Az ötévente megrendezett pártkongresszus vasárnapi nyitásán Hszi Csin-ping pártfőtitkár az előző ciklus elemzéseivel kezdte beszédét. Főüzenete a gazdaságpolitikától kezdve a diplomáciáig, a mindenre kiterjedően megfontolt és körültekintő megközelítés politikája volt, ami kifejezetten fontos az egyre növekvő nyomás és kihívások elé néző Kína számára.
Hszi Csin-ping szerint az elmúlt öt év „szokatlan és rendkívüli volt”, „tele súlyos és komplex nemzetközi helyzetekkel”. Ennek ellenére az előző ciklus alapján készített elemzés „győzedelmes” hangvételűre sikeredett, hisz így is „történelmi győzelmeket” arattak. Többek között hamarosan sikerülhet Kína évszázados célját, a „mérsékelten virágzó társadalmi” szintet elértni, és megszüntetni a mélyszegénységet. A következő évek munkája az lesz, hogy elérjék a „második centenáriumi célt”, miszerint Kínát minden tekintetben modern szocialista országgá alakítsák. Illetve az, hogy a modernizációhoz vezető „kínai úton” megfiatalítsák a kínai nemzetet. Ahogy a neve is sugallja, ez a Kínai Népköztársaság megszületésének századik évfordulójára tervezett cél, ami 2049-ben lesz esedékes. Azonban a napvilágra került tervekkel Hszi előrébb szándékozik hozni e cél elérését 2035-re.
Kína stratégiai kilátásai
Az elmúlt 20 év Kína számára „a fejlődés stratégiai időszakának” számított. Hszi szerint az ország most egy olyan periódusba lépett, ahol „egyszerre jelennek meg stratégiai lehetőségek, veszélyek és kihívások”. Hszi felhívta a figyelmet a követkeő, sötétnek tűnő időszakra, ahol a kínai fejlődés belép egy olyan szakaszába, ahol „a bizonytalan tényezők száma megnő”. Emiatt Kínának fel kell készülnie, hogy ellenálljon „a nagy szeleknek, a hullámzó vizeknek és még a veszélyes viharoknak is”.
„Egy ország, két rendszer”
„Továbbra is a legnagyobb őszinteséggel és a legnagyobb kitartással törekszünk a békés újraegyesítésre, de sohasem ígérjük meg, hogy elzárkózunk az erőszak alkalmazásától, és fenntartjuk annak a lehetőségét, hogy minden szükséges lépést megtegyünk” – nyomatékosította Hszi, hogy erőszak árán is képes beolvasztani Tajvant a Kínai Népköztársaságba.
A kínai vezetés sosem mondott le Tajvan annektálásról, bár a nyilvános beszédekben inkább a „békés egyesülés”megoldását szokták kiemelni. Fontos megemlíteni, hogy ez „a külső erők beavatkozására és annak a rendkívül apró kisebbségnek szól, akik ’Tajvan függetlenedését’ szorgalmazzák”. Ez nem más, mint egy az Amerikai Egyesült Államokat és a tajvani adminisztrációt célzó figyelmeztetés. Hszi hozzátette, hogy „a Tajvan kérdés megoldása kínai ügy; egy ügy, amit a kínaiaknak kell megoldania”.
Zéró-COVID, Zéró-Probléma
Ahogyan az várható volt, Hszi magasztalta Kína megközelítését a járvány megfékezéséhez. A pandémia kezelése „szignifikánsan pozitív eredménnyel bír, mind gazdasági és szociális fejlődés terén”. Ezzel szemben a valóságban a lezárások, kötelező karanténok, tömeges tesztelés és utazási korlátozások megbénítják a kínai gazdaságot, és megnyomorítják az állampolgárok hétköznapjait. Milliós városok vannak lezárás alatt, fogy a türelem, fogynak a tartalékok. A kínai gazdaság már nem bírja sokáig.
Mindezek ellenére a vezetés nem hajlandó belátni a következményeket, ami egy erős mutatója annak, hogy ez a hozzáállás nem fog változni a közeljövőben. „A járványkezelési intézkedéseink a leggazdaságosabbak és leghatékonyabbak” – mondta a Párt szóvivője, Sun Yeli.
Lassabb gazdasági növekedés, nagyobb „közös jólét”?
A jelenlegi gazdasági szabályozásokból úgy tűnik, hogy Kína marad a régi úton. Mióta Hszi hatalomra került 2012-ben, újra és újra megjelennek a régi szlogenek, mint a duális áramlás és a kínálati-oldali strukturális reformok. Azonban egyelőre kevésbé sikeresek a kínai gazdaság elmozdítására hozott intézkedések, melyeknek célja a belső fogyasztás serkentése, és a hazai előállított termékek hozzáadott értékének növelése.
A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése központi kérdéssé vált; ezt jelzi az újból megjelent, közös jólét kifejezés. A magas színvonalú fejlődés együtt jár azzal a kevésbé kiemelt ténnyel, hogy Kína a következendő időszakban lassabb gazdasági növekedésre számíthat. Úgy tűnik, hogy a pártvezetés ezzel tisztában van, és hajlandó ezt elfogadni mindaddig, amíg a lassulást elfedi az egyes háztartások jólétének javulása.
Hogy fogja mindezt Kína elérni? Természetesen még szorosabban ragaszkodik Hszi vezetéséhez.
Az ülés szombati napján elfogadták többek között a KKP alapszabályának módosítását is.Ezzel tovább erősödhet Hszi Csin-ping kínai elnök és pártfőtitkár politikai befolyása és hatalma. Az új alapszabályzat bevezetését botrány tetézte, amikor a jelenlegi pártfőtitkár mellett helyet foglaló volt elnököt és pártvezetőt, Hu Csin-taót a záróülésről – feltehetőleg akarata ellenére – kivezette két biztonsági őr. A 79 éves Hu Csin-taó nem tartozik a jelenlegi pártfőtitkár közvetlen támogatói közé. A régi vezetési modellt támogatja, amelyben különböző frakciók képviseltetik magukat.
A kongresszus utolsó napján a 205 fős Központi Bizottság közzétett listáján nem szerepelt néhány eddigi befolyásos párttag neve. A Politikai Bizottság Állandó Bizottságának (ÁB) Li Ko-csiang kínai miniszterelnök – aki gazdasági reformerként vált ismertté – többé nem lesz tagja, miután a héttagú testület másik három tagja nem vette be újra Kína legszűkebb vezetésébe. Továbbá Han Cseng, a sanghaji párttitkár, Vang Jang, a KKP tanácsadó testületének vezetője, és Li Csan-su, a nemzeti népi kongresszus elnöke, a kínai elnök régi szövetségese sem tér vissza a bizottságba.
