Jött, látott, és máris fejfájást okozott pár magas rangú európai vezetőnek. Még mielőtt megnyerte volna a 2022-es olaszországi parlamenti választásokat és Olaszország első női miniszterelnökévé vált volna, Giorgia Meloni és pártja máris kemény megjegyzéseket kapott. Bár ezek többsége csak általános aggodalom volt a pártja és szövetségesei múltjával kapcsolatban, volt egy olyan kijelentés, amelyet komoly fenyegetésként lehetett értelmezni. Néhány nappal a választások előtt a Princeton Egyetemen tartott konferencián Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a következő kijelentést tette az olasz választásokkal kapcsolatban: „Majd meglátjuk. Ha a dolgok nehéz irányba mennek – mint említettem Magyarországot és Lengyelországot –, megvannak az eszközeink” (Politico, 2022. 09. 23.). Magától értetődik, hogy ezek a szavak nem váltottak ki elsöprő pozitív visszhangot az olasz politikusok körében. Mégis, ez egy olyan kijelentés, amelyet érdemes elemezni, különösen az olasz jobbközép pártok győzelme után. Milyen „eszközök”? És hogyan kerül a képbe Lengyelország és Magyarország?
A Jobb-Közép Koalíció pártjainak politikai nézetei és kapcsolatai Közép-Európával
Általánosságban elmondható, hogy a jobbközép koalíció valamennyi pártja migrációellenes, LMBT-ellenes és enyhén euroszkeptikus. Az is igaz, hogy mindhárom párt jó kapcsolatokat ápol Lengyelország és Magyarország jelenleg regnáló kormányaival.
Fratelli d’Italia (FdI)
Az olasz posztfasiszta mozgalmakban gyökerező FdI a nevető harmadik – vagy inkább: nevető első – lett az olasz pártok civakodásai között. Sőt, a kimaradás a Draghi-egységkormányból kifizetődött a Meloni vezette jobboldali párt számára: a szavazatok 26 százalékát megszerezve kormányalakítási mandátumot szerzett, majd ő lett országa első női miniszterelnöke.
Az FdI fő programpontjai között szerepel a nemzeti büszkeség helyreállítása, amely gyakran nacionalista jelleget ölt; az állam aktív szerepe a gazdaságban; érzékenység Dél-Olaszország problémái iránt és a szociális jogok. A programot az FdI második kongresszusán, 2017. december 3-án finomhangolták a „Tesi di Trieste per Movimento dei patrioti” nevű dokumentum létrehozásával. Ebben a párt a nemzeti szuverenitás, a szabadság, a demokrácia, az igazságosság és a társadalmi szolidaritás elveire hivatkozik, és erőteljesen hangsúlyozza a nemzeti hagyományokhoz való kötődését.
Az európai politikai színtéren a párt az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) tagja és 8 képviselővel van jelen az Európai Parlamentben. Lengyelország kormányzó pártja, a PiS szintén tagja az ECR-nek, vagyis a két párt európai szempontból kvázi szövetséges. A lengyel kapcsolatok mellett Meloni szövetségesének mondhatja Orbán Viktor miniszterelnököt is, akivel együttműködést ígért az Európa előtt álló kihívások megoldására.
Lega
Az eredetileg észak-olasz regionalista párt, zászlaján a „padániai nacionalizmus” ügyével, a Lega Nord a 2010-es évek második felében országos jobboldali populista párttá vált. A 2017-es vezetőválasztásán aratott győzelme után Matteo Salvini hivatalossá tette a váltást, amikor a formációt egyszerűen Lega névre keresztelte át. Salvini alatt a párt az első Conte-kormányt a Movimento 5 Stelle (M5S) nevű, establishment-ellenes párttal alkotta meg. A Lega azonban 2019-ben kilépett a koalícióból, egy időre visszatért az ellenzékbe, majd 2021-ben csatlakozott a Draghi-kabinethez.
Az első Conte-kormány idején Salvini miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter volt. Miniszterként egyik legvitatottabb intézkedése volt az olasz kikötők 2018. június 10-i lezárása, amelyet az „illegális bevándorlás bizniszének” megállításával indokolt.
