A helyzet további pikantériája, hogy ezúttal nem a többség és valamely kisebbségben lévő társadalmi csoport között éleződött ki az ellentét, hanem két, szerényebb lélekszámú etnikum, az ukrán menekültek és a helyi roma közösségek csaptak össze a visegrádi országban.

A viszály almáját Nicolas Dirda, brnói roma lakos június 10-i meggyilkolása jelentette. Jóllehet, az azonnal intézkedő rendőrség az elkövető származását akkor nem erősítette meg, a csehországi cigány közösségből komoly felháborodást váltott ki, hogy az áldozatot vélhetően egy ukrán származású férfi késelte halálra egy vonaton. A tragikus eset az utolsó cseppnek bizonyult a betelt pohárban, és a mélyen lappangó frusztrációk hirtelen lávaként való feltörése hangos tüntetéseket, nem kevésszer erőszakos megmozdulásokat eredményezett országszerte.

A roma közösség szószólói sérelmezik, hogy a cseh állam kedvező lakhatási feltételeket, beiskolázási támogatást és egyéb jelentős segélyeket biztosít a háború kitörése óta az Ukrajnából érkezők számára, míg a helyi romák szegregációval, lenézettséggel, valamint rendkívül kedvezőtlen munkaerő- és ingatlanpiaci feltételekkel kénytelenek szembesülni. Petr Fiala ideológiailag és szakpolitikai témák vonatkozásában is megosztott ötpárti, jobboldali–libertariánus kormányának politikai ellenzéke nem késlekedett a kapóra jött feszült társadalmi helyzetet a saját hasznára formálni: a bevándorlásellenes jobboldali–populista Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) narratívája szerint ugyanis az ukrán menekülteknek nyújtott kormányzati támogatás a meglévő csehországi hátrányos helyzetű közösségek kárára történik. Ez az állítás pedig tovább szítja a helyi romák felháborodását.

Nem kellett sokat várni a két etnikum közötti tettlegességig fajuló összecsapásokra sem. Az elégedetlenkedők Pardubicében tartott tüntetésén egy cigány származású cseh állampolgár megsérült egy ukránokból és Ukrajnával szimpatizáló csoporttal folytatott összetűzés során. Az erőszakos eseményekről készült felvételek futótűzként járták be a cseh médiumok online és offiline felületeit, miképp az (ál)hírek a békés cseh városkák utcáin bandázó „ukrán fiatalokról.” Ugyanakkor, a romák ukrán menekülteket megfélemlítő akcióiról már mindenki által megtekinthető videófelvételek tanúskodnak a világhálón.

A meg nem erősített forrásokra támaszkodó híresztelések mellett azonban a nyár folyamán napvilágot láttak hivatalos, belügyi csatornák által közölt bűntények is – igaz, az áldozatok ezúttal nem roma etnikumúak voltak. A pilseni rendőrség vádat emelt egy 18 éves fiatalember ellen, mégpedig egy 15 éves lány elleni nemi erőszak és gyilkossági kísérlet vonatkozásában. Ukrajna prágai nagykövetsége azonban hamarosan közleményben ítélte el a nyugat-csehországi bűncselekményt, és kérték, hogy az ukrajnai származású elkövetőt a cseh joggal összhangban, mielőbb vonják felelőségre. Ráadásul, mindezzel párhuzamosan kiderült, hogy a szintén a nyár folyamán, a prágai Hostivař városrészben történt nemi erőszak kiskorú (16 éves!) elkövetője is ukrán lehetett.

A hivatalosan 250 ezer lelkes roma közösség felháborodott szószólói a mintegy 350–390 ezer csehországi ukrán menekült képviseletében kiállókkal néz farkasszemet. A két népcsoport egyenként az ország népességének a 2–2,4%-át és 3,33–3,7%-át teszi ki. A háború előtt a cseh többségi társadalom nem viseltetett különösebb szimpátiával az akkor még csak néhány tízezer főt (jobbára vendégmunkásokat) számláló ukrán közösség irányában. 2022 februárját követően azonban az orosz hadsereg pusztítása elől menekülő ukrán civilek tömegei jelentek meg az országban. A menekültek számarányának emelkedésével – valamint a háborús események iránti felfokozott érdeklődés nyomán – egyre nagyobb figyelmet kaptak a csehországi ukránok a lakosság és a média részéről.

