Lengyelországban az idei választásokat a nyolc éve kormányon lévő PiS bonyolította le. A jobboldali párt a 2015 októberében tartott parlamenti választást fölényesen megnyerve legyőzte az akkor immáron nyolc éve kormányon lévő Polgári Platformot, így helyette alakíthatott kormányt.
A 2019-es lengyel parlamenti választást követően a konzervatív PiS megtartotta relatív szejm többségét, Mateusz Morawiecki miniszterelnök pedig megalakíthatta a sorozatban második ciklusában járó PiS-kormányt. Azonban ebben az évben az ellenzék csak összesítve tudta megszerezni a szenátusi többséget.
A Lengyel Köztársaság elnöke, Andrzej Sebastian Duda 2023. október 15-ére, vasárnapra hirdette ki az idei választások időpontját. Ez a dátum összhangban van a lengyel alkotmány által előírt követelményekkel, miszerint a választásnak a jelenlegi parlamenti ciklus utolsó 30 napjában kell megtörténnie. A szejm megválasztása a többmandátumos választókerületekben a D'Hondt-módszeren alapuló, pártlistás-arányos képviselettel történt. Itt a pártok esetében 5%, míg a koalíciók esetében 8% bejutási küszöböt állapítottak meg. A szenátus tagjait relatív többségi szavazáson választották meg az ország 100 szenátusi egyéni választókerületében. Ebből kifolyólag a szavazatok országos aránya nem, avagy csupán kisebb mértékben volt összefüggésben a szenátusba jutott szenátorok számával. Érdekesség, hogy idén a fő ellenzéki erők paktumot kötöttek a szenátusi választásokon való közös jelölt indításáról. Az ez évi választás részvételi arány körülbelül 74% volt, ami a legmagasabb a Lengyel Népköztársaság 1989-es bukása óta, megdöntve a korábbi, 2019-ben felállított 62%-os rekordot.
A választófülkét elhagyó szavazók körében végzett exit poll kutatás a nemzeti konzervatív PiS körülbelül 36%-os győzelmét vetítette előre, melyet a Donald Tusk által vezetett centrista Polgári Koalíció (KO) követett volna 31%-kal, majd a Harmadik Út 13%-kal, az Új Baloldal 8,6%-kal, a jobboldali Konföderáció számára pedig mindössze 6,2%-ot prognosztizált a felmérés. Számítások szerint az exit poll a 460 személyes szejmben a PiS számára 200 mandátumot jósolt, amely igencsak elmaradt volna a többségtől. Mivel azonban az idei parlamenti választásokat egy ellenzéki koalíciós megállapodás előzte meg, így a felmérés alapján a Polgári Platform vezette Polgári Koalíció (163), a Harmadik Út (55) és az Új Baloldal (300) együttesen 248 helyet lennének képesek megszerezni, ami többséget jelentene a szejmben, így ebben az esetben ők lennének esélyesek a kormányalakításra. Az exit pollt 900 véletlenszerűen kiválasztott szavazóhelyiségben végezték, mintegy 90 000 fős mintával, így a társadalom egy reális politikai kimenetelről kaphatott információt.
„A demokrácia győzött. Lengyelország győzött, a PiS uralmának vége” – fogalmazott Donald Tusk, a Polgári Koalíció vezetője az exit pollok közlése után. Mateusz Morawiecki, a PiS vezetője, az eddigi kormányfő viszont figyelmeztetett: „a végleges eredményekre egyelőre várni kell.” „Lehet, hogy teljesen más számokkal ébredünk. Lehet, hogy a PiS-nek nem 200, hanem például 212 képviselője lesz, és ez teljesen más perspektívát teremt” – tette hozzá.
Az október 15-én tartott voksolás eredménye nagyjából az exit poll által előrevetített forgatókönyvet vázolta fel. Az idén megrendezett választásokat a PiS nyerte meg körülbelül 35%-kal, mellyel 194 mandátumot szerzett a szejmben, míg a KO 31%-kal 157-et, a Harmadik Út 14%-kal 65-öt, az Új Baloldal 9%-kal 26-ot, a Konföderáció pedig 7%-kal 18-at volt képes megszerezni. A többségi kormányalakításhoz a 460 tagú szejmben 231 mandátum szükséges, ám jelen állás szerint a győztes PiS messze elmarad ettől a számtól – ahogyan azt az exit pollok is előre jelezték. Az eredmény azonban megadhatja az összefogás lehetőségét az ellenzéki pártoknak, akik még a választásokat megelőzően megállapodtak egy, a Polgári Koalíció, Harmadik Út és Új Baloldal alkotta koalíció létrehozásában. Ebben az esetben pedig – mint ahogy azt korábban már említettem – a Polgári Koalíció vezetésével 248 mandátumot lennének képesek megszerezni, ami már elég lenne a többségi kormányzáshoz.
A választások után a Polgári Platform elnöke, Donald Tusk bejelentette, hogy az ellenzéki lengyel tömörülés – a Polgári Koalíció, a Lengyel Parasztpártból és a Lengyelország 2050-ből álló Harmadik Út, illetve az Új Baloldal – újfent megállapodott a parlamenti együttműködésről.
„Ma a demokratikus pártok vezetőivel együtt megerősítettük, hogy készek vagyunk a teljes körű együttműködésre és egy új többség kialakítására a jövőbeli parlamentben” – fogalmazott Tusk.
Ez a kijelentés nagyon is lényeges információ annak fényében, hogy Andrzej Sebastian Duda elnök október 24-én kormányalakítási egyeztetéseket kezdett az idei választások nyomán a parlamentbe bejutott pártokkal.
A kormányalakítás folyamata azonban eltarthat egy ideig, hiszen az elnöknek a választást követő 30 napon belül az újonnan megválasztott parlament első ülését össze kell hívnia, illetve a miniszterelnököt ki kell neveznie. A szejm megosztottságából adódóan több probléma is felmerülhet, hiszen alapesetben, ha a kamara többsége megszavazza az új kormányt, akkor a folyamat lezártnak tekinthető. Ha nem szavazza meg, akkor újabb bizalmi szavazások következnek. A harmadik szavazás eredménytelensége esetén pedig az elnöknek fel kell oszlatnia a parlamentet és új választásokat kell kiírnia. Ebben az esetben tehát nagyon fontos kérdés az, hogy kit kér fel Andrzej Sebastian Duda elnök az új kormány megalakítására: a győztes párt vezetőjét, Mateusz Morawieckit vagy a többségi ellenzéki összefogás koalíciójának jelöltjét, Donald Tuskot.
Összességében megállapítható, az idei voksolások két legnagyobb meglepetése egyértelműen a Harmadik Út kiemelkedő szereplése, valamint a Konföderáció várakozásokon aluli teljesítménye volt. A nagy kérdés, hogy melyik politikai egylet alakíthat új kormányt az elkövetkezendő hónapokban: A sorozatban harmadik ciklusára készülő PiS vagy a koalícióba tömörült lengyel ellenzék?
