Azonban a designer és a márka történetében egy titokzatos fejezet nyílt meg, amely nem csupán a haute couture világában, hanem a jogterületen is mély nyomokat hagyott. A Red Bottom-ügy olyan történet, melyben a luxus és a jogi bonyodalmak találkoznak, és ahol a művészi kifejezés és védjegyvédelem közötti határ homályossá válik.
Christian Louboutin ikonikus piros talpú cipői világszerte díszítették a vörös szőnyegeket, az Instagram-képeket és a magazinok címlapjait. Louboutin jellegzetes piros talpú cipői úgy kezdődtek, ahogyan sok ikonikus divatdarab születik: egy valószínűtlen helyről származó inspirációval. 1993-ban Christian Louboutin éppen legújabb remekművét dolgozta át: Andy Warhol Virágok című képsorozata által inspirált cipőjét. Louboutin a „nagy fekete talp” mélységébe bámult, miközben asszisztense élénkpirosra festette a körmeit. Louboutin odapillantott, és rájött. A piros körömlakkért nyúlt, és átfestette vele a fekete talpat. Megszületett a „jellegzetes Louboutin-stílus”!
Miután látta cipője sikerét, Louboutin védjegybejelentést tett a piros talpú cipőjére („Red Sole Mark”) többek között az Egyesült Államokban, Mexikóban, a Fülöp-szigeteken, Új-Zélandon, Ausztráliában, Bahreinben és Marokkóban. A védjegybejelentések benyújtása csak a csata fele volt. Számos nemzetközi bíróságnak eltérő véleménye volt a Louboutin Red Sole Markról.
Először is, a Louboutin kontra Yves Saint Laurent ügyben a bíróság úgy döntött, hogy az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalánál bejegyzett Red Sole védjegy nem terjed ki azokra a cipőkre, amelyeknek piros teste és piros talpa van. Ezért az Yves Saint Laurent (YSL) egyszínű piros cipője nem sértette meg Louboutin védjegyét.
Másodszor, Louboutin küzdött azért, hogy a Japán Szabadalmi Hivatalnál biztosítsa a vörös talpú védjegyet. Ezután Louboutin sikertelenül perelte be az Eizo japán cipőmárkát, amiért az egy gumiból készült, piros talpú cipőt árult. A tokiói fellebbviteli tanács megállapította, hogy „a Louboutin cipők 1996-os bevezetése előtt Japánban a mai napig széles körben értékesítettek piros színű sarukat és cipőket”.
Harmadszor, Louboutin megpróbálta beperelni a Zara France-t, de sikertelenül. A vállalat ellen egy olyan piros talpú cipő eladása miatt indított pert, amely úgy nézett ki, mint Louboutin egyik nyitott cipője. Az ügy a francia legfelsőbb bíróságig jutott, ahol a bírák úgy döntöttek, hogy a red bottom sarok „nem rendelkezik megkülönböztető képességgel”, és érvénytelenítették Louboutin védjegyét.
Végül legutóbb a pekingi Szellemi Tulajdonjogi Bíróságon és a kínai Legfelsőbb Bíróságon nyert Louboutin a „piros talpú cipő” jogsértése miatt. Louboutin azonban még mindig harcol a kínai Szellemi Tulajdonjogi Bíróságon a védjegy hivatalos elismeréséért.
Louboutin kontra Yves Saint Laurent
A Louboutin kontra Yves Saint Laurent ügyben az Egyesült Államok Második Kerületi Fellebbviteli Bírósága hatályon kívül helyezte az alsóbb fokú bíróság azon megállapítását, hogy „egyetlen szín soha nem szolgálhat védjegyként a divatiparban”. Louboutin beperelte az YSL-t védjegybitorlásért, miután az YSL egy „monokróm cipő” sorozatot tervezett kiadni, amelynek sziluettje teljesen vörös volt. Louboutin attól tartott, hogy a fogyasztók összetéveszthetik az YSL piros talpát egy Louboutin cipővel.
Louboutin birtokolja a Red Sole védjegyet, amelyet „lakkozott piros talp a lábbeliken” néven írnak le. A Második Kerületi Fellebbviteli Bíróság három részre osztotta elemzését: egy szín a divatiparban és azon túl is védjegynek minősül-e; a piros talp funkcionálisnak minősül-e; és a Lanham-törvény (mely a védjegyek lajstromozásának nemzeti rendszeréről rendelkezik, és védelmet nyújt a szövetségi szinten lajstromozott védjegyek tulajdonosának a hasonló védjegyek használatával szemben, ha az ilyen használat valószínűleg a fogyasztók összetévesztését eredményezi, vagy ha valószínűsíthető a híres védjegy felhígulása) védelmet nyújthat-e a Louboutin piros talp védjegyének. A bíróság a Qualitex-ügyben kialakított precedenst követte, ahol az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kimondta, hogy „[a] védjegyjog (...) megakadályozza, hogy más másolja a forrást azonosító védjegyet” azáltal, hogy „biztosítja a potenciális vásárlót arról, hogy ezt a terméket (...) ezzel a védjeggyel ugyanaz a gyártó készítette”. A védjegyjog továbbá „segít biztosítani a gyártónak, hogy a kívánatos termékkel kapcsolatos pénzügyi, hírnévvel kapcsolatos előnyöket élvezhesse”.
