A miniszterelnök évértékelő beszédében a háború mellett az inflációt nevezte meg fő problémaként, amely jelentős terhet jelent a családok számára és valóban az elmúlt hónapok újra mindennapi tapasztalattá tették az emelkedő árakat. Míg az utóbbi évtizedben az infláció mértéke rendre 2-3 százalék körül mozgott, 2023 januárjában az éves összevetésben számított infláció a 25 százalékot is meghaladta, mindez sokkolóan hatott a gazdaságra és azon belül a fogyasztókra. Az árak elszabadulása az energiahordozók áremelkedésével indult, amelyet gyorsan követett az élelmiszerek drágulása. Az előrejelzések a pénzromlás mértékének fokozatos csökkenésével számolnak idén, az MNB várakozásai szerint az infláció 2024-ben visszatér a jegybanki toleranciasávba.

Az Ifjúságkutató Intézet 2023 év elején készült reprezentatív kutatásában a fiatal felnőttek inflációs percepcióival és a gazdasági helyzetre vonatkozó reakcióival foglalkoztunk. Célcsoportként azért esett a választásunk a 25–39 éves fiatal felnőttekre, mert jellemzően ez a korcsoport, amely már önálló egzisztenciát alakított ki vagy épp abban az életszakaszban van, amelyben a szülőktől való leválás bekövetkezik. Jellemzően ebben a másfél évtizedben valósul meg sokaknál a legmagasabb iskolai végzettség megszerzése, a szülőktől külön költözés, a saját család megalapítása, a gyermekvállalás, tehát egy rendkívül intenzív és gazdasági értelemben is érzékeny életszakaszról van szó. A kutatásból meg is állapítható, hogy a magyarországi fiatal felnőttek (25–39 évesek) többsége házasságban (42 százalék) vagy élettársi kapcsolatban (28 százalék) saját háztartásban él, így a megélhetési költségek is őket terhelik. A túlnyomó többségük (90 százalék) főtevékenységét tekintve is aktív a munkapiacon, így költségeik finanszírozására elvileg adottak a feltételek. Az utóbbi hónapokban tapasztalható pénzromlást többségük érzékeli, jellemzően a magyarországi helyzetet kedvezőtlenebbnek vagy hasonlónak tartják, mint a környező országokét. Minden második megkérdezett 25–39 éves fiatal szerint az utóbbi hónapokban tapasztalt áremelkedés Magyarországot jobban érinti, mint a környező országokat, további négytizedük (42 százalék) gondolja úgy, hogy egyforma hatása van, míg közel tizedük (8 százalék) a környező országok kitettségét gondolja jelentősebbnek. Az áremelkedés sokakat költéseik visszafogására, takarékoskodásra késztetett és nincs ez másképpen a fiatal felnőttek esetében sem. 

