Régen az emberek lándzsákat, kardokat, pajzsokat és íjakat készítettek. Későbbiekben megjelentek a lőfegyverek, majd a II. világháború ideje alatt a tankok, sorozat lövő fegyverek, hadi tengeralattjárók, végül pedig a nukleáris fegyverek, amikkel már egész városokat is képesek voltak ártalmatlanítani. Mivel látták, hogy mekkora ereje van egy nukleáris fegyvernek, így a világi nagyhatalmak mind megépítették a saját modellük, hogy biztonságban érezhessék magukat, mivel, ha megfenyegetik őket, akkor ezzel tudnak kontrázni és ennek hatására kisebb valószínűséggel torkollik háborúba a helyzet. Ahogyan folyamatosan haladtunk a II. világháború után az időben, egyre inkább közeledtünk az ipar 4.0 felé, amit nyugodtan nevezhetünk negyedik ipari forradalomnak. 

Mindez annyit tesz, hogy már főleg automatizált rendszerekkel és a mesterséges intelligenciával próbáljuk meg helyettesíteni az embereket. Az említett iparágon ez úgy jelenik meg, hogy ha valahol háborús konfliktus van, akkor azt csak nagyon kevés esetben oldják meg a felek szemtől szembeni csatával. Ezek helyett inkább cyber támadásokkal, krízishelyzetek generálásával próbálják meg gyengíteni az adott országot, vagy területet. Előre beprogramozott drónokkal próbálják felderíteni az ellenfél fő támaszait és gyengébb pontjait. Ezt nevezzük hibrid hadviselésnek, amikor már nem csak egy, hanem sokkal többféleképpen, több szempontól támadják az adott területet. Az hibrid hadviselési eszközök körébe tartozik a migráció is, sőt, egyik leglátványosabb és leggyakoribb jelenség a modern hadviselésben.  

Gondoljunk csak a napjainkban is zajló arab térségek és az Európai Uniós területek helyzetére, avagy a Lengyel-Fehérorosz határ krízishelyzetére. Minden 2020-ban kezdődött, amikor Alexandr Lukasenko megnyerte Fehéroroszországban a választásokat, amelyet azóta is manipulált eredménynek tartanak az európai demokraták és a független megfigyelők. Mindezt arra alapozták, hogy a kiszivárgott eredményekkel összehasonlítva hatalmas eltéréseket véltek felfedezni főleg országos, de körzeti szinten is. A kiszivárgott információk miatt az Európai Unió meg akarta vizsgálni a választási eredményeket, amibe Lukasenko-ék nem egyeztek bele. A választási eredmények hatására az ország addigi legnagyobb felkelését eredményezte az országban, amit a kormány könyörtelen módon megfékezett. A felkelések alatt körülbelül 30.000 embert tartóztattak le, néhányan meghaltak és ezreket kínoztak meg. A kormány könyörtelen fellépése miatt többen is megpróbálták elhagyni az országot és bármi áron kikötni az Európai Unióban. A legelső ilyesfajta bevándorlást 2021. májusában észlelték, amikor ugyanis Litvániába próbált meg átszökni több, mint 600 ember illegális keretek között. Ezzel egy időben pedig Lukasenko azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy engedélyezni fogja a belépésüket Európába a fehérorosz kereskedőknek és drog csempészeknek is. Az iraki TV mindezek mellett folyamatosan ismételte azt a hírt, hogy Lukasenko többé nem tiltja az Európába való belépést, azaz Fehéroroszországban nyitva áll a kapu Európába. Ez a hír eljutott a többi környező arab országba is (Irán, Szíria, Libanon, Afganisztán), ahonnan 2021 közepétől megkezdődött a szervezett emigráció. Az iraki utazási ügynökség szervezett „turisztikai járat” néven Minszkbe tartón járatokat szervezett. Kis idő elteltével az Iraqi Airways légitársaság megduplázta a Bagdadból a Fehérorosz fővárosba tartó járatainak számát. Mindezek mellett egy újságíró azt is rögzítette, hogy míg Minszkbe 180 utasa volt a gépnek, onnan vissza Irak fővárosába csak 5 fő repült. Ebből is látszódott, hogy itt nem egy turista járatról, hanem tervezett emigrációról van szó. A gyorsabb emberexport megvalósításának érdekében augusztus 2-án az Iraqi Airways három új, közvetlen Minszkbe tartó járatot jelentett be Basrából, Erbilből és Sulaymaniyah városából. Az iraki légitársaság mellett a Turkish Airlines és a Belavia (Belavia Belarusian Airlines) is kapott az alkalmon és elkezdte indítani Isztambul-Minszk járatait. Mindezek következtében Damaszkusz és a fehérorosz főváros napi kapcsolatban volt egymással.  