Jelenleg az Ukrajnából származó ideiglenes védelemben részesülők aránya az Európai Unión belül Csehországban az egyik legmagasabb: 2023. júniusi adatok szerint Németország (1 133 420 fő, az összes külföldi állampolgár 28%-a) és Lengyelország (977 740, 24%) után Prága fogadta be a legtöbb menekültet a megtámadott kelet-európai országból (349 140, 9%). Ami talán a legfontosabb, hogy az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva 2023 júniusában Csehországban tartózkodott a legtöbb ideiglenes védelemben részesülő külföldi állampolgár: ezer lakosra vetítve összesen 32 fő, szemben az EU-átlag 9 befogadott menekült / ezer lakos aránnyal.

A cseh nyelvű (de nem feltétlenül csehországi bejegyzésű) dezinformációs honlapokon, online fórumokon rohamosan terjednek az ukránok ellen szító bejegyzések. A cseh Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) nem erősítette meg, hogy a cseh kémelhárításnak lennének-e bizonyítékai a cigány közösség radikalizálódásában való külföldi hátterű bujtogatásra, de nem cáfolta, hogy nagy mennyiségű vonatkozó dezinformáció kering a médiapiacon. Az orosz – vagy bármely nem baráti/szövetséges – titkosszolgálat feltételezhetően tisztában van azzal, hogy a roma kisebbség vagy éppen az ukrán menekültek integrációját övező megosztottság a cseh társadalom egyik gyenge pontja, s ezt kihasználva egyes külső erők akár a csehországi radikalizálódás ösztönzésén is fáradozhatnak. A belföldi diszkrimináció tehát könnyedén nemzetbiztonsági kockázattá alakulhat.

Az egyre eszkalálódó fejlemények kényességét elismerendő a Fiala-kormány civil szervezetekkel, szakértőkkel kezdett egyeztetésbe az „előítéletes erőszak-bűncselekmények” kezelését célzó intézkedések bevezetése érdekében, a roma- vagy menekültügyi politikák módosítását azonban egyelőre nem tervezik Prágában. Az esetleges etnikumközi feszültségek enyhítése, megelőzése céljából az emberi jogi kormánybiztos, Klára Šimáčková Laurenčíková szakértői munkacsoport felállítását jelentette be számos társadalmi réteg képviselőjének, jogvédő szervezeteknek a bevonásával. A kezdeményezés azonban csak akkor lehet sikeres, ha mindkét érintett közösség, a romák és az ukránok is részt vesznek benne.

A kabinet hivatalos értelmezése szerint a csehországi romák radikalizálódásának kiváltó oka nem a nyári bűncselekmények, hanem a tartós faji megkülönböztetés volt. Egy friss felmérés szerint ugyanis a csehek többsége továbbra is előítéletes a romákkal kapcsolatban. Míg a Csehországban élő szlovákok, lengyelek, magyarok, németek, zsidók és bolgárok iránt inkább a rokonszenv érvényesül a többségi társadalom részéről, az oroszok, az arabok és a romák vonatkozásában már kifejezetten ellenszenvesen nyilatkoztak a válaszadók.  Az idei mintavétel során megkérdezettek közel egynegyede „nagyon unszimpatikusnak” tartotta a romákat (a lesújtó számadatot valamelyest más fénytörésbe helyezi, hogy 3 évvel ezelőtt még a válaszadók több mint harmada vélekedett ilyen negatívan a helyi cigányságról).

