Raíszi halála nemcsak a szankcióktól sújtott, gazdasági válságtól és társadalmi nehézségektől terhelt közel-keleti ország jövőjére, de a térség stabilitására is hatással lehet. Az izraeli válság kitörése óta a régió évek óta nem látott instabilitáson megy keresztül és számos elemzőben felmerült a kérdés: az iráni elnök halála vajon növelheti-e a feszültségeket a térségben. Kétségtelen, hogy a keményvonalas vezető halála tovább fokozta a politikai bizonytalanságot, azonban nem valószínű, hogy jelentős változásokat hoz a rezsim működésében. 

Ebrahím Raíszi iráni elnök május 19-én vesztette életét, miután az őt szállító helikopter lezuhant Északnyugat-Iránban, Kelet-Azerbajdzsán tartomány hegyvidéki területén. Az előzetes vizsgálatok alapján a balesetet műszaki meghibásodás okozta. A helikopter roncsát nemzetközi segítséggel, a zord időjárási körülmények miatt többórás keresés után találták meg. A helikopterszerencsétlenségben Raíszi mellett több más magas rangú tisztviselő, többek között Hoszein Amir-Abdollahian, az ország külügyminisztere is életét vesztette. 

Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah a balesetet követő napon jóváhagyta Mohamad Mokbar első alelnök ideiglenes kinevezését és ötnapos gyászt rendelt el az államfő halála miatt. Az alkotmány előírása alapján, az elnökválasztást nem 2025-ben, hanem 50 napon belül, idén június 28-án tartják meg. Számos elemző úgy véli, Raíszi lehetetett volna a 85 éves ajatollah utóda, így tehát igen súlyos problémát vet fel, hogy Iránnak most nemcsak új elnököt, de az idősödő, romló egészségügyi állapottal bíró Ali Hamenei utódját is ki kell választania. A tragédiát követő napok történései alapján valószínűsíthető, hogy hatalma működőképességének bizonyítása és a konzervatív egység megtartása érdekében a kormánypárt ragaszkodni fog az alkotmányos eljárásokhoz, miközben figyelmét leköti, hogy olyan utódot találjon, aki képes fenntartani a legfőbb vezető iránti lojalitást. 

Raíszi elnöksége

A 63 éves Ebrahím Raíszi a 2021-es, az iszlám köztársaság történetének legalacsonyabb választási részvétellel zajló elnökválasztásán győzött, azóta töltötte be Irán államfői tisztségét. Az erős vallásos nevelésben részesült Raíszi politikai karrierje már egészen fiatalon kezdődött. Több kulcsfontosságú igazságügyi posztot töltött be, és jelentős szerepe volt az 1988-as tömeges kivégzésekben. 2014-ben Irán főügyésze, 2016-ban a legnagyobb vallási alapítvány, az Astan Quds Razavi vezetője lett. 

Raíszi halálának rövid távon elsősorban a belpolitikában lesznek látható következményei, hiszen az elnök feladata az állami szakpolitikák végrehajtása a legfőbb vallási vezető által meghatározott stratégiai keretben. Ugyanakkor az elnöknek aktív szerepe lehet az ország belpolitikai vetélkedésében és befolyásolhatja a politikai erőviszonyokat. Raíszi elnöki hatalomhoz való keményvonalas hozzáállása azonban számos belpolitikai nehézségeket okozott - a tüntetőkkel és zavargásokkal szembeni erőskezű fellépése és az alapvető emberi jogok szisztematikus megsértése tovább mélyítette a társadalom széles rétegeinek elégedetlenségét az iráni kormányzattal szemben. A lakosság és az államvezetés közötti szakadék évek óta folyamatosan nő, amit a legutóbbi alacsony választási részvétel és a Mahsza Amini halálát követő elhúzódó tüntetéshullámok is mutatnak. elnökválasztáson, utóbbit megnyerve Irán elnöke lett.

Hivatali ideje alatt Irán fokozta az uránium dúsítását, akadályozta az ország atomprogramjának és nukleáris technológiájának nemzetközi ellenőrzését, és egyre szorosabb együttműködést alakított ki Oroszországgal és Kínával. Ezek a kapcsolatok részben enyhítették a szankciók okozta gazdasági nyomást, ám tovább fokozta a Nyugat fenntartásait.

Nemzetközi kilátások 

Az új elnök és külügyminiszter kijelölése valószínűleg nem hoz jelentős változást Irán nemzetközi stratégiájában, mivel a legfontosabb döntések továbbra is a legfőbb vallási vezető kezében vannak. Ráadásul az ország nemzetközi célkitűzéseinek megvalósításában még egy fontos végrehajtó erő van: a Forradalmi Gárda, amelynek legfőbb feladata a forradalom vívmányainak védelmezése és terjesztése, mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Így nem várható, hogy Irán külpolitikája és regionális pozíciója érdemben megváltozzon.

Az elmúlt években Irán egyik legfőbb külpolitikai törekvése az Oroszországgal és Kínával kialakított gazdasági együttműködés és stratégiai partnerség elmélyítése, valamint regionális befolyásának megőrzése volt. Ezt a törekvést jól szemlélteti az iráni drónok és más katonai felszerelések Oroszországba történő exportja, amelyeket az ukrajnai háború során használtak​. Emellett Kína, mint a világ legnagyobb nyersolajimportőre, az iráni olaj legnagyobb vásárlója lett, és 2023-ban naponta átlagosan 1,05 millió hordó iráni olajat importált. Ez a volumen az iráni olajexport jelentős részét képezi, és hozzájárul Teherán gazdasági túléléséhez annak ellenére, hogy az országot szigorú nemzetközi szankciók terhelik.

Az elnökválasztás várhatóan nem változtat majd az ország nemzetközi stratégiáján és nukleáris ambícióinak előmozdításán. Az Irán-barát regionális szereplők támogatása, az Izrael-ellenesség és a gazdasági szövetségek kiépítése a szankciók ellensúlyozása érdekében valószínűleg továbbra is az iráni külpolitika szerves része és elsődleges célja marad. 

Az elnökválasztás mérlege

Ebrahim Raíszi halála komoly kérdéseket vet fel az iráni politikai rendszer jövőjével kapcsolatban, hiszen vélhetően ő volt Hamenei ajatollah kiszemelt utódja. Raíszi szerepe ebben a pozícióban évtizedekre meghatározta volna Irán sorsát, így az új elnök kiválasztása és a legfőbb vallási vezető utódlása meghatározó lesz Irán bel- és külpolitikájának alakításában.

A következő hetekben Hamenei ajatollah lépései meghatározóak lesznek, ugyanis valamennyi döntésével jelezheti, milyen jövőt képzel el az iszlám köztársaságban. Az viszont vitathatatlan, hogy bárki is veszi át a választások után az államfői szerepet, nehéz dolga lesz. A mélyülő gazdasági válság és a rezsim elnyomó intézkedései miatt folyamatosan nő a kormánnyal szembeni elégedetlenség.