Törökország 2024 szeptemberében felvételét kérte a fejlődő gazdaságokat tömörítő BRICS csoportba, amit a Kreml egyik magasrangú tisztviselője és az AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) szóvivője is megerősített. Az október 22-24 között Kazanyban megrendezésre kerülő csúcstalálkozó fontos feladata volt a 2023-as bővítés során felvett országok (Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia) integrációja, illetve a nem teljes jogú tagságot jelentő partnerországi státusz megteremtése. Törökország másik 12 országgal az utóbbi lehetőséget kapta meg a BRICS-től, közölte Omer Bolat a török kereskedelmi miniszter.
Felmerülhet a kérdés, hogy a hidegháború óta a nyugati szövetség részét képező Kis-Ázsiának milyen érdeke fűződik a feltörekvő gazdaságok csoportjához való csatlakozás tekintetében?
Mi a BRICS?
A BRICS Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika angol kezdőbetűiből képzett mozaikszó. Ezt a rövidítést először Jim O’Neill, a Goldman Sachs közgazdásza használta BRIC formában, hogy megjelölje azokat a feltörekvő gazdaságokat, amelyek várhatóan 2050-re uralni fogják a világgazdaságot.
A négy ország közötti első találkozó 2006-ban az ENSZ Közgyűlésének margóján valósult meg, mely megalapozta a politikai és gazdasági kapcsolatokban való jövőbeli együttműködést. 2009-ben a Putyin elnök kezdeményezésére létrejött csúcstalálkozón fogalmazódott meg a többpólusú világrend szükségessége, a nyugati intézményektől (IMF, Világbank) a függőség csökkentésének igénye. 2010-ben Dél-Afrika meghívást kapott a négy ország alkotta csoporthoz való csatlakozásra, amely hivatalosan is BRICS-é alakult.
A dollártól való, valamint a nyugati pénzintézetek okozta függőség csökkentése érdekében a BRICS 2014-ben létrehozta a Világbank és az IMF alternatívájaként az Új Fejlesztési Bankot (NDB), valamint a Feltételes Tartalékmegállapodást (CRA). A két intézmény célja a fenntartható projektek kedvezőbb pénzügyi feltételek melletti finanszírozása, az elérhetőbb hitelezés, a BRICS országok egymás közötti deviza tartalékainak megosztása.
A részt vevő országok évente üléseznek, ahol konszenzuson alapuló döntéshozatallal meghatározzák közös prioritásaikat, értekeznek a gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségéről, valamint bizonyos kérdések tekintetében összehangolják diplomáciai politikájukat a közös érdekképviselet érdekében. 2023-ban a 15. csúcstalálkozó eredménye 5 ország 2024. január 1-től való tagsága.
Olvashattuk tehát, hogy a BRICS a multipolaritást, a nyugattól való függőség csökkentését hirdeti és ennek érdekében egy alternatív platformként működik a feltörekvő gazdaságok számára. Geopolitikai befolyása a bővüléssel nőtt, hiszen a világ GDP-jének majdnem harmadát, népességének közel felét, valamint kőolajtermelésének 40%-át teszi ki.
Miért a BRICS?
2018-ban Recep Tayyip Erdoğan török elnök meghívást kapott a 10. BRICS csúcstalálkozóra a dél-afrikai Johannesburgba, amely az első magas szintű interakciója volt a „globális dél érdekeit képviselő” csoporttal. Az elnök részvétele bizonyította Törökország érdeklődését a feltörekvő gazdaságokkal való kapcsolatok erősítése és a BRICS tagság tekintetében. Kis-Ázsia ennek megfelelően tovább erősítette gazdasági, politikai és katonai kapcsolatait a csoport tagjaival, különösen Kínával és Oroszországgal. Ebben az időszakban a török külpolitika igaz bonyolította Nyugattal való kapcsolatát, de az ország igyekezett egyensúlyt teremteni a NATO-kötelezettségek és a BRICS csatlakozási törekvések között.
Mint ahogyan azt korábban olvashattuk, 2024. szeptemberében érkezett be a csoporthoz Kis-Ázsia teljes jogú tagságért való kérelme, amelyet októberben Kazanyban elbíráltak. Törökország partnerországi státuszt kapott.