Bár a párt a 2019 után ellenzékben töltött idő alatt elvesztette támogatóinak csaknem felét, mégis sikerült a második legnagyobb párttá válnia az FdI vezette kormányban, Salvini pedig miniszterelnök-helyettes és a fenntartható infrastruktúráért és mobilitásért felelős miniszter lett. Ez azt jelenti, hogy erős pozíciót tölt majd be a Meloni-kormányban, és – az infrastruktúra felügyelete révén – nagy befolyással lesz a tengeri közlekedés irányítására.
A Lega alapító tagja az Identitás és Demokrácia Pártnak (ID), amely az euróai jobboldali populista és nacionalista erők szövetsége. Az ID-nek 59 képviselője van az Európai Parlamentben, közülük 24-en a Lega tagjai. Bár sem a magyar Fidesz, sem a lengyel PiS nem kötődik ehhez az európai formációhoz, Salvini mindkét párttal jó kapcsolatokat ápol. A Covid-járvány közepén, egy Orbán és Morawiecki miniszterelnökökkel tartott konferencián kifejtette, hogy a lengyelekkel és a magyarokkal együtt tervezi Európa újraindítását.
Forza Italia (FI)
A Forza Italia (FI) a Meloni-kabinet három pártja közül a legkisebb. A magát jobbközépként, liberálisként, katolikusként és a politikai baloldal mérsékelt alternatívájaként definiáló FI a koalíció legkevésbé radikális tagja. Viszont a legtapasztaltabb vezetéssel rendelkezik, hiszen a párt vezetője az 1994-es alapítás – és 2013-as újraalapítás – óta Silvio Berlusconi, aki négy kormányt tudott alakítani, így jelenleg ő a Mussolini bukása utáni Olaszország leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke.
Annak ellenére, hogy a FI a választáson kicsivel több mint 8 százalékot szerzett, sikerült megszereznie a kormány egyik legfontosabb pozícióját: Antonio Tajani miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter lett. Tajani személyében a FI egy rendkívül tapasztalt politikust hoz az asztalhoz: hatszor választották meg az Európai Parlament képviselőjének, volt az Európai Bizottság közlekedési, majd ipari és vállalkozási biztosa, emellett az Európai Parlament alelnöke, majd elnöke is. Ilyen életrajzzal a Meloni-kabinet nemcsak egy nagy tudású minisztert szerzett, hanem egy olyan személyt is, aki erős kapcsolatokkal rendelkezik az európai politikai szférában.
Ami egyébként az európai politikát illeti, a FI tagja az Európai Néppártnak (EPP), az Európai Parlament legnagyobb formációjának, amely az Európai Bizottság jelenlegi elnökét adja. Az EPP a Lengyel Polgári Platform (PO) pártja is, amely a PiS fő ellenzéke, de az EPP a Fidesz korábbi pártja is. És annak ellenére, hogy ez utóbbival mindig is jó volt a viszonya, még Berlusconi támogatása sem tudta megakadályozni előbb a magyar párt felfüggesztését, majd kilépését az EPP-ből. Bár ezek miatt úgy tűnhet, hogy az FI-nek nem fog jól állni egy erősebb együttműködés a jelenlegi lengyel és magyar kormányokkal, ezek az európai politikán belüli pozíciók egyfajta közvetítővé tehetik a FI-t Brüsszel és a Varsó-Budapest tengely között.
Közös ügyek Lengyelországgal és Magyarországgal
Összefoglalva, a 2022-es választások után ígéretes kormány került hatalomra Olaszországban. A Meloni-kabinet olyan pártokból áll, amelyek – a korábbi kormányokkal ellentétben – ideológiailag és politikailag valóban közel állnak egymáshoz, és amelyek pártjai stabil többséggel rendelkeznek az olasz parlament mindkét házában, emellett az európai politikai szférában is befolyásos pozíciókkal bírnak. Ráadásul Meloni, Salvini és Berlusconi szoros kapcsolatokat ápol a jelenlegi lengyel és magyar kormányokkal, napjaink európai nemzeti konzervatív politikájának talán legbefolyásosabb vezetőivel.
