Az érintett alapjogok törvényi szabályozása – StGG, EMRK és DSG

Az alapjogok törvényi megjelenésének két fő forrása egyrészt a Staatsgrundgesetz über die allgemeinen Rechte der Staatsbürger (a továbbiakban: StGG), másrészt a Europäische Menschenrechtskonvention (a továbbiakban: EMRK), vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezményének osztrák belső jogban való kihirdetése. 

A magánlakás sérthetetlenségének jogát a StGG 9. cikke mondja ki (Hausrecht néven). A levéltitok a StGG 10. cikkében jelenik meg: A levéltitkot nem szabad megsérteni, és a levél elkobzása - a törvényes letartóztatás vagy házkutatás esetét kivéve - csak háborús esetekben vagy bírói végzés alapján hajtható végre a hatályos jogszabályok szerint. Ehhez szorosan kapcsolódik a 10a. cikk, amely szerint A távközlési titoktartást nem szabad megsérteni. Az előző bekezdés rendelkezései alól kivételt csak bírósági végzés engedélyez a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

A magán- és családi élet, továbbá az otthon és a levelezés tiszteletben tartása az EMRK 8. cikkében jelenik meg, ezt viszont, minthogy az EMRK maga az EJEE német változata, amely az osztrák jogrendszer része lett, felesleges részleteiben bemutatni, hiszen maga a fent bemutatott Egyezményről van szó.

A személyes adatok védelméhez való alapjogot egy harmadik törvény, a Datenschutzgesetz (a továbbiakban: DSG) nevesíti: Mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok bizalmas kezeléséhez, különös tekintettel a magán- és családi életének tiszteletben tartására, amennyiben ehhez jogos érdeke fűződik. A DSG kimondja azt is, hogy ezen jogba kizárólag az EJEE 8. cikkének 2. pontjában foglalt esetben avatkozhat hatóság.

A lehallgatás fogalma és alkalmazásának esetei

Az osztrák büntetőeljárásjogi törvény (Strafprozeßordnung Österreich, a továbbiakban: StPO) Nyolcadik Részében szabályozza a leplezett eszközök alkalmazását, Nyomozási tevékenységek és Bizonyítékgyűjtés (Ermittlungsmaßnahmen und Beweisaufnahme) címszó alatt. A fejezetek, a magyar szabályozással ellentétben, nem a leplezett eszköz alkalmazásának engedélyezője szerint épülnek fel, hanem az egyes, hasonló szabályozás alá eső leplezett eszköz formák mentén, minden fejezet elején külön szakaszt szentelve a definícióknak. A Be. 232. § (5) bekezdésében szabályozott lehallgatásnak a StPO-ban a „személyek akusztikus és vizuális megfigyelése” felel meg, amelyet a törvény a 134. § 4. pontjában határoz meg: az érintettek tudta nélkül személyek magánéletüket sértő módon való megfigyelése, továbbá minden olyan megnyilvánulásuk megfigyelése, amelyet nem harmadik félnek szántak, kép- vagy hangátvitel, valamint kép vagy hang továbbítására szolgáló technikai eszközök segítségével.

A lehallgatás szabályait a 136. §-ban sorolja fel a törvény, az (1) bekezdés határozza meg a személyek akusztikus és vizuális megfigyelésének feltételeit: 

(1) A személyek akusztikus és vizuális megfigyelése megengedett 

1. ha és ameddig fennáll annak alapos gyanúja, hogy a megfigyeléssel érintett személy egy másik személyt elrabolt vagy másik személyt annak személyi szabadságától más módon megfoszt, és a megfigyelés a szabadságelvonás idején és helyén történt eseményekre, nyilatkozatokra korlátozódik,

2. ha olyan eseményekre és kijelentésekre korlátozódik, amelyek fedett nyomozó vagy a megfigyelés által értesített más személy tudomására hoznak, vagy általuk közvetlenül észlelhetők, és bűncselekmény felderítéséhez szükségesnek tűnik (StGB 17. § (1) bekezdés), illetve

3. ha a tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény felderítése érdekében, a StGB 278a § és 278e. § között felsorolt valamely bűncselekmény, vagy bűnszervezet vagy terrorszervezet keretében (§ 278a und § 278b StGB) elkövetett vagy tervezett bűntett (StGB. 17. § (1))  felderítése vagy megakadályozása érdekében, illetve amennyiben a fent említett bűncselekmények valamelyikével vádolt személy hollétének meghatározása egyébként reménytelen vagy sokkal nehezebb lenne és

a. a megfigyelés alatt álló személy tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény, vagy a StGB. 278a § és 278e § között felsorolt valamely bűncselekménnyel megalapozottan gyanúsítható vagy

b. megalapozottan feltételezhető, hogy egy ilyen módon megalapozottan gyanúsítható személy és a megfigyelés által érintett személy között kapcsolat jönne létre.