Anatólia számára kiemelten fontos a stratégiai autonómia és az interkonnektivitás megvalósítása, melyet az ország külpolitikája is alátámaszt. Az ország csökkenteni szeretné Nyugattól való függőségét, valamint a diverzifikációra törekszik. Ezen célokkal összeegyeztethető a BRICS iránti fokozott érdeklődés, a partnerországi státusz. A csatlakozási szándék mögött elsősorban gazdasági érdekek állnak, amelyeket külpolitikai célok követnek.
Törökország felismerte, hogy a globális gazdaság központja egyre inkább keletre, a csendes-óceáni térség felé tolódik el, ennek tudatában igyekszik fejleszteni kereskedelmi- és befektetési kapcsolatait a gyorsan fejlődő gazdaságokkal. Ezt bizonyítja a 2013-as 74,3 milliárd dolláros kereskedelem 2023-ra 121,3 milliárd dollárra való emelkedése (főleg Oroszországgal és Kínával történő kereskedelem bővülése magyarázza). Oroszország Törökország elsődleges energiaexportőre, illetve a török atomenergetikai beruházások támogatója, míg Kína főleg az infrastrukturális projektekben a zöld energiára való áttérésben játszik jelentős szerepet. 2022-ben Kis-Ázsia elfogadta a távoli országok stratégiáját, amely a 8500 km távolságban fekvő országokkal kívánja megnégyszerezni a kereskedelmi kapcsolatokat (India, Brazília is ide sorolandó). Az előbb említett tényezők mutatják, hogy a gazdasági együttműködés folyamatosan fejlődik függetlenül attól, hogy az adott ország a nyugati szövetség része-e vagy sem.
A BRICS tagság az előbb leírt gazdasági interakciók élénkítésében játszik szerepet. Igaz Törökország csak partnerország, azaz nem teljes jogú tagja a csoportosulásnak, azonban számos strukturális előny származik jelenlegi helyzetéből.
Kis-Ázsia hozzáférhet az Új Fejlesztési Bank (NDB) által nyújtott kedvezményes és rugalmas finanszírozáshoz, mellyel infrastrukturális és fenntarthatósági projekteket támogathat. Kedvezményes kereskedelmi feltételek megteremtésére van lehetőség, azaz alacsonyabb vámokkal, kvótákkal teremtheti meg Törökország az exportfejlesztéshez szükséges körülményeket és a külföldi működőtőke beáramlása szempontjából kedvező befektetési környezetet. A kereskedelem tekintetében az országok a saját valutájukkal számolhatnak el anélkül, hogy deviza tartalékaikat csökkentenék (dedollarizáció). Koordinált közös, több országot érintő projektekben vehet részt, amelynek könnyebb a célkitűzéseit alakítani és megvalósítását elvégezni. A partnerség segít Törökországnak a kockázatok csökkentésében, amely különösen fontos a szankciók kockázata vagy a geopolitikai bizonytalanságok közepette. A BRICS egy dedikált platform, ahol Törökország közvetlenül kapcsolatba léphet a partner- és tagországokkal. A csúcstalálkozók üzleti fórumot is jelenthetnek, ahol az együttműködések fejlesztése lehetséges a hosszú távú bizalom növelése mellett.
Ami Törökország külpolitikai érdekeit illeti, amint azt korábban említettem a stratégiai autonómia kivívásának egyik eszköze a Nyugattól való függőség csökkentése. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy Kis-Ázsia továbbra is a nyugati szövetség tagja, ugyanakkor keresi a partneri kapcsolatok kiépítésének lehetőségét a globális dél államaival. A BRICS csoporttal való kapcsolatrendszer nem a nyugat alternatívája, hanem kiegészítése. A partnerstátusz segítségével növekedhet az ország alkupozíciója a nyugattal szemben, NATO tagként híd szerepet is betölthet a diplomácia világában.
A török külpolitikai célkitűzéseket ismerve egyáltalán nem számít Törökország szempontjából, hogy egy adott szervezet vagy csoportosulás nyugati irányultságú, vagy épp a globális dél érdekeit kívánja érvényesíteni. Ha az adott platform gazdasági érdekeket szolgál, nem mellesleg a geopolitikai szerep felértékelődéséhez vezet, akkor mindenféleképp megfontolandó a csatlakozás Ankara szemszögéből. A BRICS-szel való kapcsolat jelzi, hogy Törökország alkalmazkodik a világrendben bekövetkező változásokhoz és felkészült egy multipoláris forgatókönyvre is. A többszörös összehangolás politikája azonban jelenős diplomáciai nehézségeket szül, fenntarthatósága a jövőre való tekintettel kérdéses (bipolaritás vagy multipolaritás).
