A két ország közötti hivatalos diplomáciai kapcsolatok felvétele 1924 májusában következett be, miután kölcsönösen megnyitottak a követségek Ankarában és Budapesten. Ez okból pedig, 2024 lesz a két ország közös kulturális éve, amelyre mindkét ország számos rendezvénnyel, konferenciával és ünnepéllyel készül. A két nemzet emlékezetpolitikájának erősítése tehát több fronton zajlik, illetve több fronton fog zajlani a következő évben is, ebből szeretné kivenni a részét jelen írás is, amely a két ország közötti történelmi, kulturális és politikai aspektusokra koncentrálva az ezredforduló környéki és azt követő eseményeket és történéseket helyezi előtérbe.
Írásommal választ szeretnék adni arra a kérdésre, hogy a török és magyar nép miért is szimpatizál egymással, annak ellenére, hogy a történelem sok esetben egymás ellen sodorta a két népet. Történelemórán minden magyar diák tanul az Oszmán Birodalom magyarországi hódításairól, az 1526-os mohácsi csatáról, Buda 1541-es elfoglalásáról, magyarórán pedig kötelező olvasmány a Szigeti veszedelem, melyben Zrínyi Miklós Szigetvár 1566. évi, Magyarország számára vesztes, mégis hősies küzdelmét foglalja eposzba, illetve az Egri csillagok, melyben Dobó István várkapitány és Bornemissza Gergely végvári vitéz akadályozza meg, hatalmas túlerővel szemben, hogy az egri vár az Oszmán Birodalom seregének kezére jusson. Az átlag magyar ember első „találkozása” a török néppel tehát ekképp zajlik, romantikusan, viszont mégis megvan az esély arra, hogy egy ellenségkép formájában. Véleményem szerint ezt kell megelőzni, tudatában kell lenni a történelmi folyamatoknak, viszont annak is, hogy a jelen teljesen más, a régmúltra pedig, ami a népek közötti kapcsolatokat illeti, kár alapozni.
Ami az oktatást illeti, a két országban kölcsönösen elérhetőek a felsőfokú nyelvet, történelmet és kultúrát érintő tanulmányok, Budapesten mindmáig aktívan működik a Keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak, török szakiránnyal, amely az európai turkológiai oktatás leghosszabb ideje működő központjának számít, hiszen a tanszék jogelődjét Vámbéry Ármin (1832–1913) alapította 1870-ben. Ugyancsak az ELTE Bölcsészettudomány karán belül működik egy Turkológia mesterképzés, az Orientalisztikai Intézet gondozásában. Ami Törökországot illeti, Ankarában1936-ban nyílt meg a Nyelv, Történelem, Földrajz Kar részeként, "Hungarológiai Intézet" néven a ma is működő Hungarológia tanszék elődje. Az intézet első vezetője, Rásonyi László Musztafa Kemál Atatürk meghívására érkezett Ankarába, így úttörő szerepet játszott a törökországi hungarológia intézményesítésében. Az intézet a nyolcvanas éveket követően vált hivatalosan tanszékké, ma is aktív kapcsolatokat ápol Magyarországgal, a Magyar Nagykövetséggel, illetve számos, a tanszéken tanuló diák kap budapesti áthallgatási lehetőséget (A Magyar–Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács 2021. novemberi, ötödik ülését követően Erdoğannal közösen tartott sajtótájékoztatóján a magyar miniszterelnök elmondása szerint 150 főről 200 főre emelik a török diákok rendelkezésére álló magyarországi ösztöndíjak számát) – persze, ez fordított esetben is igaz, a Magyaroszágon tanuló egyetemistáknak is lehetőségük van törökországi tanulmányi tapasztalatokat szerezni, léteznek ma is élő egyetemi kapcsolatok, egy példa lehet erre az Ankarai Egyetem kapcsolata a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel. Egy másik fontos, magyar vonatkozású oktatással is foglalkozó központ a Török-Magyar Tudományos Együttműködési Kutatóközpont (TÜMACAM), amely a Muğla Sıtkı Koçman Egyetemen működik. Tehát, Törökországban lehet felsőoktatási szinten magyarul tanulni, Magyarországon pedig törökül. Az, hogy ezek a szakok és intézetek mind a mai napig aktívak, azt jelenti, hogy a két nép közötti kapcsolat is aktív.