Migráció
Mint korábban megállapítottuk, az újonnan megválasztott Meloni-kabinetet nyugodtan nevezhetjük bevándorlásellenesnek. Meloni miniszterelnök zéró toleranciára szólít fel az illegális bevándorlással szemben, sőt, a Földközi-tenger blokádját is javasolta az olasz haditengerészet bevetésével, hogy megállítsa a migránsok illegális beáramlását. Az FdI ellenzi Európa úgynevezett „iszlamizálódását” is. Sőt, hivatalos programjukban egy teljes fejezet foglalkozik ezzel a témával, amelyben kifejtik, hogy az „iszlamizáció” az európai kontinensen egy „szelíd invázió”, a muszlim lakosság tömeges bevándorlása révén zajlik. Az FdI emellett hangsúlyozza, hogy aki Olaszországban akar élni, annak el kell fogadnia és tiszteletben kell tartania az olasz kultúrát és.
Ezek a politikák rezonálnak mind a Fidesz, mind a PiS politikájával, mivel mindkét párt határozottan ellenzi az úgynevezett „Wilkommenskultur” politikáját, szigorúbb migrációs politikát és erősebb határellenőrzést szorgalmaz az Európai Unión belül.
Anti-föderalizmus, szuverenizmus
Az FdI és a Lega esetében nem kétséges, hogy bizonyos mértékben euroszkeptikusnak tekinthetők. Az FI azonban ellenzi ezt a kifejezést, ugyanakkor – bár nem szorgalmazzák aktívan a föderalizációt – ők sem szeretik „ezt az európai modellt”, és hajlandóak a változásért dolgozni, sőt, „a szerződések reformját” is fontolóra vennék
Az FdI programja a közös kulturális hagyományok által összekötött nemzetállamok Európáját jelöli ki célként. Ellenzik a „technokraták Európáját”, amely az uniós bürokrácia kiterjesztett rendszerén alapulna, és amely egy európai szuperállam létrehozására törekszik. Giorgia Meloni hazafiként és európaiként mutatja be közösségét, mert hisznek a nemzetek közösségében, amelyek különböző nyelvekkel és hagyományokkal rendelkeznek, de mégis hangsúlyt helyeznek államok közötti kapcsolataikra.
Salvini emellett hangsúlyozza azt is, hogy Európa közös gazdasági kormányzása túllságosan integrálódott: egyes tagállamok számára előnyös, míg mások számára hátrányos, és ezzel az egész kontinens esélyeit rontja. Európa jövőjét ezért a nemzeti szuverenitás megerősítésében látja.
Nagyobb hangsúly Közép-Európára
Meloni és Salvini is kiemeli programjában, hogy az EU megreformálásához erősebb együttműködésre van szükség a V4-gyel, tehát Lengyelországgal és Magyarországgal is. Amint az az FdI programjában olvasható, a közép-európai országokban kialakult egy olyan jövőkép Európáról, amely a nyugati progresszivizmus alternatíváját jelenti. Emellett, amikor Salvini átvette az irányítást a Lega felett, egy olyan jobboldali pártot hozott létre, amely szoros kapcsolatokra épít a visegrádi országok kormányaival, és amely a biztonság kérdésére, a bevándorlás megállításának ígéretére és az Európai Unióval szembeni ellenzékiségre építi konszenzusát.
Ezek a fejlemények jól jöhetnek Lengyelország és Magyarország számára. Jelenleg mindkét országot fenyegeti az Európai Bizottság az uniós források megtagadásával. Egy olyan erős szövetséges, mint Olaszország, hasznos lehet az európai politikai terepen. Különösen egy olyan jó kapcsolatokkal rendelkező személyiséggel, mint Antonio Tajani külügyminiszter, Olaszország közvetítőként szolgálhatna a Bizottság, valamint Magyarország és Lengyelország között.
Összegzés
Az olaszországi jobbközép koalíció megválasztása egyedülálló lehetőséget jelent Lengyelország és Magyarország számára az európai politika csataterén. Jelenleg ideológiai együttállás van e három ország kormányai között. Olaszország, mint az unió harmadik legnagyobb gazdasága, jelentős hatást gyakorolhat a Magyarországot és Lengyelországot érintő vitás kérdésekben..
