Ahogy előző írásunkból kiderült (Várható trendek az oktatástechnológiai szektorban címmel elérhető ezen a linken - a szerk.), az oktatástechnológiai vállalati ökoszisztéma egy még kiforratlan, ámde sajátos szektor, amely nagyban befolyásolhatja a jövő tanulásának módjait. Ahhoz, hogy egy sikeres startupot hozzunk létre a területen, nem árt tisztában lenni vele, hogy a már versenyben lévők mely kihívásokra milyen megoldásokat javasolnak.
A nyelvoktató szoftver, a Xeropan vezérigazgatója, AlGharawi Attila szerint az emberek gyógyszer-szerű megoldást keresnek, ami egyszeri alkalmazás után azonnal hat, vagyis gyorsan meg lehet tanulni hatékonyan kommunikálni idegen nyelveken. Nagy kihívás számukra, hogy az autonóm tanuló, az előfizető befektessen önmaga fejlesztésébe. Ami ezt még jobban nehezíti, hogy fiktív szolgáltatások hirdetései ezt az azonnali hatást ígérik, és vannak, akik bedőlnek ezeknek. Ez torzítja a magukkal és a szolgáltatással szemben támasztott elvárásokat, és kétségbe vonják a vásárló tanulási elköteleződését. Így a siker kulcsa, hogy milyen mértékű motivácót tud nyújtani az eszköz. Ezt kívánja elősegíteni a történet alapú tanítással, a gamifikációval, a közösségi élmény nyújtásával a cég.
Ezzel egybecseng Koren Balázs gondolata, miszerint az egyik legnagyobb kihívás és egyben a legfontosabb feladat, hogy hosszan tartó választ tudjon adni a vállalat reális kérdésekre. Egy folyamatos igénykövetést kell a rendszerbe építeni, hogy a többféle, változó igényeket folyamatosan ki tudják elégíteni. Ezek a válaszok azonban fontos, hogy valós problémára adjon értelmezhető választ, amihez folyamatos trendfigyelésre van szükség, hogy tudják, mire van szüksége az oktatási piacnak. “Ezzel együtt fontos, hogy ne daraboljuk szét a szoftvert és az edtech startupunkat. Ne egy emberként próbáljunk az oktatás összes kérdésére választ adni, hanem az adott szegmensben adjunk egy hosszú távú megoldást” - teszi hozzá a HiperSuli szakmai vezetője. Ő azonban a szerencsét is meghatározó faktornak ítéli. Ezt nevezhetjük jó időzítésnek is, hiszen amikor hasonló termékek vannak a piacon, akkor nagyon sok múlik azon, hogy melyik mikor kerül a vásárlók elé. Végül szót ejt az edtech szektor ár-érzékenységéről is, ami kihívást jelent a megfelelő árazás azonosításakor.A Maker’s Red Box alapítója, Horváth Ádám szerint a legnagyobb kihívás megszólítani az edtech szektor célpiacát, ami óriási energiákat igényel, hiszen nincs egy olyan fórum, ami összefogná az összes tanárt és diákot.
A vezető személye és kompetenciái nagyon fontosak, állítja AlGharawi Attila. Az egyik legfontosabb a megfelelő kommunikációs készség, hiszen át kell tudnunk adni a cég misszióját a külvilágnak, a leendő munkavállalóknak - stresszes körülmények között is. A hiteles és magabiztos kommunikáció idegen nyelven is esszenciális, ha külföldi vizekre eveznének a startupperek.Horváth Ádám termék-megközelítésű nézőpontja szerint két fokozata van a sikerességnek: az első, hogy belföldi piacon sikeres, a második, hogy exportképes. Utóbbihoz szükséges, de nem elégséges feltétel a hazai siker, azonban ezen felül a nyelvi adaptálhatóság, lokalizálhatóság és a kulturális kontextusú globális megközelítés is elengedhetetlen. Egy másik kritérium a felhasználói élmény, aminek egyrészt része az, hogy a tanórára könnyen bevihető legyen, alkalmazhatóságra készen, valamint részletes leírást, óravázlatba beillesztést is tartalmazzon. Továbbá illeszkednie kell az eszköznek valamilyen pedagógiai célhoz: ez lehet az érettségi, vagy valamely kerettantervi elem. Ezért a fejlesztőnek meg kell tudnia fogalmazni, mi lesz a tanulási eredmény, amit a tanuló az ő termékével el tud érni. Ehhez az is lényeges, hogy a felhasználó szívesen használja az adott terméket, felkeltse az érdeklődését, elnyerje a tetszését. “Tehát az a jó, ha a gyerekek számára az őket körülvevő világ kérdéseire, az ő élményeire reagálva, ahhoz kötődő módon kapcsoljuk az ismeret- és kompetenciafejlesztést, amit szeretnénk elérni. “ - zárja le a Maker’s Red Box vezetője.
Koren Balázs szerint, ha nem szoftveralapú vállalatról beszélünk, akkor mindenképpen számít, hiszen számításba kell venni a logisztikát. Azonban a tisztán szoftver alapú cégek esetén nem feltétlenül számít, hiszen a működési és a megjelenési helye teljesen elválhat egymástól. Ezzel ellentétben AlGharawi Attila úgy gondolja, hogy nem mellékes, hogy hol alapítunk céget, hiszen Magyarország egy kis piacot jelent, ahol kihívás áttörést elérni a piacon. Ezzel szemben ennek előnye lehet, hogy a vállalkozók rögtön gondolkodhatnak nemzetközi terjeszkedésben. Hozzáteszi - saját cége alapján -, hogy minél közelebb van egy startup az óceán túlsó partjához, annál egyszerűbb a dolga. Horváth Ádám pedig úgy gondolja, nem döntő, hol helyezkedünk el a térképen.
A következő kérdésünk arra vonatkozott, hogy a helyi jogi környezet hogyan befolyásolja az oktatástechnológiai cégek érvényesülését?
Itt a Hipersuli és a Maker’s Red Box alapítója is azt emeli ki, hogy fontosak a jogi kérdések és elengedhetetlen a helyi környezet ismerete a piacra lépéshez.A Xeropan megálmodója szerint “nagyon előnyös támogatási rendszert alakított ki a magyar innováció arra, hogy támogassa a startupokat.” Szerinte remek lehetőség és egyedi, hogy ötlet fázisban lévő terméket is finanszíroz az állam. Nem érzi azt, hogy a jogi környezet hátráltató lenne, inkább egy keretet ad a működésnek.
Abban pedig mind egyetértettek, hogy a vállalat humánerőforrás összetétele meghatározó egy vállalat eredményességében. Változatos csapatra van szükség: ki az életkori, ki a szakmai tudás sokszínűségére hívta fel a figyelmet.
Ez azt is jelenti, hogy ha van egy oktatástechnológiai termékünk, szoftverünk vagy ötletünk, megéri belevágni a megvalósításba! És mint tudjuk, a legfontosabb a jó csapat, akik a fent említett kihívásokra megtalálják a cég saját válaszait, amellyel sikerre vihetik a vállalkozást.
