A Tanuláskutató Intézet is napirendre tűzte az oktatástechnológiai ökoszisztéma elemzését. Ezért számos interjú született, melyekből kapunk egy képet arról, hogyan látják a helyzetük sajátosságát és a jövőbeli kilátásokat a szereplők. Az alábbi cikkben AlGharawi Attila, a Xeropan ügyvezetőjének, Horváth Ádám, a Maker’s Red Box alapítójának és Koren Balázs, a HiperSuli program szakmai vezetőjének válaszaiból szemezgettünk, hogy betekintést nyújtsunk az EdTech piac trendjeibe.
Kérdéssorunkat azzal a kérdéssel indítottuk, hogy vajon melyek az EdTech szektor legfőbb jellegzetességei, melyekben különbözik más technológiai vagy egyéb területektől?
A válaszokból kiderül, hogy az oktatás digitalizációja egy egészen sajátos szektort hívott életre. A Xeropan ügyvezetője abban látja egyediségét, hogy ez esetben nem egy kényelmi funkciókat ellátó szolgáltatást nyújtanak, hanem egy olyan befektetést, ami időt és energiát igényel a tanulótól - egy kicsit olyan, mint a sportszolgáltatások: az eszközt és a segítséget megkapja a felhasználó, de a munkát magának kell elvégeznie.
Míg a legtöbb eszköz, szolgáltatás esetén ugyanaz a működési modell a fogyasztótól függetlenül, úgy az oktatás területén számít az oktatás helyi struktúrája, a nyelvi különbségek, és meghatározó, hogy ki az előfizető. Hiszen a fizetőképes célközönség nehezebben beazonosítható, a felhasználó és a finanszírozó gyakran szétválik, például az állam, mint megrendelő egy új értékesítési vonalat jelent (B2G), emeli ki Koren Balázs.
Horváth Ádám arra hívja fel a figyelmet, hogy az oktatási projektek időtávja a duplája is lehet más fejlesztésekéhez képest, átlagosan 4-6 év ezeknek a kifutása. Az fejlesztést követően 2-3 év a beruházással telik, azaz oktatási intézmények próbálják ki az új technológiát és küldenek visszajelzést róla. Ami még növeli az átfutási időt, az a tanárok továbbképzése, hiszen elengedhetetlen, hogy megfelelően tudják használni a terméket, amit be szeretnének vezetni.
A cégvezetőket arról is kérdeztük, hogy mi várható az oktatástechnológiai szektor jövőjében, milyen trendekre számítanak?
Koren Balázs a világszinten jelenlévő és növekvő tanárhiányt tekinti az egyik legnagyobb kihívásnak, így a szektornak választ kell adnia a tömegek oktatásának kérdésére. Ezt segítheti az, hogy az oktatás ma már nem szükségszerűen kötött földrajzi helyhez. A feladat az lesz, hogy csökkenő humánerőforrással a felzárkóztatás hagyományos módszerek ötvözésével folyjon, és a tehetséggondozásra is ugyanolyan hangsúly kerüljön.
AlGharawi Attila szerint is egyre nagyobb teret fog nyerni a digitalizáció a helyhezkötöttség megszűnésével, a nyelvoktatásban mindenképpen. Ő a tanároknak azonban nem a számának, hanem a szerepének változását hangsúlyozza: a repetitív feladatok ellátása helyett egy támogató mentorrá tudnak válni. Emellett az automatizáció és a perszonalizáció kombinációjának erősödését várja, amely először ambivalensnek hangozhat, azonban az előbbi magával tudja hozni annyi idő felszabadulását, hogy a személyre szabott segítségnyújtásra legyen energia.
Horváth Ádám szerint elindul a nagy platformok alá való integrálódás, hiszen úgy a startupoknak nem kell saját platform fejlesztésével foglalkozni, hanem egy már meglévővel közvetlenül el tudják érni az ügyfeleket. A tanulás hatékonyságának növelésében nagy szerepe lesz a mesterséges intelligenciának.
A válaszokból kirajzolódik, hogy szakértőink egyetértenek abban, hogy az oktatástechnológia jelenléte és jelentősége nem csak a járványnak, de a digitális társadalmi szokásoknak is köszönhetően egyre csak nő. Ez indokolja azt is, hogy egyre gyakoribb téma az Európai Szilícium-völgy létjogosultsága, életszerűsége, melyről a Maker’s Red Box alapítója úgy gondolja, hogy tulajdonképpen már létezik, csak nem egy fizikai térben található meg. Koren Balázs szerint csak akkor működhet, ha árban tudnánk kompetitorok lenni, hiszen azért választjuk általában az amerikai versenytársakat, mert olcsóbb, mint a helyi. Egy mély adatpark már van, illetve európai uniós GDPR és helyi szabályozás, amit így jobban kihasználásra tudna kerülni.
Koren Balázs szerint “nem lehet elég korán kezdeni”, ő magának azt javasolná, hogy kezdje 10 évvel korábban, mint ahogy belevágott. Horváth Ádám praktikus időbeli tanácsokat adna, mégpedig, hogy az elejétől kezdve szokjon hozzá egy vállalkozó ahhoz, hogy rendszeres, heti és havi célkitűzések mentén halad. Valamint napi szinten 1 órát tanulásra érdemes fordítani; véleménye szerint az egyik legfontosabb elsajátítandó tudás a programozás és az adatfeldolgozás. AlGharawi Attila a kitartásra helyezi a hangsúlyt. Szerinte kellő kitartással és motivációval sikerre lehet vinni egy ötletet, hiszen a folyamat alatt a piac és a megrendelői réteg úgyis addig formálj a megoldást, hogy abból eladható termék szülessen. “Sosem volt ennyire könnyű vállalkozást építeni, mint a kétezres években - állítja az alapító - a kérdés csak az, hogy tud-e elég áldozatot hozni a vállalkozó”, és leküzdeni a startupok előtt álló kihívásokat.
Ezen válaszokból látszik, hogy az oktatástechnológiai terület merőben más, mint a kiforrottabb technológiai szektorok; azonban az oktatás jövőjének kulcskérdése, hogy mely vállalatok, milyen termékekkel fogják támogatni a tanulást. Ezért folytatjuk az ökoszisztéma állapotának felmérését, és a következő írásban feltárjuk az EdTech vállalatok előtt álló kihívásokat, hogy az induló startupok felkészültebben álljanak a rajtvonalhoz.
