményeit, mely szerint a napi felhasználók kevesebb, mint 5%-a volt robot. Parag Agrawal vezérigazgató hosszas Twitter-bejegyzésekben fejtette ki, hogyan érte el a cég ezt az eredményt, ám úgy tűnt, az egész mizéria csak felbosszantotta Muskot.
Július 8-án, nem egészen váratlanul, a milliárdos bejelentette, hogy ki akar lépni az üzletből. Hogy csupán jobb árat próbált kierőszakolni a vállalattól, vagy teljes egészében elvesztette érdeklődését a biznisz iránt, különösen nehéz volt megállapítani. Mindenesetre a Twitter többé nem képezte üzleti tárgyalások tárgyát - a cég érvei alapján Musk korábbi szándéka kötelezi őt az üzletkötésre, így annak visszavonása legálisan nem lehetséges.
Az egymással szemben álló, jól megfizetett ügyvédek munkájának köszönhetően bírósági tárgyalásra került sor, melynek időpontját október 17-re tűzték ki, Delaware államban. A bírósági jegyzőkönyv szerint a Twitter úgy érvelt, hogy elegendő információval szolgáltak a valós felhasználókat illetően, Musk azonban csalással vádolta a céget, mondván, hogy valójában jóval több robotja lehet a Twitternek, mint amennyit a nyilvánosság előtt felvállal. Erre később azonosítható bizonyítékokat talált egy privát e-mailváltásban, amiket Twitter-oldalán osztott meg.
Ezen kritikák nyilvánosság elé kerülése jelentős problémákat okozott a vállalatnak, tekintve, hogy bevételeik legnagyobb része a hirdetésekből származik, a hirdetők pedig - érthető módon - elkezdtek aggódni, hogy reklámjaik vajon hány igazi felhasználót érnek el.
Ezen túl a folyamat belső feszültségeket is okozott - az alkalmazottak egy része boldogan fogadta volna Muskot új tulajdonosként, mások azonban egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy a milliárdos vásárlása egyenesen katasztrófaként sújtaná a vállalatot a tartalom moderálása, illetve a hosszabb távú célok elérése szempontjából.
Miközben a delaware-i ügyészségtől kezdve a Twitter igazgatóságán át egészen az újságírókig szinte mindenki egy elkerülhetetlennek tűnő bírósági eljárásra készült, Musk egy újabb váratlan fordulattal lepte meg követőit a Twitteren: mindenféle előjel nélkül, a vádaskodások után szinte egyik napról a másikra igen egyértelmű utalást tett arra, hogy az üzlet újra életbe lépett.
A Twitter igazgatósága, okulva a korábbiakból, meglehetősen visszafogott reakciót adott. Bret Taylor a vállalat elnökeként úgy nyilatkozott, hogy a cég „továbbra is elkötelezett az üzlet lebonyolítása mellett, a Muskkal egyeztetett áron és feltételekkel.” Mindezek mellett a korábban kitűzött bírósági tárgyalást nem törölték, csupán elhalasztották, a milliárdos felé pedig egy újabb feltételt támasztottak.
Elon Musknak október 28-án, a brit nyári időszámítás szerint 17 óráig kellett előállnia a pénzzel, amit végül méregdrága Tesla-részvények értékesítésével, illetve gazdag barátai mozgósításával sikerült előteremtenie. Úgy tűnik, ez a mozgalmas üzleti mizéria végre lezárul, hiszen az új tulajdonos már a hivatalos Twitter-állapotát is megváltoztatta, és lelkesen tervezgeti, milyen reformokat vezet be először a platformon.
Persze az elsőként gyengített moderálási folyamat szinte azonnal a visszájára fordult - a Twitter-hírfolyamot elárasztja a káromkodás és a gyűlölködés, ahogy a felhasználók az új határokat próbálják feltérképezni. Musk úgy tervezi, hogy létrehoz egy moderációs bizottságot, akikkel közösen szeretné kifejleszteni a Twitter új szabályrendszerét. A milliárdos kategorikusan kijelentette, hogy a bizottság megalakulásáig semmilyen drasztikus változást nem eszközölnek a platformon.
Hatalomra kerülését követően Musk pillanatok alatt elbocsátotta a korábbi felsővezetés jelentős részét, köztük Parag Agrawal vezérigazgatót, Ned Segal pénzügyi igazgatót és Vijaya Gadde-t, a jogpolitikai, bizalmi és biztonsági vezetőt. Ezen lépéseit az igazgatótanács teljes feloszlatása követte, így átmenetileg egyedül irányítja a teljes vállalatot.
Továbbá, a korábbi utalásoknak megfelelően, a jövőben fizetőssé válnak a hitelesített fiókok, melyek rendeltetése szintén átalakul. Ezen felhasználók, a 8 dolláros havi költség ellenében elsőbbséget élveznek majd a kommentek, keresések és említések listáján, lehetőséget kapnak arra, hogy az átlagosnál hosszabb hang-, illetve videóanyagot tegyenek közzé az oldalon, és körülbelül feleannyi reklámmal kell szembenézniük. Musk úgy érzi, hogy ezzel az intézkedéssel megteremti a lehetőséget az egyenlőségre, hiszen ezen túl nem a Twitter-alkalmazottakon fog múlni, hogy kinek osztják ki a kék pipákat, hanem bárkinek lehetősége nyílik a súlyozott véleménynyilvánításra.
Musk korábban már kijelentette, hogy a Twitter jelenleg 7500 fős munkaerő-állományát csaknem 75%-kal csökkentené, ám a San Francisco-i központban tett látogatása során már nem kívánt az alkalmazottak háromnegyedétől megszabadulni - minden bizonnyal azért, mert egy ilyen mértékű hirtelen leépítés óriási visszaesést okozna a webhely felhasználói, illetve funkciói körében.
A cég részvényeit illetően Musk egyértelműen kijelentette, hogy privatizálni kívánja a Twittert. Vállalati jogászok szerint a megfelelő dokumentumok benyújtása után, a New York-i tőzsdén szinte azonnal leállhat a kereskedés a Twitter-részvényekkel. A befektetők minden részvény után 54,20 amerikai dollárt kapnak, miután az összes részesedésüket benyújtották.
Ezen adatokkal számolva a Twitter végleges felvásárlása körülbelül 44 milliárd dollárba került Musknak, ami megegyezik az áprilisban tett ajánlatával. Az összeget végül Tesla-részvényekkel, banki kölcsönökkel, valamint befektetési cégek közreműködésével kiegészítve sikerült finanszírozni.
