Elindult a nyárral a fesztiválszezon is. A fiatalok jelentős része tölti ilyenkor az éjszakát szülői felügyelet nélkül. Az ifjúság számára természetes igény a független szórakozás, azonban a szülőknek felelősséget kell vállalniuk a kiskorú gyermekeikért. Különösen az első alkalmak járnak sok aggodalommal, amikor a szülők először engedik el gyermeküket egyedül szórakozni éjszaka.

A fiatalok éjszakai életét érintő szabályozások

A legtöbb országban a gyermek- valamint, családvédelmi törvényekben nem fordul elő olyan jogszabály, ami a fiatalok éjszakai közterületen való tartózkodását korlátozná. A törvényi előírások sok esetben pedig a szülőre bízzák a döntés meghozatalát. Magyarország is hasonló helyzetben van, ugyanis a magyar gyermekvédelmi törvényben az áll: a szülő köteles gyermeke felügyeletéről külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodni, amikor a gyermek éjszaka közterületen, szórakozóhelyen tartózkodik. 

Azonban nem minden országban múlik csupán a szülői belátáson a fiatalok éjszakai élete, vannak olyan országok, ahol időhatárokhoz kötik a kiskorúak kijárását.

A közterületen tartózkodásra és az alkoholfogyasztásra vonatkozó szabályozás szempontjából is kitűnik Ausztria a többi ország közül, ahol a 16 éves életkor fontos mérföldkő az önállóság tekintetében. Nem csak a szülői felügyelet nélküli éjszakai élet lehetséges, de bizonyos alkoholtartalmú italokat (például: bort, sört) a fiatalok már 16 évesen is vásárolhatnak (erősebb alkoholos italokat pedig 18 éves kortól vehetnek). Ausztriában összetett szabályozás vonatkozik a 16 évesnél fiatalabbak közterületi tartózkodására. 14 éves korig este 11 óráig, 14 és 16 év között hajnali egyig tartózkodhatnak közterületen az országos szabályok alapján. Azonban az ország egyes részeire más törvények vonatkoznak, így Salzburgban és Felső-Ausztriában az országos szabályozástól egy-két órával eltérnek a fiatalokra vonatkozó időhatárok. Az osztrák szabályozáshoz hasonlóan részletes, de nagyobb szigorúság jellemzi Bulgáriát. A bulgáriai családtörvény szerint 14 éves kor alatt csupán este 8 óráig, 14 és 18 év között pedig este 10 óráig tartózkodhatnak közterületen a fiatalok.

Horvátországban 16 éves kor alatt este 11 és hajnali 5 óra között nem lehetnek kint a fiatalok szülői felügyelet nélkül, míg Szlovéniában a 16 év alattiak éjjel 12 és hajnali 5 óra között nem lehetnek jelen alkoholt árusító szórakozóhelyeken.

A közvéleménykutatás eredményei: Hány éves kortól engednék el bulizni a fiatalokat

Az Ifjúságkutató Intézet a társadalmi normában fellelhető különbségeket vizsgálta a Magyarország közelében fekvő országok tekintetében, abban, hogy mikortól engednének el egyedül egy fiatalt éjszaka bulizni.

A kutatásból kiderült, hogy a vizsgált 12 országban (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) leggyakrabban (39%) 18 évesen engednék el a fiatalokat éjszaka bulizni. Emellett szintén nagyobb arányban, a megkérdezettek 19 százaléka választotta a 16 éves kort, a 14 év alatti (1%) és a 21 év feletti (2,7%) korosztályokat pedig jellemzően nem választották. A magyarok 40 százaléka csak 18 évesen engedne el bulizni egy fiatalt. Habár több magyar fesztiválon már 14 évesen is részt lehet venni felnőtt kísérő nélkül, ebben a korban a magyaroknak csupán 3 százaléka engedné el a gyermekeket önállóan éjszaka.

Egyes nemzetek véleménye között láthatóak voltak kisebb-nagyobb eltérések. Míg a leginkább megengedőnek az osztrákok bizonyultak, voltak országok, ahol a 20 éves kor nagyobb arányban szerepelt a válaszok között. Észak-Macedóniában a nyilatkozók fele (50%) 18 éves kortól engedné az éjszakai bulizást, valamint az ott élők gyakran jelöltek meg 18 feletti életkorokat is. Hasonló helyzetben van Montenegró és Bulgária is, ahol jelentős arányban tolnák ki akár 20 éves korig is (12–12%) az éjszakai bulizás korhatárát. A kutatás alapján elmondható, a felmért országokban kevesen (3%) gondolják, hogy egy tizenöt éves kor alatti fiatalt el lehet engedni egyedül szórakozni, azonban az osztrákoknak a 9 százaléka, a románoknak pedig a 8 százaléka hagyná, hogy a gyermek már 14 évesen egyedül vágjon neki az éjszakának. 

Emellett a vizsgált országokban összefüggést mutatott a szubjektív anyagi helyzet azzal, hogy a megkérdezettek hány évesen engednék el éjszaka bulizni a fiatalokat. Minél jobbnak vélte valaki az anyagi helyzetét, annál valószínűbb volt, hogy alacsonyabb korhatárt jelöl meg. Hasonló összefüggést mutat az iskolázottság is, a magasabb végzettségűek nagyobb arányban engednének el egy fiatalt már 15–16 éves korban.

Szabályozás kontra szülői meglátás

A gyermekek kijárási korlátozása alapvetően a szülők felelősségén nyugszik, hiszen ők láthatják a legjobban, hogy gyermekük mikor engedhető el először önállóan. A jogszabályok ebben a tekintetben inkább útmutatóul szolgálnak és többnyire illeszkednek is a közvéleményhez. A jogszabályok és az egyéni meglátások közötti együttjárás a fentebb kiemelt két az átlagtól leginkább eltérő országban is látható. Az egyik Ausztria, ahol csak 16 éves korig korlátozott a fiatalok kijárása, valamint az alkoholfogyasztás e kortól már részlegesen engedélyezett. Az osztrák társadalom pedig leginkább a 16 éves életkori határt részesíti előnyben az éjszakai bulizás tekintetében és Bulgáriában is szintén észrevehető, hogy a szigorúbb kijárási jogszabályokkal a népesség is inkább egyetért.

A kutatás alapját képező adatfelvétel 2023. áprilisában készült összesen 12 ezer, országonként 1000 fős reprezentatív mintával. Az adatfelvételt Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER készítette az Ifjúságkutató Intézet számára.