A Himalája déli lejtőin fekszik egy apró királyság (alkotmányos monarchia), mely évezredes tradíciói mellett titokban az egyik legmodernebb gazdasági tevékenység, a kriptovaluta-bányászat meghatározó szereplőjévé kíván válni. 2023-ban derült ki ugyanis először, hogy Bhután már évekkel korábban állami befektetéseket indított a szektorban, hogy ezáltal egy új gazdasági képességhez juthasson. Hogyan képes azonban finanszírozni a világ egyik legkevésbé fejlett gazdasága ezt a modern tevékenységet, milyen hatása lehet a fejlesztésnek, és jelenthet-e követendő modellt a kicsi, korlátozott gazdasági potenciálú államoknak?
Bár csupán az idei évben került nyilvánosságra, Bhután valójában már 2017-ben elkezdte a Bitcoin bányászatát, melynek mértéke folyamatosan növekszik, ahogyan az elszigetelt állam fokozatosan nyit külföldi piaci szereplők felé. 2023 májusában ugyanis az állami Druk Holding & Investments vállalat partnerségre lépett a szingapúri székhelyű Bitdeer vállalattal, mely (felhőalapú) nyílt kriptobányász platformként a világon a második legnagyobb bevétellel rendelkező ezen kategóriájú szolgáltatók közül. Az együttműködés célja egy 100 százalékban karbonsemleges kriptobányász központ felépítése, melynek pénzügyi fedezésére egy 500 millió dollár értékű közös alap létrehozásáról állapodtak meg a felek. Augusztusra már 10 ezer bányászgép megkezdte működését a központban, azonban ez még távol áll a tervezett maximális kapacitástól. Amint ugyanis sikerül megvalósítani a teljes projektet, a Geduban található központ 30 ezer bányászgéppel akár napi 10 bitcoint is képes lesz kitermelni, (mely a jelenlegi árfolyamon havi szinten körülbelül 9 millió dollárnyi értéket tudna teremteni) 600 megawattnyi energia fogyasztása mellett. Ez a 600 megawattnyi fogyasztás azonban az ország teljes fogyasztását meg fogja haladni, hogyan képes mégis Bhután ezt a hatalmas energiaigényt biztosítani?
Bhután tengertől elzárt, Magyarországhoz képest harmadannyi területű ázsiai országként limitált erőforrásokkal és gazdasági potenciállal bír, elmaradottságát és a tradíciókra való alapozottságát jól szemlélteti, hogy népességének közel fele a mezőgazdaságban talál megélhetést. Különös módon azonban az ország (kül)gazdasága onnan szerzi legfőbb előnyét, ahonnan a hátrányát is, vagyis földrajzi elhelyezkedéséből. A királyság ugyanis mezőgazdasága és erdőgazdasága mellett a vízenergiára alapozza gazdasági tevékenységét, melyet a Himalájából lezúduló folyók és a hegyekben felgyülemlő állóvizek táplálnak. A vízenergia a megújuló energiatermelés 43 százalékát teszik ki, így a bioenergiával együtt a vízerőművek a teljes energiatermelés 87 százalékát fedezik. A hazai igények mellett a vízenergia a külgazdaság központi elemét is képezi, ugyanis annak 70 százalékát India felé exportálja, miközben pedig a szektorban dolgozó vállalatok osztalékai és adói pedig a nemzeti jövedelem 40 százalékát jelentik. Ez az energiatermelési kapacitás tehát megfelelő hátteret tud biztosítani kriptovaluták bányászatára.
A hegyi királyság energiatermelése tehát döntő többségben megújuló energiaforrásokra épül, így az ország globális szinten kiemelkedő példát mutat a karbonsemlegesség elérésére. 2022-ben Bhután vált a világ első karbonnegatív országává, mivel fenntartható energiatermelése mellett az ország 70 százalékát borító erdők több szén-dioxidot nyelnek el, mint amennyit a népesség összesen kibocsát. Ez a természettel való harmónia centrális elemét képezi a királyság tradícióinak és politikájának, olyannyira, hogy a fejlődés során is a fenntarthatóság és a társadalmi érdek kerül a középpontba, szemben a gazdasági teljesítmény mutatóival. Ilyen módon Bhután egy egyedülálló indikátorhoz viszonyítja eredményeit, ez pedig a Bruttó Nemzeti Boldogság Index (GNH) mely 9 terület 33 szempontja alapján méria társadalmi elégedettséget, mely a politikai döntéshozatalok során is egy döntő aspektust képez. Bhután alkotmányaugyanis a társadalmi életminőség fejlesztését tűzi ki az állami tevékenységek legfőbb céljának, az államnak kötelessége megteremteni a GNH céljainak elérését segítő feltételeket. Bhután tehát ezen célokkal összhangban hozza törvényeit, határozza meg gazdasági irányvonalát, melynek egy látványos fordulata a most zajló kriptobányászati fejlesztés.
Túl a kriptobányászat által termelt közvetlen nyereségen, Bhután digitális pénzügyek terén való fejlődése stratégiai lehetőséget hozhat el számára. Az ország az ngultrum nevű valutáját használja fizetőeszközként, azonban ennek árfolyama egy az egyhez arányban az indiai rúpiához van kötve, és kizárólag arra váltható fel. Amennyiben Bhután a fejlesztések során szert tesz digitális valutához szükséges képességekre, akár a digitális ngultrum, vagy kriptovaluta bevezetése mellett is dönthet. Ehhez a fejlesztések mellett a lakossági mobil infrastruktúra is megfelelő alapot szolgáltat, ugyanis 2021-ben a lakosság 85,6 százaléka rendelkezett interneteléréssel, miközben már 2020-ban a mobilpenetráció 96,6 százalékos volt. Ezzel összhangban Bhután Királyi Monetáris Hatósága már be is jelentette a digitális jegybankpénzének (CBDC) pilot programjának elindulását, melyet az amerikai Ripple Labs vállalattal együttműködve hoztak létre. Ilyen módon tehát nemcsak a feltételek, hanem a politikai szándék is rendelkezésre áll az ország digitális pénzügyi fejlődésére. Egy digitális valuta elindítása pedig számos lehetőséget rejt magában, ezáltal növelhető lenne a tranzakciók gyorsasága és hatékonysága, valamint a valuta elérhetősége és biztonsága, melyek mind a lakosság életminőségének színvonalát emelhetik, egyben ezáltal hozzájárulva a bhutáni vezetés boldogságcentrikus céljainak eléréséhez.
Összességében tehát Bhután példája bemutatta, hogy akár egy korlátozott gazdasági képességekkel bíró, elszigetelt ország is képes lehet a legmodernebb innovációk előnyökkel járó bevezetésére, egyszerre szem előtt tartva a környezetvédelem és a társadalmi boldogság értékeit. Mindenképpen érdemes lesz hosszabb távon is figyelemmel kísérni ezen úttörő kezdeményezést, ugyanis számos új változást, és szempontot hozhat be a gazdaságpolitika tanulmányozásába és alakításába.
