Az MCC-ben 2023. február 6-án, teltházzal megrendezett lapbemutatón a témakör elismert kutatói segítették a közönséget ezen bonyolult, ám számtalan szereplő fantáziáját megmozgató világ jobb megértésében.
Az eseményt a Pénzügyi Szemle megbízott felelős szerkesztője, Dr. Hornyik Zsuzsanna nyitotta meg. Ezután a kötet létrehozásában kulcsszerepet vállaló pénzügyi szakemberek részvételével kerekasztal-beszélgetésben vitattuk meg a kötet pár fontos megállapítását. Ezt követően a közönség kérdéseit válaszolták meg a résztvevők.
A kerekasztal tagjai Terták Elemér, a Magyar Közgazdasági Társaság elnökségi tagja, a „A digitális jegybankpénz kibocsátásának indítékai, bevezetésének kihívásai” című cikk társszerzője; Kolozsi Pál Péter, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, a lapszám szakmai tartalomért felelős szerkesztője; illetve Kóczián Balázs, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője és a „Digitális jegybankpénz: a monetáris politika új eszköze” című cikk társszerzője voltak. A beszélgetést Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője moderálta.
Bitcoin versus DJBP
Az első, amit a kerekasztal résztvevői leszögeztek, hogy bár a DJBP (Digitális JegyBankPénz) koncepciójának kidolgozása, valamint a gyakorlatban is használható alkalmazások kifejlesztése irányába tett lépéseket egyebek mellett a kriptopénzek, kiemelten a bitcoin megjelenése motiválta, ám a jegybankok digitális pénze sok tekintetben mégis nagyban különbözik az első „virtuális valutától”.
A bitcoin sokak által előnyként emlegetett tulajdonsága, a kibocsátott mennyiség alakulásának kőbe vésése és limitálása ugyanis automatikusan hozza magával a kriptopénz árfolyamának szélsőséges ingadozását, volatilitását. Egy ilyen szinten instabil nemzeti valuta katasztrófát jelentene a lakosság, a vállalatok és általában a pénzügyi piacok szempontjából, ezért a DJBP – amely nemzeti pénzként csak a stabilitás elősegítőjeként értelmezhető - ebben a tekintetben mindenképp egy teljesen más modellt és megközelítést jelent. A kriptovilágból ismert blokklánc technológia azonban akár érdekes lehet a jegybankok számára is, bár itt is számos megoldandó kérdés tornyosul még a szakértők előtt (mint például a magas energiaigény, vagy a decentralizáltság miatti biztonsági kérdések).
A digitalizáció elérte a készpénzt is
Terták Elemér hozzászólásában röviden felvázolta, hogy az első ATM-ek és POS-terminálok megjelenése után hogyan jutottunk el oda, hogy ma már a mobiltelefonunkon tudjuk pénzügyeink nagy részét intézni. Ehhez természetesen szükség volt az internet, az ezt használni tudó okostelefonok megjelenésére, valamint a bankszámlák, azaz a pénz digitalizációjára is.
Ennek a folyamatnak lehet új szakasza a digitális jegybankpénz elterjedése. Ennek a szakasznak egyelőre az elején vagyunk, de Kínában már 260 millió DJBP-számla létezik, és élő, működő DJBP rendszerek vannak a Bahama-szigeteken (Sand Dollar), a kelet-karibi valutaunió tagállamaiban (DCash) és Nigériában (eNaira) is.
Geopolitikai földrengés?
Kolozsi Pál Péter kitért arra is, hogy a digitális jegybankpénz megjelenésének komoly hatásai lehetnek a nemzetközi folyamatokra is. Jelenleg a dollár a leginkább elfogadott globális valuta, az amerikai pénz vezető szerepét még az euró megjelenése sem tudta megrengetni. Kína azonban nem titkoltan növelné a jüan szerepét és befolyását. Erre pedig kiváló lehetőséget teremt az e-yüan, azaz a kínai digitális jegybankpénz is, mely - ha elég vonzó - komoly piaci részt haraphatna ki a nemzetközi átutalások tortájából. A DJBP tehát a határon átnyúló fizetések forradalmasításával akár komoly fordulatot is hozhat a pénzügyi és a világhatalmi rendszerben.
Új szelek a monetáris politikában
Kóczián Balázs tisztázta, hogy a DJBP kialakítása tekintetében számos lehetősége van a jegybankoknak. A digitális jegybankpénz elérhetősége tekintetében lehet széleskörűen (például minden állampolgár számára) hozzáférhető, vagy csak szűk körben forgalomképes (ilyen például a kereskedelmi bankok nemzeti banknál vezetett bankszámlája, mely digitális, de csak adott szereplők számára elérhető pénz). Emellett léteznek számla- és blokklánc alapú megoldások is.
A DJBP emellett új lehetőségeket is teremt a monetáris politikában. A kamatszinteket ezen eszköz esetében a nemzeti bank közvetlenül tudja szabályozni, ami egyben azt is jelenti, hogy a transzmisszió, a hatásmechanizmus közvetlenebb, így erősebb. Elvi szinten akár arra is mód adódhat, hogy a DJBP-n keresztül a gazdaság bizonyos szektorait célzottan, hatékonyabban lehessen támogatni.
Nagyobb monetáris szuverenitás
Kolozsi Pál Péter azt is bemutatta, hogy a DJBP miért lehet lényeges a monetáris szuverenitás, azaz az egyes országok pénzügyi önállósága tekintetében. Könnyen belátható, hogy a virtuális valuták megjelenése komoly veszélyt jelenthet a monetáris szuverenitásra – ha ugyanis a lakosság nem a hivatalos fizetőeszközt használja, hanem magáncégek pénztárca-megoldásait, akkor a kamatok vagy a pénzmennyiség szabályozása kevésbé, vagy szélsőséges esetben akár szinte semennyire nem tud hatni a gazdasági, inflációs és foglalkoztatási folyamatokra.
Összefoglalás
A kerekasztal-beszélgetés kiváló lehetőséget nyújtott számunkra, hogy mélyebben bepillanthassunk a digitális jegybankpénz érdekes, színes, de roppant komplex és még mindig folyamatosan fejlődő világába. Én személyes tanulságként azt vontam le, hogy a DJBP jövője még nagyon képlékeny, így a túlzott sietség több kockázattal járhat, mint amennyi lehetőséget teremt.
