Az újonnan alakult formáció, amit EPC-nek (European Political Community) rövidítenek, a francia elnök, Emmanuel Macron javaslatára jött létre. A kezdeményezés célja Európa közös érdekérvényesítése, és a résztvevő országok közötti egység erősítése.
A prágai csúcstalálkozón összesen 44 ország vett részt, köztük az Európai Unió 27 tagállama, és 17 további európai ország. Az esemény különösen fontosnak bizonyult, ugyanis ez az első alkalom, hogy ennyi kontinensbéli ország ülésezik, és együttesen dönt a válság kezelésének érdekében. A találkozón három fő napirendi kérdést vitattak meg az országok vezetői. A következő szempontok mentén folytak a megbeszélések: az orosz-ukrán háború, az energiaválság és Európa gazdasági helyzete.
A háború már kilenc hónapja nehezíti a világ helyzetét, és kihatással van az országok gazdasági, politikai és szociális állapotára is. Az Európai Tanács elnöke felszólalásában elmondta, hogy ez a találkozó megfelelő alkalmat biztosít az Oroszország erőszakos bevetéseivel szembeni határozott ellenállás kifejezésére. Tekintettel a háborús konfliktus eszkalálódására, és az ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiók illegális annektálására, a Tanács úgy határozott, hogy újabb szankciós csomagot vezet be Oroszországgal szemben.
„Ez az Oroszország elleni új szankciós csomag bizonyítja, hogy eltökéltek vagyunk Putyin háborús gépezetének megállítására, és válaszolunk a legutóbbi eszkalációra, amelyet hamis "népszavazásokkal" és ukrán területek illegális annektálásával követett el. Tovább sújtjuk Oroszország hadigazdaságát, korlátozzuk Oroszország import/export kapacitásait, és gyors ütemben szabadulunk meg az orosz energiafüggéstől. Célba vesszük azokat is, akik felelősek az ukrán területek illegális annektálásáért. Az EU ki fog állni Ukrajna mellett, ameddig csak szükséges” - nyilatkozta Josep Borrell, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő.
Az október 6-án elfogadott csomag megalapozza a harmadik országokba irányuló orosz kőolaj tengeri szállításával kapcsolatos ársapkát, valamint az energiahordozók szállításának további korlátozását. Ezen intézkedések előrevetítik az Európai Tanács e területen képviselt jövőbeni álláspontját is. Tilos lesz az Oroszországból származó vagy onnan exportált nyersolaj (2022 decemberétől) vagy kőolajtermékek (2023 februárjától) harmadik országokba történő tengeri szállítása, valamint technikai segítségnyújtás, közvetítői szolgáltatások, finanszírozás vagy pénzügyi támogatás nyújtása.
Ukrajna támogatása mind pénzügyi, mind humanitárius és politikai szemszögből is kiemelt hangsúlyt kapott. Az ukrán katonák kiképzéséről is megegyeztek a katonai segítségnyújtás végrehajtása és a missziók hatékonyságának növelése érdekében. Az ország újjáépítési terve is szerepelt az agendán, ezt viszont később, október 25-én Berlinben, az Ukrajna helyreállításáról szóló nemzetközi szakértői konferencián fogják tovább tárgyalni. Emellett az uniós vezetők kiemelték az Európán kívül érintett országok segítésének fontosságát a globális élelmezésbiztonsági válság ügyében, amelyet szintén az orosz-ukrán háború idézett elő. Az uniós országok közös erővel igyekeznek megfékezni az árak emelkedését és segítséget nyújtani a világ legszegényebb rétegeinek.
„Oroszország energetikai rakétát indított az európai kontinens és a világ ellen” - nyilatkozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke 2022. október 7-én, Prágában.
Ennek fényében a csúcstalálkozón három fő irányvonalat fogalmaztak meg: a villamosenergia-kereslet csökkentését, az ellátás biztonságának fokozását, valamint a háztartások és a vállalkozások számára megfizethető árak garantálását. Ezen felül további intézkedésekre és folyamatos együttműködésre lesz szükség az energiaválság legyőzéséhez. Kiemelkedően fontos az olyan országok közös segítése, amelyek jobban függenek az orosz energiaellátástól, ezért nagyobb gazdasági és jóléti válságba jutottak. Hosszútávon ez lehetőséget biztosít a zöld átmenet felgyorsítására. Az európai zöld megállapodás keretében ez az alternatív energiaforrások fejlesztését és fokozatos beiktatását jelentené.
A prágai csúcstalálkozó teret adott az Azerbajdzsán és Örményország közötti konfliktus javítására is. Az EPC-t követően a két ország megegyezett egy uniós békemisszió létrehozásáról és a feszültségek enyhítéséről. A térségben lezajlott több, mint 200 áldozatot követelő határharc után ez egy fontos diplomáciai előrelépés volt a tartós béke kialakítása felé.
Az esemény fontos eredményei közé tartozik, hogy az Egyesült Királyság akkor újonnan megválasztott miniszterelnöke, Liz Truss megváltoztatta véleményét Franciaországról és Macron elnökről. A találkozó napján tisztázódott a helyzet kettejük között, miután Truss újságíróknak azt mondta, hogy a kezdeti kételyek ellenére már „barátnak” tekinti Macront. Fontos azt is megemlíteni, hogy Truss a csúcstalálkozó előtt szkeptikus volt az Európai Politikai Közösséggel kapcsolatban. A The Times-nak írt véleménycikkében azonban már más hangnemet ütött meg, mondván, „helyes, hogy közös ügyet találunk európai barátainkkal és szövetségeseinkkel”. A két ország abban is megállapodott, hogy újra életre hívják a brit-francia együttműködést, az viszont még kétséges, hogy ez a kapcsolatnak új fejezetét eredményezi-e.
A háborús konfliktus más fényben világította meg az Egyesült Királyság uniós politikáját is. Az ideológiai, szuverenitás-centrikus ellenszenv helyett, a biztonságpolitikai partnerség került előtérbe. Ennek ideális fórumot adott ez az EPC csúcstalálkozó. Ezáltal az EPC bebizonyította, hogy a párbeszédet az országok közötti különbségek ellenére is lehet fejleszteni és egységesíteni. Mindezt úgy tette, hogy nem kizárólag az Európai Unió keretrendszereire támaszkodott. A csúcstalálkozó azt is megmutatta, hogy az Európai Unió központi szerepet tölt be az Európát érintő ügyekben a nem uniós tagok számára is.
A két napos konferencia eredményeit legjobban Charles Michel szavaival lehet leírni: „Most, amikor Európa stabilitása és biztonsága veszélyben van, több párbeszédre, több meghallgatásra, több kölcsönös megértésre van szükségünk, nem kevesebbre. És ezt értük el az első Európai Politikai Közösségen.”
A jövőben a szervezet évente kétszer tervez ülésezni, várhatóan ősszel és tavasszal. A következő találkozóra Moldovában kerül sor, a rá következő évben pedig Spanyolország lesz a házigazda, ugyanis az Európai Tanácsban akkor fogja betölteni a soros elnökséget. A 2024-es évben az Egyesül Királyság lesz a konferencia fogadóországa.
