A Türk Államok Szervezetének tagjai, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán, úgy döntöttek, hogy nemcsak politikai és gazdasági területen, hanem az állami hírügynökségek terén is együttműködnek. Ennek eredményeként megalapították a Török Hírügynökségek Szövetségét, melynek célja Kubanycsbek Omuralijev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára szerint az, hogy a török államok illetékes hatóságai intézményes módon egyesüljenek és együttműködjenek a dezinformáció és az álhírek elleni hatékony küzdelemben. Szerinte rendkívül fontos, hogy a török államok a média terén is közös jövőképet alakíthassanak ki, hogy együttesen képviseljék az őket érintő ügyeket, valamint hogy összehangoltan terjesszék a pontos és gyors információkat országaik lakosságához.
Érdekes módon az öt török állam öt különböző hivatalos nyelvet beszél, így a hírügynökségek munkáját összehangoló projekt további kihívást jelent a nyelvi akadályok leküzdése szempontjából. A különböző ábécével rendelkező országok állampolgárai eltérő kultúrából származnak, és ezen eltérések nemcsak a nyelvet, hanem a nemzeti kultúrát is érintik. Például, míg négy állam a Szovjetunió részét képezte, és az állampolgárok jelentős része ismeri és beszéli az orosz nyelvet, addig Törökország állampolgárai a latinbetűs török ábécét használják és a török kultúra szerint élnek. A hírügynökségek munkájának összehangolásával a felek ezt az akadályt is le szeretnék küzdeni. Céljuk, hogy a nemzeti televízió-, rádió-, és internetes csatornák közötti kapcsolatot megerősítsék, létrehozzák a csatornák közötti tartalomcserét, és minden lehetséges területen fokozzák az együttműködést.
A konferenciát a törökországi Anadolu ügynökség (Anadolu Ajansı), vagyis a török függetlenségi háborúban a Musztafa Kemál pasa által létrehozott állami hírügynökség szervezte. Az Anadolu a török kormány hivatalos hírforrása és a török média egyik vezető szereplője. Tevékenységi területe kiterjed az események gyors és megbízható tudósítására, valamint a hírek fényképekkel és videofelvételekkel történő dokumentálására is. A török felet Serdar Karagoz, az Anadolu ügynökség elnök-vezérigazgatója képviselte, vele együtt pedig részt vett az azerbajdzsáni állami hírügynökség (AZERTAC) igazgatótanácsának elnöke, Vugar Aliyev, a kirgiz nemzeti hírügynökség (Kabar) főigazgatója, Mederbek Shermetaliev, a kazah hírügynökség, a Qazcontent igazgatótanácsának elnöke, Bekzat Zhussupov, illetve az üzbég nemzeti hírügynökség (UZA) főigazgatója, Abdisait Kuchimov is.
Az ATNA (Alliance of Turkic News Agencies) szerű csoportosulás már ismerős lehet az olvasónak, hiszen Európában is létezik hasonló szövetség, méghozzá az Európai Hírügynökségek Szövetsége, az EANA (European Alliance of News Agencies). Az EANA-t 1956. augusztus 21-én alapították, székhelye Bernben, a Svájci Távirati Ügynökség székhelyén található. Magyarország is tagja, az MTI, vagyis a Magyar Távirati Iroda révén. Arra viszont, hogy Magyarország kíván-e csatlakozni a Török Hírügynökségek Szövetségéhez, hivatalos információt nem találtam. Véleményem szerint a csatlakozás lehetősége fennáll, sőt, a jövőben talán a csatlkozási folyamat is elindul, annál inkább, mivel Magyarország és Törökország között már létezik efféle együttműködés, egyfelől az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap), másfelől a TRT (Török Rádió és Televíziótársaság) és az Anadolu Ügynökség révén.
