Az orosz invázió előtt kevesen gondolták volna, hogy 2023 februárjában az Ukrajnából érkező hírek, videók és képek határozzák majd meg a hírfolyamok külpolitikai szekcióit. Az iskolai történelemtanárok olyan világpolitikában is releváns eseménnyel találkoztak, melyek a jövő történelemtankönyveinek hasábjain feltétlenül visszaköszönnek majd.
A globális médiát hosszú ideig teljesen uraló téma nem kerülte el a diákokat sem. A történelemtanítással foglalkozó nemzetközi szervezetek jelentős része ezért rögtön a támadást követően nyilatkozatokat és oktatási anyagokat osztottak meg, hogy támogassák a történelemtanárok új feladatát. Különböző forrás- és feladatgyűjtemények jelentek meg változatos megközelítésben többek között a Brit Történelmi Társulattól(Historical Association) és az Európai Történelemtanárok Szervezetétől (Euroclio – European Association of History Teachers).
2022 tavaszán a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozat Múlt és Jelen Kutatócsoportja kérdőíves módszerrel vizsgálta a magyarországi történelemtanárok tanítási tapasztalatait az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a 2022 február 24-én kitört ukrajnai háború miként jelent meg a történelemórákon és hogyan hatott a történelemtanításra.
A nem reprezentatív mintán végzett kérdőíves felmérés 150 történelemtanár bevonásával zajlott 2022 június-július időszakban, amelyről már megjelent egy infografikus jelentés is. A kutatásban résztvevők 60%-a középiskolai tanár, negyedük Budapesten tanít és közel háromnegyedük 8 évnél hosszabb tanítási tapasztalattal rendelkezik.
A résztvevők többsége azt tapasztalta, hogy a diákokat nagyon érdekelte az orosz-ukrán háború témája és történelmi háttere. 84% szerint a tanulók általánosan nagyobb érdeklődést mutattak a történelmi események iránt a háború miatt.
A történelemtanítás egyik fontos célja és szerepe a jelen eseményeinek és jelenségeinek múlthoz kapcsolása, történelmi hátterének azonosítása. A kutatás arra a kérdésre is kereste a választ, hogy milyen történelmi párhuzamok jelentek meg, amikor a pedagógusok az Ukrajnában zajló harcokról beszélnek. Egy válaszadó szerint:
A tanárok nem meglepő módon elsősorban a Szovjetunió hidegháborús terjeszkedésével és szétesésével hozták párhuzamba az ukrajnai eseményeket. Közép-Kelet-Európa szovjet blokkhoz csatolása és 1990-91-es felbomlása a válaszok egyharmadában jelent meg.
Sok tanár használta ki a diákok érdeklődését a történelmi gondolkodás fejlesztésére. Az öt leghasznosabbnak és legfontosabbnak ítélt feladat között a következők jelentek meg gyakorisági sorrendben:
1. Az orosz-ukrán háború nyomán kialakult helyzet megértéséhez szükséges történelmi előzmények bemutatása
2. Az orosz-ukrán háború lehetséges okainak és következményeinek bemutatása és megvitatása
3. Az orosz-ukrán háború nyomán kialakult helyzet bemutatása és megvitatása a magyarság és Magyarország szempontjából
4. Az orosz-ukrán háború példáján a múlt és a jelen események közötti összefüggések jelentőségének bemutatása
5. Az orosz-ukrán háborúról szóló hírek és vélemények kritikus és többszempontú megvitatása
Az öt legnépszerűbb válaszelem között tehát a történelmi előzmények, okok és következmények, a magyarság szempontja, a múlt és jelen kapcsolata és a kritikus médiaműveltség egyaránt megjelent. Szintén sok tanár jelölte meg, hogy szóba került óráján a személyes döntések és tulajdonságok történelmi jelentősége.
Eltérések láthatók az általános- és középiskolában tanító pedagógusok válaszai között. Az előzmények és amagyarság szempontja hangsúlyosabbak voltak a felső tagozat tanóráin, míg az összetettebb kérdést jelentő konfliktusrendezés és a háború kimenetelének megvitatása inkább a középiskolások között jelent meg.
A kutatás további tanulsága, hogy aktuális események alaposan előkészített iskolai megbeszélése segíthet a diákok érdeklődésének felkeltésében. A történelmet így nem csupán a távoli múlt absztrakt eseményeinek gyűjteményeként, hanem a jelenre ható fontos és valódi történések hálózataként is láthatják.
A feladat természetesen nem egyszerű, hiszen tanárként nem egyedül értelmezzük az eseményeket, a diákok számára végtelen sok megalapozott és kevésbé biztos lábakon álló, megtévesztő értelmezés érhető el egyetlen kattintással (vagy anélkül).
Továbbá a kutatásban megjelenő analógiák és sémák könnyen vezethetnek egyfajta determinista, eleve elrendelt gondolkodáshoz. Nem állíthatjuk, hogy minden posztszovjet országra érvényes forgatókönyvről beszél, aki párhuzamot von a jelen eseményei és a szovjet múlt között. A tanulók számára fontos a hasonlóságok mellett a politikai és történeti szituációk komplexitásának megértése. Ezeket olyan értelmező fogalmak köré szervezve lehet érzékeltetni, mint az ok és következmény, változás és állandóság, történelmi jelentőség és interpretáció.
Ez a megközelítés csak nagyon tudatos és alapos előkészítő munkával és elhivatottsággal valósulhat meg. A tanárnak naprakész és átfogó pedagógiai, történettudományi és aktuálpolitikai tájékozottságra van szüksége, illetve mozgástérre és bizalomra, hogy mindezt megvalósítsa.