            A StPO elsőként az emberrablás bűntettét és a személyi szabadságtól való önkényes megfosztás esetén engedi meg a lehallgatás elrendelését, mint kiemelten nagy tárgyi súlyú bűncselekmények felderítéséhez szükséges módszert. A 2. pontban a törvény a fedett nyomozó, illetve a megfigyelés által értesített más személy tudomására jutó információ, vagy általuk közvetlenül észlelt események vagy kijelentések esetén engedi meg a lehallgatás alkalmazását. A fedett nyomozó, illetve a fedett nyomozó által végzett megfigyelésről tudó személy egyaránt olyan személyek, akik pozíciójuknál fogva egyrészt közvetlenül is tanúi lehetnek olyan cselekményeknek, nyilatkozatoknak, amelyek a lehallgatást megalapozó bűncselekmények észlelésére alappal adnak okot, másrészt helyzetüknél fogva birtokában lehetnek olyan információknak, amelyek komoly tárgyi súlyú bűncselekmények megalapozott gyanúját megteremtik, ezért indokolt, hogy lehallgatást alkalmazzanak a hatóságok. 

            A StPO az (1) szakasz 3. pontjában él olyan felsorolással, amely a Be. 234. § (2) bekezdésében felsorolt bűncselekményi körhöz hasonlít – ezeket az osztrák Büntetőtörvénykönyv (Strafgesetzbuch, a továbbiakban: StGB) a közbiztonság elleni bűncselekményekről szóló 20. fejezetben helyezi el: ezek a bűnszervezetben való részvétel (Kriminelle Organisation), a terrorszervezetben való részvétel (Terroristische Vereinigung), a Terrorcselekmény (Terroristische Straftaten), a terrorizmus finanszírozása (Terrorismusfinanzierung), és a terrorista célú kiképzés (Ausbildung für terroristische Zwecke). Lehetővé teszi továbbá a szabályozás a lehallgatás elrendelését a tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő cselekmények tekintetében, továbbá a bűnszervezet vagy terrorszervezet keretében elkövetett vagy tervezett bűntett felderítése vagy megakadályozása érdekében. Utolsó pontként akkor engedi a lehallgatás elrendelését a törvény, amennyiben az a 3. pontban felsorolt bűncselekmények valamelyikével vádolt személy hollétének meghatározása érdekében szükséges, amely meghatározás egyébként reménytelen vagy nagyban nehezített lenne és az a. pont szerint a megfigyelés alatt álló személy tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetésével vagy a StGB. 278a § és 278e § között felsorolt valamely bűncselekménnyel megalapozottan gyanúsítható vagy a b. pont szerint megalapozottan feltételezhető, hogy egy ilyen módon megalapozottan gyanúsítható személy és a megfigyelés által érintett személy között kapcsolat jönne létre. 

A StPO 136. § (2) bekezdésében rögzíti, hogy amennyiben az az (1) bekezdés 3. pontja szerinti megfigyelés lefolytatása érdekében elkerülhetetlen, megengedett meghatározott lakásba, vagy egyéb, a magánlakás joga által védett helyiségekbe behatolás, amennyiben megalapozottan feltehető, hogy a megfigyelt helyiségeket a gyanúsított használni fogja.

A 136. § (3) bekezdése az előző eseteken felül is megenged vizuális megfigyelést, amennyiben az 1. a lakáson vagy más, magánlakás joga által védett területen kívüli eseményekre korlátozódik, és kizárólag tárgyak vagy helyszínek megfigyelése céljából, a tárgyakkal érintkező vagy a helyszínekre belépő személyek viselkedésének rögzítése érdekében, vagy 2. amennyiben azt kizárólag az 1. pontban meghatározott célra lakásban vagy más, a magánlakás joga által védett helyiségben hajtják végre, és az egy évnél hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékosan elkövetett bűncselekmény tisztázása egyébként lényegesen nehezített lenne és a megfigyelt lakás vagy a helyiségek tulajdonosa a megfigyeléshez kifejezetten hozzájárult.

A szakasz (4) bekezdése hozzáteszi, hogy a megfigyelés csak az 5. §-ban meghatározott arányossági kritérium betartása esetén engedélyezett. A megfigyelés ezen túlmenően az (1) bekezdés 3. pontja szerinti terroristaszervezet vagy bűnszervezet keretében elkövetett vagy tervezett bűntett megakadályozás érdekében a megfigyelés a fenti kritériumokon felül kizárólag abban az esetben engedélyezett, amennyiben megalapozottan feltehető a közbiztonság súlyos veszélyeztetése.

Forrásjegyzék

  • StPO (Strafprozeßordnung Österreich)
  • Staatsgrundgesetz über die allgemeinen Rechte der Staatsbürger
  • Europäische Menschenrechtskonvention (vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezménye)