A 2021-ben megtartott választásokon hatalmas meglepetésre egy újonc baloldali politikus, Pedro Castillo lett Latin-Amerika egyik leggyorsabban növekvő gazdaságával rendelkező országának, Perunak az elnöke. A tanítói múlttal rendelkező Pedro Castillót a kongresszusban tömörülő elit már megválasztását követően sem fogadta el. Mindössze másfél év alatt háromszor próbálták megdönteni a hatalmát korrupció miatti felelősségrevonási pereken keresztül. 2022. december 7-én egy ilyen per elkerülése érdekében a perui vezető fel akarta oszlatni a kongresszust, és megpróbálta magához ragadni az igazságszolgáltatás irányítását, hogy személyesen tudja befolyásolni annak döntéseit. Elhatározásában támogatók nélkül maradt. Az ország fegyveres ereje, a rendőrség, de még saját szövetségei is elfordultak tőle. Az elnök elmenekült. Az alkotmánybíróság a kongresszus feloszlatását alkotmányellenes puccsnak minősítette, aminek következtében néhány órával elmenekülését követően letartóztatták Pedro Castillót.

A 130 tagú kongresszus rendkívüli ülést tartott, ahol nemcsak az elnöki rendeletet utasították el, hanem 101 igen szavazattal azonnali hatállyal el is távolították Pedro Castillót a hatalomból. Az elnöki pozícióba a volt alelnököt, Dina Boluartét iktatták be, aki ezzel Peru történelmének első női államfője lett.

Mindössze 24 óra leforgása alatt a perui valóság hatalmas fordulatot vett: a kongresszust feloszlatták, az elnököt megbuktatták és letartóztatták, illetve egy új elnököt is beiktattak. És az események ekkor még korántsem értek véget.

A kongresszus megfosztotta a volt államfőt mentelmi jogától, ezt követően pedig 18 hónapos fogva tartásra ítélték. Pedro Castillo a börtönből jogtalannak minősítette letartóztatását és tüntetésre szólította fel támogatóit szabadon engedése érdekében. Twitter bejegyzésében azt állította, hogy megalázták, rosszul bántak vele és elrabolták. Volt alelnökét, Dina Boulartét pedig azzal vádolta, hogy a jobboldallal szövetkezve puccsolta meg. Valamint kiemelte, hogy a népnek nem szabad „beleesnie” az ideiglenes vezetés által hangoztatott új választások csapdájába.

A felhívást követően tüntetők szállták meg az utcákat, követelve a kongresszus feloszlatását, Pedro Castillo szabadon engedését és a régi „rend” visszaállítását. A blokádok miatt akadoznak az alapvető szolgáltatások is. Időközben egy limai rendőrőrsöt pedig felgyújtottak a lázadók. Emellett a repülőtér, az autópályák, de a vasútvonalak biztonságos használata sem garantált. Az látható, hogy a zavargásoknak az ország minden pontján vannak következményeik: a vonatközlekedés szünetelése miatt például több száz (egyes források szerint nyolcszáz) turista ragadt Cuscóban, ami a Machu Pichut meglátogatni kívánók egyik legfontosabb megállóhelye. 

Az egyre intenzívebbé váló tüntetéseket Alberto Otárola védelmi miniszter vandalizmusnak titulálta, aminek leveréséhez később a katonaságot is bevetették. Az országban december 14-én harmincnapos szükségállapotot vezettek be. 

A zavargások halálos áldozataira hivatkozva december 16-án lemondott Patricia Correa oktatási miniszter és Jair Perez kulturális miniszter. 

A nemzetközi közösség tagjai eltérően reagáltak a perui helyzetre. A többség, köztük az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Királyság elítélte Pedro Castillo puccskísérletét, és támogatásáról biztosította az átmeneti elnököt. Mexikó és Peru között pedig az események következtében diplomáciai krízis alakult ki, ami többek között a limai mexikói nagykövet kiutasítását eredményezte.

Peru hiába rendelkezik egy dinamikusan fejlődő gazdasággal és hatalmas érckészletekkel, a stabilitás elérését mégis folyamatosan politikai botrányok akadályozzák. Az elmúlt harminc évben alig lehetett olyan elnököt találni, aki nem bukott volna bele valamilyen korrupciós botrányba. Pedro Castillo története szomorú, de nem egyedi: Alberto Fujimori volt államfőt szintén elítélték, akivel Pedro Castillo akár meg is tudja vitatni a tapasztalatait, ugyanis nem éppen a véletlennek köszönhetően egy börtönben tartózkodnak. Alberto Fujimori a 25 éves börtönbüntetését az emberi jogok megsértése miatt kapta, ellentétben Pedro Castilloval, aki alkotmányellenes cselekedeteiért került a rácsok mögé. 

A cikk tartalma a 2022.12. 18-as helyzetre értendő, ami azóta is folyamatosan változik, viszont az biztosan kijelenthető, hogy a peruiak idei karácsonya nem a nyugalomról és a biztonságról szólt.