Az európai migrációs válság kapcsán különösen a koronavírus-járvány idejében, amikor éves szinten rekordalacsonyak voltak az érkezésszámok (2020-ban éves szinten 125 000 illegális határátlépés), rendszeresen hangzottak e azok az érvek, hogy a 2015-16-os válság egyszeri és meg nem ismétlődő esemény volt, és a helyzet normalizálódik. Az elmúlt években aztán rendre meredek növekedésnek lehettünk a tanúi, és úgy tűnik, ez nem lesz másképp 2023-ban sem: 2016 után már így is ebben az évben detektálták az EU külső határain a legnagyobb érkezésszámot, és az elmúlt hónapok növekvő számai, illetve a szokatlanul enyhe őszi időjárás előrevetíti, hogy év végig megközelíthetjük a 400 000-es értéket.
Az elmúlt időszakban a nyugat-afrikai útvonalon, vagyis a Kanári-szigeteknél nőtt a legnagyobb mértékben az illegális határátlépések száma, meghaladva a 27 700 esetet, ami a tavalyi év azonos időszakához képest 100%-os növekedést jelent. Ez a legmagasabb érték ezen a migrációs útvonalon azóta, hogy a Frontex 2009-ben megkezdte az adatgyűjtést, tehát messze meghaladta a legutóbbi, 2021-es rekordszintet. Mindez elsősorban a nyugat-afrikai térség romló gazdasági tendenciáival magyarázható. Az illegális migránsok súlyos terhet jelentenek a szigeteknek, és súlyosan veszélyeztetik azok legfőbb bevételi forrását, a turisztikai szektort.
A közép-mediterrán útvonalon Olaszország felé októberben meredeken csökkent az illegális határátlépések száma, azonban az év első tíz hónapjában így is több, mint 143 600-an érkeztek. Vagyis továbbra is ez az útvonal a legforgalmasabb, 2016 óta nem mértek ennél magasabb számot. Bár a 181 000 fős rekord még messze van, a számok év végig valószínűleg meg fogják közelíteni ezt az értéket. Az útvonal kapcsán fontos változás, hogy már nem Líbiából, hanem Tunéziából kelnek útra a legtöbben Olaszország felé. A Migrációkutató Intézet friss terepkutatása alapján a tunéziai hatóságok egyre határozottabban lépnek fel a szubszaharai illegális bevándorlókkal szemben, hogy az EU kedvében járjanak, ugyanakkor saját állampolgáraik átkelését kevésbé akadályozzák. A közép-mediterrán útvonal telítettsége részben azzal magyarázható, hogy a nyugat-balkáni útvonalon a szerb vízummentességi megállapodások felmondásával, a fokozódó görög, illetve magyar és horvát határvédelemmel továbbra is nehezebben birkóznak meg az illegális bevándorlók. A január-októberi időszakban a nyugat-balkáni útvonalon 22%-kal csökkent az illegális bevándorlók száma, azonban továbbra is ez a második legaktívabb útvonal: mintegy 97 300 esetet regisztráltak.
Sajátos paradoxon, hogy Európa tengeri határain keresztül jóval sérülékenyebb: ennek oka, hogy itt nem lehet visszakényszeríteni az érkezőket, amint az a görög-török, bolgár-török vagy szerb-magyar határon történik: a csónakokon utazókat ki kell menteni. A tengeri átkelés továbbra is rendkívüli veszélyt jelent. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint idén 2 468 személy eltűnését jelentették a Földközi-tengeren, többségük a közép-mediterrán útvonalon próbálkozott az EU-ba jutni.
Az összes irreguláris migrációs útvonalat figyelembe véve állampolgársági bontásban a legtöbben Szíriából, Guineából, illetve Elefántcsontpartból érkeztek. Az első kivételével világosan látszik, hogy az illegális migrációt elsősorban nem a háborús konfliktusok, hanem a gazdasági tényezők, Európa és az európai életmód vonzereje hajtja.
Nagy-Britannia irányába a La Manche csatornán keresztül a kedvezőtlen időjárás ellenére októberben továbbra is jelentős számú, 8 200 illegális határátlépési kísérletet vettek nyilvántartásba. E kísérletek kétharmadát a francia határvédelmi szervek derítették fel. A csónakokkal útra kelőket jelentős számban a tengerből kellett kimenteni, illetve olyan esetek is előfordultak, hogy a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a bizonytalan lélekvesztőkön útra kelő migránsok visszafordultak és akkor regisztrálták őket a francia hatóságok. Az európai menekültügyi rendszer paradoxonjaira jól rámutat, hogy ebben az esetben az EU és az egyik tagállam, Franciaország azért küzd, hogy területén tartsa a migránsokat.
Fontos tudni, hogy a Frontex az Európai Unió külső határain történő szabálytalan határátlépéseket minden egyes feltárt alkalommal rögzíti, ezért előfordul, hogy ugyanaz a személy a külső uniós határt többször is megkísérelheti átlépni. Ugyanakkor magas lehet a látencia aránya is: míg a tavalyi évben 330 000 illegális határátlépést regisztráltak, az EU területén csaknem egymillió menedékkérelmet adtak be: bár ezen személyes egy része legálisan érkezett, az illegális, érkezéskor nem detektált migránsok száma százezres nagyságrendű lehet.