Bár vannak olyan nézeteltérések, amelyek, ha nem kezelik őket, hosszú távon komoly problémákat okozhatnak – például az ukrajnai háborúval kapcsolatos ellentétes nézetek az olasz kormányon belül kormányon belül –, egy erősebb együttműködés Olaszország, Lengyelország és Budapest között olyan erőt jelentene, amellyel komolyan számolni kellene az Európai Unióban.
Források:
“Tesi di Trieste per Movimento dei patrioti” https://www.giorgiameloni.it/tesitrieste/
Gazdag, Ferenc: Három évtized Magyar külpolitikája (1989-2018). Ludovika Kiadó. Budapest, 2021.
Martinelli, Alberto: When populism meets nationalism. Reflections on parties in power. Ledizioni – LediPublishing. Milano, 2019.
Sondel-Cedarmas, Joanna: Giorgia Meloni's new Europe. In: Sondel-Cedarmas, Joanna – Berti, Francesco (Eds.): The Right-Wing Critique of Europe: Nationalist, Sovereignist and Right- Wing Populist Attitudes to the EU (1st ed.). Routledge, 2022. 61-75 pp. https://doi.org/10.4324/9781003226123
Egyéb cikkek:
“Berlusconi felhívta Orbán” (08. 03. 2019.) MTI.
“FdI, Orbán scrive a Meloni: "Collaboriamo, abbiamo una visione comune del mondo: lottiamo insieme"” (25. 02. 2021.) La Reppublica. https://www.repubblica.it/politica/2021/02/25/news/governo_lettera_orba_n_ungheria_meloni -289242084/
“Hungary’s ruling party quits European People’s Party” (03. 18. 2021.) DW. https://www.dw.com/en/hungary-viktor-orbans-ruling-fidesz-party-quits-european-peoples- party/a-56919987
“Italy bans more migrant rescue boats” (16. 06. 2018.) AFP.
“Salvini Orbánnal és a lengyelekkel képzeli el Európa újraindítását” (30. 03. 2021.) Mandiner.https://mandiner.hu/cikk/20210330_salvini_orbannal_es_a_lengyelekkel_kepzeli_el_europa_ ujranditasat
Balmer, Crispian (09. 02. 2018): “Italy's League leaves northern bastions, bangs anti-migrant drum”. Reuters. https://www.reuters.com/article/us-italy-election-league/italys-league-leaves- northern-bastions-bangs-anti-migrant-drum-idUSKBN1FT1Q9
Bayer, Lili – De la Baume, Maia (20. 03. 2019.): “Hungary’s Orbán clings on to Europe’s power center” Politico.https://www.politico.eu/article/orbans-party-suspended-from- european-peoples-party/
Berlusconi, Silvio (25. 04. 2016.): “Ecco dove. va. Forza Italia”. Il Giornale. https://www.ilgiornale.it/news/cronache/ecco-dove-va-forza-italia-1250615.html
Donadio, Rachel (20. 05. 2019.): “Macron and Salvini: Two Leaders, Two Competing Visions for Europe” The Atlantic. https://www.theatlantic.com/international/archive/2019/05/emmanuel-macron-matteo-salvini- europe/589753/
Őry, Mariann (24. 10. 2022.): “Giorgia Meloni Pledges Cooperation with Hungary” Hungary Today. https://hungarytoday.hu/giorgia-meloni-pledges-to-cooperate-with-hungary/
Preussen, Wilhelmine (23. 09. 2022.): “Von der Leyen’s warning message to Italy irks election candidates”. Politico. https://www.politico.eu/article/italy-election-candidate-warning-ursula- von-der-leyen/
Tavola, Paola (28. 06. 2017.) “Tajani: Centrodestra vince se guida Forza Italia. Europa da cambiare, ma non in discussione” Eunews. https://www.eunews.it/2017/06/28/tajani- centrodestra-vince-se-guida-forza-italia-europa-da-cambiare-ma-non-in-discussione/