A magyar és a török kormány közt megerősödő egyezmények alapján 2013-ban megkezdték működésüket a két ország kulturális kapcsolatait erősítő központok. Török részről Budapesten megnyílt a Yunus Emre Kulturális Központ, amely Törökország nyelvét, történelmét, kultúráját és művészetét hivatott megismertetni Magyarországgal, illetve a magyar emberekkel. Az alapítvány a török nyelv oktatása mellett a két kontinensen is fekvő ország megismertetése céljából kulturális és művészeti tevékenységeket végez, továbbá támogatást nyújt tudományos munkálatokhoz. Isztambulban Magyarország Főkonzulátusa mellett 2013 óta létezik a Liszt Intézet, amely magyar kulturális központként működik Törökország kulturális fővárosában, és kiemelt célja, amellett, hogy megismertesse a törökökkel a magyar kultúrát, hol festészeten, hol költészeten, hol pedig gasztronómián keresztül, hogy az oktatási és tudományos együttműködéseket is ösztönözze a két ország között. Az intézet közösségi programoknak is otthont ad, sőt, a keretei között működik az Isztambuli Magyar Iskola is. Elég csak meglátogatni az intézet weboldalát, szembetűnő, hogy milyen nagy és színes a programkínálat. A két fontos kulturális intézmény mellett, számos egyéb, hasonló céllal létrejött központ, emlékhely létezik, ezek közül a legfontosabbakat említem meg, azokat, amelyek nemcsak a kultúrdiplomáciában elfoglalt szerepük miatt fontosak, hanem történelmi jelentőségük miatt is. Lássuk először Magyarországot!
Ilyen például a Magyar–Török Barátság Park, amelyet 1994-ben Süleyman Demirel török köztársasági elnök jelenlétében avattak fel. Az emlékhelyet a szigetvári várért és a városért vívott 1566. évi ostrom, a harc során életüket vesztett ellenséges hadvezérek, Zrínyi Mikós és I. (Nagy) Szulejmán szultán, valamint a magyar és török nép közötti megbékélés emlékére alakították ki. A fent említett park különleges mondanivalója mellett a törökök számára egy szent zarándokhely, hiszen Szulejmán szultán jelképes síremléke is itt található. Egy másik jelentős és erős szimbolikával bíró emlékhely Gül baba türbéje, amelyet bár a 16. században építettek Budapesten, egészen 2015-ig romokban hevert. Ekkor kezdték el felújítani, végül pedig 2018-ban avatták fel. Az ingatlanegyüttes a Külgazdasági és Külügyminisztérium vagyonkezelésébe került, ami pedig felhasználását illeti, itt működik a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány gondozásában. A két legtöbbet emlegetett emlékhely mellett számos más, az iszlám építészeti stílus jegyeit hordozó épületet fedezhetünk fel, többek között Budapesten, Pécsett, Egerben, illetve Esztergomban, sőt még egy Musztafa Kemál Atatürk mellszobrot is találhatunk Budapesten, abban a szoborral azonos nevű parkban, amelyet szintén az ezredforduló után (2012) készítettek el és avatták fel.
Ha magyar vonatkozásban Törökországra gondol az ember, bizonyára Rodostó jut eszébe. Nem is csoda, hiszen Mikes Kelemen Törökországi leveleit olvasva számtalanszor elkalandoztunk a Márvány-tenger parti városba, mely 1720 és 1735 között adott otthont a Magyarországot elhagyó, „bujdosó” II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemnek és kíséretének. Rodostó az elmúlt évszázadokban a magyar emigráns lét szimbólumává vált, ezt erősíti meg az 1968 óta működő Rákóczi Emlékmúzeum is. Rákoczi és Mikes mellett nem feledkezhetünk meg Kossuth Lajosról sem, aki az 1848–1849. évi magyar szabadságharc bukása után Törökországba menekült. Az ő tiszteletére létezik ma is Kütahyában a Kossuth-ház és múzeum, a Kossuth szobor, vagy éppen Ankarában a Kossuth utca. Bartók Béla zeneszerzőt és népzenekutatót is nagy tiszteletben tartják a helyiek, nem is csoda, hiszen Bartók útmutatásával indult meg a török népdalgyűjtés 1936-ban. Az ő emlékére működik ma múzeum Osmaniyében, illetve áll mellszobor Ankarában. Kevesen tudják, hogy Isztambul egyik külvárosában, Pendikben még Puskás Ferenc mellszobra is megtalálható. A szobor abban a 2017 nyarán ünnepélyesen felavatott Török-Magyar Barátság Parkban található, amelyet testvértelepülési kapcsolat apropóján hoztak létre (Pendik és Kispest testvértelepülések).
Sorolhatnám tovább is a törökországi magyar emlékhelyeket, hiszen számos ilyen van még a kis-ázsiai ország területén, de úgy gondolom, hogy az előbb említett példák is jól szemléltetik a törökök tiszteletét a magyar nép, illetve a magyar nép jeles képviselői előtt. A kulturális kapcsolatok tehát aktívak, december 18-án, pedig az aktivitás egy új fázisba érkezik, hiszen, Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter nemrég jelentette be, hogy „a Török Köztársaság megalakulásának és a magyar-török diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulóját, egy teljes éven át tartó és mindkét országban zajló magyar-török kulturális évaddal” fogják megtisztelni az országok.