Az Ifjúságkutató Intézet felméréséből kiderül, hogy a fiatal felnőttek többsége megpróbálta valamilyen módon a kiadásait visszafogni. Alegjellemzőbb magatartás, hogy a költségek csökkentése céljából a korábbiaknál jobban figyeltek, hogy takarékoskodott az energiával (gáz, villany), a fiatal felnőttek több mint háromnegyede (76 százalék) állította, hogy jellemző volt rá az utóbbi fél évben az energiafogyasztás visszafogása. A 25–39 évesek többségére az is jellemző, hogy kevesebbet vásároltak valamely általuk kedvelt termékből (66 százalék), vagy lemondtak a kedvelt termék vásárlásáról (59 százalék). Szintén jelentős arányban halasztották el valamely nagyobb összegű kiadásukat (61 százalék), mondtak le nyaralásról, kirándulásról (55 százalék) vagy utaztak kevesebbet (57 százalék). A fogyasztás visszafogását a Központi Statisztikai Hivatal adatsorai is megerősítik, a februári jelentésben az olvasható, hogy 2022. decemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a naptárhatástól megtisztítva 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Általánosságban jellemző, hogy a költségek visszafogása érdekében tett lépések különböznek a társadalmi-gazdasági helyzet mentén. A takarékoskodás jobban jellemzi a nőket, néhány százalékpontos különbségeket figyelhetünk meg általában, de a kedvelt termék vásárlásának beszüntetése esetén 10 százalékpontos különbséget is megfigyelhetünk. A nők mellett az alacsonyabb iskolai végzettségűekre is inkább jellemző a kiadások visszafogása, elsősorban azokban az esetekben, amikor nem az energiafogyasztás költségeinek visszafogásáról van szó. Míg előbbi esetben alig van különbség az egyes végzettségek között, a vásárlással kapcsolatban az érettségivel nem rendelkezők háromnegyede (74 százalék), az érettségizettek kétharmada (65 százalék), míg a diplomások 57 százaléka hozott költségcsökkentő döntést, kedvelt termék vásárlásáról a diplomások kevesebb mint fele (48 százalék) mondott csupán le. Az iskolai végzettséghez hasonlóan érvényesül a települési lejtő is, minél kisebb településeket vizsgálunk annál jellemzőbb, hogy valamilyen módon takarékoskodnak a megkérdezettek. A régiók közül Dél-Alföld emelkedik ki, itt minden területen jellemzőbb a költségek visszafogása.

Az egyes korcsoportokat vizsgálva jellemzően a legfiatalabb 25–29 évesek és a legidősebb 35–39 évesek korcsoportjában takarékoskodnak nagyobb arányban, míg a 30–34 évesek ezt kevésbé teszik. Más tekintetben a fiatal felnőttek kétharmada (67 százalék) úgy érzi az áremelkedés egyformán érvényesül a korosztályában, azaz őket hasonlóképp sújtja, mint kortársaikat. A különbségeket érzékelők között valamivel többen vannak azok, akik úgy érzik, hogy őket jobban érinti az infláció, mint kortásaikat, mint azok, akik azt gondolják, hogy a korosztályukban jobban érvényesül az áremelkedés és őket – saját magukat – kevésbé érinti (20 vs. 13 százalék). A generációk közül a középkorúak és az idősek érintettségét vélik magasabbnak, de jelentős különbségeket figyelhetünk meg, a harminc év alattiak tíz százalékkal magasabb arányban említik a fiatalokat, mint a harminc felettiek (34 vs. 24 százalék). 

A 25–39 éves fiatal felnőttek jó része már felnőttként tapasztalhatta meg a 2008-ban kirobbanó, legutóbbi gazdasági világválság következményeit, amelynek tapasztalatai élénken élhetnek emlékeikben, talán ebből is táplálkozhat a költségek visszafogásának általánosan alkalmazott stratégiája. A gyors reakció csak részben utal kényszer szülte cselekvésre, a spórolásban a tudatos stratégia is megmutatkozik, amely abból következtethető ki, hogy a tapasztalt áremelkedés és az ahhoz kapcsolódó költségcsökkentő stratégiák általánosan jellemző alkalmazása ellenére a magyarországi fiatal felnőttek anyagi helyzete nem tekinthető rossznak. A relatív jó szubjektív anyagi helyzet az utóbbi évtized pozitív folyamatainak is köszönhető, amely visszaszoruló munkanélküliséggel, javuló anyagi körülményekkel volt jellemezhető.

A fiatal felnőttek relatív jó helyzetét jellemzi, hogy a jelenlegi inflációs környezet mellett több mint felük (52 százalék) úgy nyilatkozott, hogy beosztással jól kijönnek jövedelmükből, további 3 százalék anyagi gondok nélkül él. Éppen, hogy kijön a jövedelméből a megkérdezettek közel négytizede (38 százalék), míg anyagi gondokkal vagy nélkülözések közepette 5 százalék él. A fiatal felnőttek relatív jó helyzetét az is mutatja, hogy a fiatal felnőttek háztartásainak felében (49 százalék) esetenként további bő tizedében (12 százalék) rendszeresen képesek pénzt megtakarítani a jövedelmükből.