A társadalmi struktúrák és a személyes percepciók pedig a cigány lakosságot negatívan diszkriminálják a lakhatáshoz, az oktatáshoz és a munkához jutás tekintetében. Sokan közülük egy életre a gettókban ragadnak, és a kilátástalan élethelyzetek a fanatizmus táptalaját szolgáltatják a feszült helyzetekben. Csehországban is nehezen hallatják hangjukat a mélyszegénységben élő, aluliskolázott közösségek. A 2023. nyári tüntetéseken azonban ezek a közösségek is találtak elég hangosan kiabáló megmondóembereket, akiket a média is nyomban követni kezdett. Az utcákon a megafonokból, a TV-ben a híradásokból, az interneten pedig a különféle közösségi oldalakon értesülhetett a többségi társadalom is a cigányság mindennapi nehézségeiről. Az elkeseredett – vagy éppen a tragikus eseményeket saját népszerűségük növelésére kihasználó – önjelölt hangadók és influenszerek érthetően és világosan a csehek arcába harsogják, hogy a romáknak nincs hol lakniuk, mert a szociális lakáshoz jutás az ukrán menekültek befogadásával minden eddiginél kilátástalanabbá vált a számukra, s ugyanez vonatkozik a munkaerőpiaci körülményeikre is.

A roma származású gyűlöletkeltők mellett a nacionalista politikusok és rendszerellenes véleményvezérek is igyekeznek kihasználni a helyzetet. Ezek a szélsőséges csoportok ezidáig elsősorban a cigány etnikummal szembeni gyűlöletet szították, most azonban – egy rendkívüli fordulattal – az ukrán menekülteket szemelték ki fekete báránynak, és elkezdtek szimpatizálni az elégedetlenkedő cigánysággal. Jana Hamplova, független szenátor az év elején még a roma tanulók szegregált iskolai oktatását szorgalmazta, most pedig osztozva a cigány közösség felháborodásában, támogatja az ukránellenes tiltakozásokat. Más szélsőséges aktivisták is megjelentek a roma rendezvényeken. Egy-egy radikálisabb roma-párti és ukránellenes megmozduláson már a cseh nacionalisták megszokott szimbólumai és szólamai tűnnek fel. A közelmúlt ukránellenes eseményein a cigány tüntetők cseh zászló alatt vonultak, „mi voltunk itt előbb” és ehhez hasonló szlogenekkel.

A kormányzati kommunikáció az ukránellenes érzelmek csillapítására törekedett a cseh nők elleni két erőszakos támadás nyomán. Petr Pavel elnök óva intett a kollektív bűnösség elvének alkalmazásától, Vít Rakušan belügyminiszter pedig arról biztosította a közvéleményt, hogy Csehországban a külföldiek növekvő száma nem jelent biztonsági fenyegetést. A belügyi tárca vezetője szerint a közbiztonság nem romlott a külföldiek számának növekedését követően. „Csehország továbbra is a világ egyik legbiztonságosabb országa” – fogalmazott a miniszter, majd hozzátette: 2019-hez képest az idei évben 5000-rel kevesebb bűncselekményt regisztráltak az országban, holott ez idő alatt a külföldiek száma az ország lakosságának 6%-áról 11%-ra nőtt. Ugyanakkor, Rakušan nem vitatta, hogy valóban emelkedett a külföldiek által elkövetett regisztrált bűnesetek aránya (a 2019-ben rögzített 8,2%-ról 3 éven belül 11,5%-ra), jóllehet, korántsem akkora léptékben, mint az országban jelen lévő, nem cseh származásúak lélekszáma.

Roma aktivisták és kormányzati tisztviselők a kollektív bűnösség elvének elutasítására szólították fel az ukrán menekülteket egyöntetűen megbélyegzőket, rámutatva arra, hogy a veszélyes folyamatnak bármely kisebbség áldozatul eshet. Vít Rakušan belügyminiszter szerint a rendőrség teljes mértékben kézben tartja a helyzetet, és megígérte, hogy a tetteseket nemzetiségtől függetlenül bíróság elé állítják. A tárcavezető egyúttal a büntetőjogi következményekre figyelmeztetve mindenkit óva intett a gyűlöletbeszéd online terjesztésétől, a harag szellemét azonban rég kiengedték a palackból: 2023. augusztusra a rendőrség már kilenc hasonló esetben kényszerült eljárni, és a gyűlölet egyelőre nem látszik csillapodni.