A villamosenergia a 21.század kezdetére a hétköznapi élet egyik nélkülözhetetlen alapfeltétele. A ma emberének energiaéhsége szinte az élet minden területén megnyilvánul legyen szó olyan alapvető dolgokról, mint olvasás, tanulás, pihenés. Emellett azonban a villamosenergiának, energiabiztonságnak, a hagyományos és megújuló energiaforrásoknak a modern államok közötti kapcsolatok formálásában is meghatározó szerepe van. Sőt, ma már az államközi kapcsolatok területén egy olyan jelenségről is beszélhetünk, mint az energiadiplomácia. Az energiaügy szerepének ekkora mértékű felértékelődése azonban kockázatokkal is jár. Az eddig soha nem látott mértékben megnövekedett energiaszükséglet ugyanis szinte a világ összes országának vezetését komoly kihívások elé állítja.
A villamosenergia szükségletek megoldására minden ország másban látja a megoldást. Van, aki a megújuló energiaforrásokban, van aki a hagyományosabb energiaforrások felhasználásának fejlesztésében, valamint van aki egy köztes termékben, az atomerőművek személyében látja a megoldást az villamosenergia-éhségnek a leküzdésében.
Annak ellenére, hogy 2022-ben globális szinten a zöld beruházásokba fektetett költségek összegei meghaladták az 1 ezer milliárd dollárt, és először fordult elő az is, hogy a fosszilis energiaforrások előállítási költségeivel a zöld beruházások egyenlőek tudtak lenni sok ország az atomerőművek létesítésben látja az energia szükségleteinek stabilizálását.
2023-ban a fejlett gazdaságok csökkenő villamosenergiafogyasztása ugyan visszafogta a globális energiaigény növekedését. A gazdasági trendeket követve a globális energiafogyasztás növekedése 2022-ben felére csökkent (a 2021-es 4,9 százalékról 2022-re 2,1 százalékra, ami továbbra is magasabb, mint a 2010-2019-es átlagos ráta (1,4 százalék/év). A Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency) előrejelzése szerint a globális villamosenergia igény a következő három évben várhatóan gyorsabb ütemben fog növekedni, 2026-ig átlagosan évi 3,4 százalékkal.
Amikor egy kormány feladata az ország energiaellátásának biztosítása, nehéz kihívás előtt áll. Ugyanis elegendő energiát kell biztosítania a gazdasági működtetéséhez és növekedésének a támogatásához, miközben ugyan úgy biztosítania a lakosság energiaigényeit és energiabiztonságát. Kazahsztán előtt pedig jelenleg ez a kihívás áll. Ugyanis az ország történelmében 2022-ben fordult elő első alkalommal, hogy az év 12 hónapjából tíz hónapban villamosenergiaimportra szorultak, melyet kénytelenek voltak Oroszországból, a hazai áraknál körülbelül másfélszer magasabb áron beszerezni. Ezzel párhuzamosan pedig 2023-ban az ország villamosenergia hiánya jelenleg is meghaladta a 10-12 százalékot.
Kazahsztán jelenleg nagymértékben támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagokra. Azonban az országban komoly erőfeszítések folynak a zöld energiaforrásokra történő átállás érdekében. Bár a megújuló energiaforrások területén Asztanának regionális szinten, például a szélenergia és a napenergia területén jelentős kapacitásai vannak, azonban Kazahsztánban ezeknek a technológiáknak is megvannak még az olyan hátrányai, mint például az instabil termelés, a még Kazahsztánban is relatíve magas üzembehelyezési költségek, amelyeket Kazahsztán hatalmas földrajzi elhelyezkedése és alacsony népsűrűsége jelentősen felerősít. Így a kazah kormányon belül egyre nagyobban azok a hangok melyek úgy vélik, hogy az ország energiaproblémáit lehetetlen egyedül megújuló energiaforrásokra alapozva megoldani.
Kazahsztánban az atomerőmű építés már több éve meghatározza a politika és társadalmi életet. Az elmúlt évek során azonban a villamosenergiafogyasztás gyorsuló növekedése miatt a korábbiaknál is jobban felerősödtek azok a viták, melyek az atomerőművek kazahsztáni építése kapcsán felmerültek. Kazahsztánban az atomerőművek építésének a kérdése addig ment, hogy Kasszim-Zsomart Tokajev kazah elnök nemrég bejelentette, hogy országos népszavazást fognak rendezni a Kazahsztánba tervezett atomerőmű építésről.
Asztana annak ellenére fordult az atomerőművek irányába, hogy az ország földrajzi fekvésének köszönhetően jelentős potenciállal rendelkezik a vízenergia, a szélenergia és a napenergia területén. A kazah energiaügyi minisztérium adatai szerint a közép-ázsiai országban jelenleg 2022-ben 130 megújulóenergia-létesítmény működött Kazahsztánban 2400 MW beépített teljesítménnyel.
Az atomenergia fejlesztésének pozitív oldalainak felsorolása közben nem szabad megfeledkeznünk az érem másik oldaláról sem. A múltbéli események miatt a kazah társadalomnak jogos félelmei vannak az atomenergiával kapcsolatban. Kazahsztánban a Szemipalatyinszki poligon, egy korábbi szovjet nukleáris kísérleti helyszíne volt, amely a mai napig érezteti hatását az országban. Ez, a kazah uránbányák modernizálásának elmaradottsága, valamint az atomenergetikai iparággal szembeni olykor tévesen kialakult és alaptalan félelemek a kazah társadalomban jelentős félelmet és ellenérzéseket keltenek az atomerőművek Kazahsztánba történő építéséről.
A társadalmi félelmek ellenére úgy tűnik, hogy Kazahsztán az energetika terén egy olyan válaszúthoz érkezett, ahonnan a továbblépés egyre jobban körvonalazódik. Míg a megújuló energiaforrások kétségtelenül fontos szerepet fognak játszani Kazahsztán jövőjében, az atomenergia azonban hosszú távú megoldást kínálhat a növekvő kazah gazdaság számára.
Kazahsztánban az atomerőmű építés mellett és ellen szóló érvek többsége nagyjából azonosak. A mérleg mindkét oldalára van mit tenni. A kazah kormánytagok február eleji cseréje és a Tokajev elnök által bejelentett ambiciózus gazdasági tervek csak felerősíthetik a közép-ázsiai országnak a villamosenergia terén tapasztalt gondjait.
Asztanának az atomenergiával kapcsolatos összes érv mérlegelését követően megfelelő döntést kell hoznia Kazahsztán energiaszektorának további fejlődési irányáról, és ebben a döntésben az ország lakossága is minden bizonnyal fontos szerepet fog játszani.