Az LRT (Litván Nemzeti Rádió és Televízió) jelentései szerint az irakiak azt állították, hogy nekik azt az üzenetet közvetítették, hogy Fehéroroszországon keresztül az Európai Unióba történő belépés nem ütközik törvénybe. Néhány nappal az első csapatos, repülővel történő tömeges szállítás után a migránsokat a fehéroroszok összegyűjtötték és kivitték a litván határhoz azzal az üzenettel, hogy ott szabadon beléphetnek az Európai Unió országába. Továbbá azzal is bíztatták az arab tömeget, hogy a határ után nem sokkal autók fogják őket ott várni és beviszik mindannyiójukat egy közeli városba. A bevándorlók azzal próbálták elérni, hogy nehogy visszatereljék őket Fehéroroszországba, hogy útleveleiket megsemmisítették. A Belsat TV újságírója olyan csoportokra lett figyelmes, akik a közösségi médiában és Telegrammon is azt „biztosították” az arab migránsoknak, hogy segítséget nyújtanak határátkelőknek a litván oldalon.  Sok migrációs kísérletet felvettek videóra, ahogyan az illegális bevándorlók litván területekre lépnek és rengetegen próbáltak meg takaródzni azzal a kijelentéssel, hogy ők csak egyetemisták és Litvániában tanulnak. 

A Litvánia és Fehéroroszország közötti határ válsága kiemelkedő figyelmet kap a nemzetközi közösségben. Ennek hátterében számos tényező és esemény áll, amelyeket érdemes alaposabban megvizsgálni. 

A határ és annak védelme kulcsfontosságú szempont a válságban. A Litvánia és Fehéroroszország közötti 680 kilométer hosszú határ gyengén védettnek tekinthető. A határt gyakran alacsony fa kerítések vagy kis árkok jelölik, amelyek nem biztosítják megfelelő védelmet a határsértőkkel szemben. Az illegális migráció éveken keresztül problémát jelentett Litvániában, de a válság előtti években a probléma kisebb mértékű volt. Átlagosan 70 illegális migráns érkezett Fehéroroszországon keresztül Litvániába évente. Azonban 2021. júniusában és az azt követő hónapokban a letartóztatottak száma drasztikusan megnőtt, több ezres nagyságrendre emelkedett. Ez a válság súlyos humanitárius problémát teremtett Litvániában és a környező területeken.  

A migránsok közül csak kevesen tervezték, hogy Litvániában maradnak hosszú távon. A többségük végső célja Németország volt, és Litvánia csupán tranzitországként szolgált az úton. Az Európai Unió az eseményekre gyorsan reagált, és kifejezte aggodalmát a válság miatt. Fehéroroszország hatóságai számára az EU szankciókat vezetett be, és elítélte Fehéroroszország vezetőjét, Alekszandr Lukasenko által hozott intézkedéseket. Fehéroroszország ugyancsak válaszul kilépett az EU-val kötött visszafogadási egyezményből, amely további feszültségeket idézett elő a két fél között. Az eszkaláció miatt a nemzetközi közösség nagy aggodalommal figyeli a helyzetet. Lukasenko elnök szavai, miszerint nemcsak illegális migránsokat, hanem radioaktív anyagokat is átjuttathat a határon, ráadásul a "piszkos bomba" kifejezés használatával, tovább növelte a feszültséget és az aggodalmakat. Az esetleges radioaktív anyagok szállítása nemcsak egyedi veszélyt jelentene, hanem az egész régió biztonságát fenyegetné. 

A válság megoldása komplex és nem könnyű feladat. A nemzetközi közösségnek figyelemmel kell kísérnie a fejleményeket, és diplomáciai megoldásokat kell keresnie a helyzet stabilizálására. Emellett a humanitárius szükségleteknek is meg kell felelni annak érdekében, hogy a válságban érintett embereknek megfelelő segítséget nyújtsanak. Ebben a dinamikus helyzetben fontos a nemzetközi együttműködés és a diplomáciai erőfeszítések folytatása annak érdekében, hogy a válságot rendezzék és a régió biztonságát helyreállítsák.