Az incidensek olykor személyi sérüléssel jártak, sőt halálos kimenetelűek is előfordultak. A legtöbb konfliktusra a szerb—magyar országhatár közelében került sor, azonban előfordultak az ország déli részén, a bolgár határ közelében, nyugaton, a bosznia-hercegovinai határszakasznál, de a határoktól távolabb is; jellemzően ahol a migránsok részére befogadó állomásokat üzemeltetnek. Tudni kell, hogy a bevándorlókat az országhatárokon átsegítő embercsempészhálózatok tagjai közül jelentős azok száma, akik szintén illegális migránsok. Ráadásul közülük azok, akik közvetlenül az országhatárok közelében – jellemzően nehezen megközelíthető terepen, főképp erdőkben rejtőzködnek – kivétel nélkül szintén illegális bevándorlók. A közvetlen kapcsolattartást a továbbcsempészésre váró migránsokkal ők látják el. Az embercsempészek olyan szinten eluralták a terepet, hogy míg a bevándorlóknak korábban pusztán lehetőség volt „szolgáltatásukat” igénybe venni, addig immár megkerülhetetlenné váltak. Terepmunkáink során a szerb—magyar országhatár szerb oldalán tartózkodó irreguláris migránsoktól olyat is hallottunk, hogy azért is fizetni kell, hogy valaki egyáltalán megközelíthesse a kerítést. Akik ennek nem tennének eleget, azokat egyszerűen elzavarják, amit szükség esetén fegyverekkel is nyomatékosítanak.

Regionális összefogás a szabályozatlan bevándorlás felszámolására

2022 októberétől Ausztria, Magyarország és Szerbia a legmagasabb szintű képviselői részvételével többször is egyeztetett az illegális bevándorlás megfékezésének tárgyában. Ezeken a tárgyalásokon osztrák részről Karl Nehammer szövetségi kancellár vett részt, Magyarország képviseletében Orbán Viktor miniszterelnök járt el, míg Szerbiát Aleksandar Vučić köztársasági elnök képviselte. A háromoldalú tárgyalássorozatot követően többek között megállapodtak abban, hogy az irreguláris migráció visszaszorítása érdekében a szerb rendfenntartó erők is intenzívebben kiveszik a részüket. Korábban ugyanis meglehetősen passzív maradt a szerb rendőrség és csendőrség azon (kimondatlan) logika alapján, hogy mivel országuk úgyis csupán tranzitállam a migrációs folyamatokban, ezért legfeljebb az ország déli határán igyekeztek a bevándorlókat feltartóztatni. Azokat a migránsokat viszont akik ennek ellenére bejutottak az országba, zavartalanul hagyták, hogy mielőbb azt el is hagyják a végső, nyugat-európai úticéljuk felé akár északi irányba, a szerb—magyar országhatáron keresztül, akár nyugati irányba, Bosznia-Hercegovinán át. A közelmúltban Szerbiában egyrészt a már említett, államok közi egyeztetéseknek köszönhetően, másrészt az irreguláris migráció káros hatásaival közvetlenül érintett – jellemzően az országhatársáv illetve a befogadó állomások közelében élő – helyi lakosság nyomására megkezdték a felszámolását a bevándorlók illegális táborainak. A gyakorlatban mindez úgy fest, hogy összegyűjtik a migránsokat és elszállítják az ország befogadó állomásainak egyikébe, akik azonban ezt követően jellemzően taxival napokon belül visszaszivárognak akár ugyanarra a területre, ahonnan begyűjtötték és elszállították őket, akár más országhatár közelébe, hogy ott próbálkozzanak a schengeni övezetbe bejutni. A taxis személyszállítókat ugyanis semmiféle kötelezettség nem terheli utasaik ellenőrzésére, hogy vajon azok jogszerűen tartózkodnak-e Szerbiában, így egy részük jó üzleti lehetőségként rendszeresen szállít bevándorlókat. 

Az osztrák—szerb – magyar háromoldalú összefogást az irreguláris migráció megfékezésére némileg árnyalja, hogy idén áprilisban Magyarország a börtönbüntetésre ítélt külföldi embercsempészek egy részével szemben bevezette az úgynevezett reintegrációs őrizetet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok a külföldi elítéltek, akiket az embercsempészeten kívül más bűncselekmény miatt nem ítéltek el, szabadlábra kerülhetnek azzal, hogy 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét.  Bécs tiltakozott Budapest ezen eljárásával szemben. Rétvári Bence, a belügyminisztérium államtitkára azzal indokolta ezt az intézkedést, hogy mivel az Európai Unió nem ad pénzt az embercsempészek fogvatartási költségeire, azonban a zsúfolt börtönkörülmények miatt Magyarországot gyakran elmarasztalják.

