A húszik rakétatámadásai és a szomáli kalózok akciói miatt több nagy hajózási társaság is bejelentette, hogy felfüggeszti, illetve korlátozza a térségen áthaladó hajóforgalmat. Mivel az Ádeni-öböl és szorosa, a Báb al-Mandib a legrövidebb tengeri útvonal Ázsia felől Európába, ez nem csupán a szállítási időt, de a költségeket is jelentősen megnöveli: az alternatív útvonal ugyanis Afrika megkerülésével vezet az öreg kontinensre. De minek köszönhető, hogy ennek a tőlünk látszólag távoli térségnek a romló biztonsági helyzete olyan gazdasági vihart kavart, amelynek szelét Európa közepén is megérezzük?

Az Ádeni-öböl és az Indiai-óceán hozzá kapcsolódó térsége a nemzetközi vízi áruszállítás egyik fő ütőere, amelyen évi 21.000 hajó és a világ tengeri olajkereskedelmének 11%-a halad keresztül. Ugyanakkor a szűk tengeri átjárót egy rendkívül törékeny geopolitikai tér veszi körül. Déli részén Szomália terül el, ami a legutóbbi időkig bukott államnak számított – és amely éveken keresztül a nemzetközi kalózkodás egyik eklatáns példája volt: 2008-2011. között a két földközi-tengernyi területen, messze a partoktól működve a tengeri rablók évi több tucatnyi sikeres hajóeltérítést hajtottak végre, több százmillió dolláros bevételt hajtva maguknak, és több milliárd dolláros kárt okozva a világgazdaságnak. A nemzetközi összefogásnak, a megszilárduló szomáli államnak, illetve a fokozott biztonsági intézkedéseknek köszönhetően 2011-ben visszaesett a támadások száma, majd azok lényegében meg is szűntek. Ebben az is szerepet játszott, hogy a kalózvezérek egy része a kiszámíthatóbb és jövedelmezőbb embercsempészet felé fordult. Ugyanakkor a szakértők többször is figyelmeztettek rá, hogy a képességek ott vannak, a kalózkodás bármikor ismét feléledhet.

A csatorna északi oldalán Jement találjuk, amelyben 2014. óta polgárháború van a – részben Irán által támogatott – húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által segített és nemzetközileg elismert jemeni kormányerők között. A háborúban tízezrek haltak meg, és több millió ember áll az éhínség szélén. Jemen északi része a húszi lázadók kezén van, akik a gázai konfliktus kirobbanását követően hivatalosan is hadat üzentek Izraelnek és teljes támogatottságukról biztosították a Hamászt. Hogy ezt nyomatékosítsák, a jemeni felkelők az elmúlt hetekben számtalan rakéta- és dróntámadást indítottak Izrael ellen, amelyet a szaúdi, amerikai és izraeli erők zömében semlegesítettek.

A szimbolikusnak nevezhető akciókon túl azonban a húszik, úgy tűnik, megtalálták a módját hogyan okozzanak közvetlen károkat Izraelnek és a világgazdaságnak: izraeli, majd általában nyugati érdekeltségbe tartozó hajók ellen intézett támadásokkal. 2023. november 19-én egy helikopter bevetésével elfoglalták a Galaxy Leader-t, ami autókat szállított Indiába. Az incidensre közvetlenül azt követően került sor, hogy Jahja Sárea, a húszik szóvivője közölte, minden hajót, amit izraeli cégek birtokolnak vagy működtetnek, a felkelők célpontnak tekintenek. A pórul járt hajó 25 fős ukrán, bolgár, mexikói és fülöp-szigeteki legénysége jelenleg fogságban van. November 23-án egy másik izraeli hajót ért támadás, ezúttal Shahed 136-os kamikaze drónokat vetettek be a lázadók, amelyek azonban elvétették a célpontot. November 26-án pedig fegyveresek jutottak fel a szintén izraeli érdekeltségbe tartozó Central Park teherhajó fedélzetére. A hajó eltérítését végül a közelben tartózkodó USS Mason amerikai hadihajó akadályozta meg. Ebben az esetben egyébként, úgy látszik, nem húszik, hanem szomáli kalózok voltak az elkövetők. Mindezeken túl a húszik több ballisztikus rakétát is kilőttek hajók ellen.

A húszi akciók december elejére egyre sikeresebbé váltak: december 3. és 18. között hét hajót ért találat, zömében ballisztikus, illetve hajók elleni cirkálórakétákkal. Történt ez annak ellenére, hogy több ország haditengerészete is igyekezett légvédelmi védőernyőt vonni a hajóforgalom fölé. Bár a rakéták által okozott károk jelentéktelenek voltak, ez már sok volt a legtöbb társaságnak: a BP, a CMA CGM, az Equinor, az Evergreen, a Frontline, a Maersk és az MSC is bejelentette, hogy felfüggesztik az Ádeni-öblön áthaladó hajóforgalmukat. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok bejelentette, hogy tíz ország bevonásával elindítja az Operation Prosperity Guardian, amelynek feladata a hajózás biztosítása lesz a térségben. Ennek megalapozására a régióba vezényelte a USS Dwight D. Eisenhower repülőgép-hordozó által vezetett csapásmérő köteléket.

A húszi és szomáli kalózok akciói egyelőre messze vannak attól, hogy az Ádeni-öböl hajóforgalmának teljes és tartós elvágásával fenyegessenek. Arra azonban már most is kiválóan alkalmasak, hogy veszélyessé és drágábbá tegyék a tengeri szállítást: az elmúlt hetekben a Kínából Európába irányuló tengeri szállítás költsége átlagosan 20%-kal drágultak, és egyes elemzők a 100%-os emelkedést sem zárják ki. Ebben szerepet játszott a biztosítási díjak emelkedése, az útvonalak átalakítása, ami miatt a hajók kerülőkre kényszerülnek és több üzemanyagot fogyasztanak (Afrika megkerülése plusz tíz napot és egymillió dollárnyi üzemanyagot igényel egy nagy konténerszállító hajó számára), illetve a biztonsági személyzet megerősítésének ára is magasabb lett. Mindez összességében már most is több tíz millió dollárnyi többletköltséget jelenttett a világgazdaságnak, a mostani korlátozások pedig akár milliárdos kiesést is jelenthetnek. És ebben nincsenek benne az oda vezényelt erők költségei, amelyek szintén óriási összegeket emésztenek fel. Ami Izraelt illeti, a húszik itt egyértelműen célt értek: az eilati kikötőt Tel Aviv lezárta. Bár ez kiváltható lesz, de az megemelkedett szállítási költségekkel fog járni. Geostratégiai távlatban meg kell említenünk Egyiptomot is: Kairónak már így is óriási kihívás a komoly problémákkal küzdő gazdaság működtetése, és ezt súlyosbítani fogják a Szuezi-csatorna kapcsán kieső bevételek: az elmúlt héten a Vörös-tenger hajóforgalma 35%-kal esett vissza. 

Ezzel szemben a húszi rakétatámadások viszonylag alacsony költséggel fenntarthatók – amellett, hogy ismét ráirányították a figyelmet a csoportra. Így a felkelők az eddigi mérsékelt károkozás ellenére egyértelműen sikert értek el mind a kommunikációs téren, mind a pénzügyi küzdelemben. Nem is beszélve a szomáli kalózokról, akik – szokásukhoz híven – a zavarosban halászva ismét új lendületet adhatnak tevékenységüknek.

-

Cikkünk címlapképe illusztráció, forrás: shutterstock.