A Fellebbviteli Bíróság úgy döntött, hogy a „Red Sole védjegy oltalmat érdemel (...) amikor (...) a piros külső talp elüt a cipő többi részétől”". Így az YSL egyszínű cipője nem sértette a Red Sole védjegyet, mivel az YSL cipő egésze piros. A Louboutin jellegzetes piros sarka „kontrasztot képez a talp és a felsőrész között, amely a talp ’kiugró’ jellegét és a létrehozójának megkülönböztethetőségét eredményezi”. Mivel az YSL egyszínű cipője nem rendelkezett kiugró kontraszttal, a cipő nem sértette a védjegyet. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Red Sole védjegy továbbra is érvényesíthető „olyan helyzetekben, amikor a piros, lakkozott külső talp színes kontrasztot alkot a cipő szomszédos ’felsőrészével’”.
Christian Louboutin kontra Eizo Collection Company
Ez az ügy rávilágít arra, hogy egyes országokban milyen fontos és milyen nehézségekkel jár egy-egy szín védjegyeztetése. A Red Sole védjegy biztosítása Japánban azért nehéz, mert a Japán Szabadalmi Hivatal (JPO) csak akkor jegyez be színvédjegyeket, ha két vagy több színről van szó. 2015-ben a Louboutin megkísérelte megvédelmezni az egyszínű védjegyét. A védjegybejelentés azóta is függőben van, mivel a JPO úgy véli, hogy a Red Sole Marknak nincs „eredendő és szerzett megkülönböztető képessége”.
2018-ban a Louboutin tudomására jutott, hogy az Eizo Collection Company (Eizo) vörös gumitalpú cipőket kezdett el árulni. A Louboutin azonnal jogsértési pert indított a tokiói kerületi bíróságon. Azzal érvelt, hogy az Eizo nem kért engedélyt a Louboutintól a vörös talp védjegy használatára, és ezért az Eizo a japán tisztességtelen verseny értelmében megsértette a Louboutin vörös talp védjegyét. A Louboutin egy fogyasztói felmérést is bemutatott, hogy meggyőzze a bíróságot arról, hogy a fogyasztók a piros talpat a Louboutinhoz társítják. A tokiói bíróság azonban úgy döntött, hogy a Louboutin Red Sole védjegye nem nyújt védelmet, mivel a piros talpú cipőket „már a Louboutin cipők japán piacra dobása előtt is széles körben terjesztették”. A Louboutin felmérése nem győzte meg a tokiói bíróságot arról, hogy a „két évtizedes használat és reklámozás” a Louboutin piros talpát megkülönböztetett „forrásjelzőnek minősíti Japánban”. Továbbá az Eizo red bottom cipői lényegesen kevesebbe kerülnek, és piros gumitalpat tartalmaznak. A tokiói bíróság nem hitte, hogy a fogyasztók összetéveszthetik a Louboutin drága, luxus „vörös lakkozott talpát” az Eizo olcsóbb, gumiból készült vörös talpával. A Louboutin jogorvoslati kérelmének elutasításáról szóló döntés összhangban van a JPO azon döntésével, hogy elutasítja az egyes színekre vonatkozó védjegyek odaítélését. A Louboutin jövőbeli bitorlási sikere Japánban ezért valószínűleg attól függ, hogy a JPO kiterjeszti-e az oltalmat az egyszínű védjegyekre.
A bíróságok világszerte különbözőképpen dönthetnek és döntöttek a szellemi tulajdonnal kapcsolatos, feltűnően hasonló tényállású ügyekben. Ez mutatja, hogy a vállalatok számára mennyire fontos, hogy tanuljanak ezekből az ügyekből, hogy hatékonyabb védjegybejelentéseket nyújthassanak be márkáik számára. Azáltal, hogy a jövőbeni védjegybejelentésekben megerősíti a gyenge pontokat, a Louboutin növelheti annak valószínűségét, hogy sikerrel járhat a védjegyoltalom érvényesítésére irányuló erőfeszítéseiben világszerte. Ezek az ítéletek a gazdasági befolyás és a márka hírneve mögött rejlő erőt is megmutatják, mindkettőt figyelembe vehetik a bíróságok, amikor arról döntenek, hogy a Red Sole védjegy oltalomban részesüljön-e. Más, ebben a cikkben nem említett Louboutin védjegyügyek Svájcban, Lengyelországban és Indiában történtek. Lengyelországban és Indiában egyaránt megállapították a védjegybitorlást, és a Louboutin javára döntöttek, míg Svájc úgy határozott, hogy elutasítja a Louboutin Red Sole Mark védjegybejelentését, és ennek következtében a védjegyoltalmi erőfeszítéseit.
A nemzetközi szellemi tulajdonjogi közösség nagyon megosztott ebben a témában, ezért a Louboutin jövőbeli sikeraránya attól függ, hogy képes lesz-e megkülönböztetni magát más cipőktől. Egyelőre a legjobb, amit Louboutin tehet, hogy tanul a múltbeli bejelentési hibákból, miközben folytatja erőfeszítéseit az ikonikus Red Sole védjegyének bejegyeztetésére és érvényesítésére világszerte.