A fokozódó erőszak kiváltó okai

 Az erőszak terjedése, a lövöldözések napi szintűvé válásának fő oka a rivális embercsempész bandák közti leszámolás, illetve maguknak az ügyfeleiknek, az irreguláris migránsoknak a megfélemlítése.  A csempészek a fegyverekkel is jelzik a migránsoknak, hogy ne is próbáljanak nekik ellenszegülni és netán szolgáltatásaik igénybevétele nélkül nekivágni a schengeni határon keresztül az EU-ba. Az embercsempész bandák ugyanis – hasonlóan, mint az USA és Mexikó határán a drogkartellek – felosztották a határsávon a területeket és kegyetlenül leszámolnak azokkal a konkurens bandatagokkal, akik az ő territóriumukra merészkednek.  Az embercsempész-hálózatok hierarchiájának az alján helyezkednek el az országhatárok közelében ténykedők és ők is szinte kivétel nélkül irreguláris migránsok. A haszon nagyobb részét azok fölözik le, akik nem is kockáztatják a határokon illegálisan történő átjutás során a lebukást.  Jellemzően etnikai alapon szerveződnek a csempészcsapatok, Szerbiában főképp afgán és marokkói bandák uralják ezt a piacot.  A szerb határsávban ténykedőknél a csempészhierarchiában csupán az úgynevezett „sétáltatók” foglalnak el alacsonyabb fokozatot. Az ő feladatuk az országhatáron átkísérni a migránsokat, majd visszafordulni. A szerb–magyar határon a műszaki határzáron – közismert nevén: a kerítésen – jellemzően alumíniumlétrákkal átmászókkal együtt lépnek be Magyarország területére. A sétáltatók a visszaútra viszont gyakran úgy kerítenek sort, hogy a határtelepülés központjában, a hatóságok figyelmét lényegében magukra irányítva várakoznak, a magyar rendőrök vagy határvadászok pedig begyűjtésüket követően elszállítják őket a határkerítés azon, kapuval ellátott szakaszáig, ahol visszakísérik őket Szerbiába. A fegyverek egyébiránt feltűnnek az embercsempészek által a közösségi hálókon –a Facebookon, Instagramon, Whatsapon, Telegramon terjesztett –, „szolgáltatásaikat” kínáló videókban is. A csempészek ezzel mintegy jól szervezettségüket és maszkulinitásukat is jelzik. Az ilyen videókon olyan marketingfogásokat is alkalmaznak, amelyek valóságtartalmát a gyakran alapvető ismeretekkel sem rendelkező migránsok elhiszik. Például „a legbiztosabb útvonalat” kínálják a (nemlétező) szerb‒osztrák határon, Magyarországról még csak említést sem téve, hiszen arról nagy valószínűséggel az útnak induló migránsok is hallottak, hogy a magyar kerítésen cseppet sem gyerekjáték átjutni.

Honnan jönnek a fegyverek?

Ami a fegyverek beszerzését illeti: a délszláv háborúk következtében jelentős számú kézifegyvert halmozott fel a szerbiai lakosság. A szerb közvéleményt május elején két sorozatgyilkosság is megrázta: egy világszerte is párját ritkító, 10 halálos áldozattal járó iskolai mészárlás, melynek elkövetője mindössze 13 éves volt, valamint egy 9 halálos áldozattal járó, engedély nélkül tartott fegyverrel gyilkoló fiatalember ámokfutása. Ezt követően Aleksandar Vučić köztársasági elnök jelentette be, hogy 30 napig büntetőjogi következmények nélkül önként beszolgáltathatók az engedély nélkül tartott  fegyverek. Az egy hónapos időszak alatt több, mint százezer pisztolyt, félautomata és automata gépkarabélyt, kézigránátot, de még gyalogsági és harckocsik ellen bevethető aknákat is beszolgáltattak, valamint több, mint 4 millió különféle lőszert. Mindez azt tükrözi, hogy ebből a mennyiségből könnyen vásárolhattak az embercsempészek fegyvert maguknak és mivel az elmúlt években nem ez volt az egyetlen fegyverbeszolgáltatási moratórium, nagy valószínűséggel továbbra is jelentős számú engedély nélküli fegyvert és lőszert birtokolnak a szerbiaiak. Szabadkán egy, az illegális migráció problémáját taglaló júliusi lakossági fórumon ‒ ahol a város polgármestere, Stevan Bakić mellett Bratislav Gašić szerb belügyminiszter is részt vett ‒ a belügyminiszter azt is kifejtette, hogy a központi hatalom hiába próbálja a fegyveres embercsempészhálózatokat felszámolni, ha a helybéliek egy része viszont segíti őket. A migránsok részére történt illegális fegyvereladás vádjával fel is léptek helybéli lakosok ellen, azonban a látencia nyilván magasabb. Idáig a fegyvereket az egymás közötti leszámolások során vetették be, a helyi lakosság ellen nem használták. Augusztusban azonban a Szabadkához közeli Hajdújáráson egy családi ház udvarába dobtak be két kézigránátot. A ház tulajdonosa ugyanis mind a közösségi hálókon, mind az ismerősei közötti beszélgetései során nyíltan a migránsok randalírozását ellenezve szólalt fel.

Teljes szerbiai bontásban a 2022 novembere és 2023 júniusa közötti időszakban az alábbi helyeken került sor migránsok közti súlyosabb fegyveres atrocitásokra: a legtöbbre Szerbia Magyarországgal határos északi övezetében, a Szabadkát övező erdősávokban, a szomszédos, szintén határsávhoz közeli Horgos településen viszont egy belterületi utcán is lövöldöztek. A magyar mellett a horvát országhatárhoz is közeli Zombor városában, az ottani befogadó állomásnál, továbbá a bolgár országhatárhoz közel fekvő Pirotban, illetve a Bosznia-Hercegovina melletti határtelepülésen: Loznicán. Ezekben az incidensekben 4 migránst megöltek és 14 sérült meg. Mind az elkövetők, mind az áldozatok afgán, marokkói és szír állampolgárok közül kerültek ki. 

Jelentős javulásra akkor lehetne számítani, ha a szerb hatóságok megakadályoznák a migránsok játszi könnyűségű visszaszivárgását az országhatár környékére és így akadályoznák meg a kiapadhatatlan utánpótlásforrást az embercsempészek számára.