Az Egyesült Államok részéről már a 2010-es évek második felében kezdeményezett kereskedelmi háború jelentős hatást gyakorolt a világgazdaságra. Ezen intézkedések célja az amerikai ipar és munkahelyek védelme, valamint a kereskedelmi partnerekkel szembeni kedvezőtlen gyakorlatok elleni fellépés. Azonban a vámháborúk következményei sokrétűek és gyakran ellentmondásosak, mind az Egyesült Államok, mind a nemzetközi közösség számára. Azok az országok, amelyekkel szemben az USA vámot vetett ki – avagy a meglévő vámtételeket növelte – többnyire válaszlépésként az amerikai termékekre vetettek ki vámot.
A vámok bevezetése közvetlenül érinti az importált termékek árát, ami növeli a fogyasztói árakat és csökkenti a vásárlóerőt, valamint az inflációt is gerjesztheti. Például a Kínából importált árukra már eddig is kivetett pótvámok évente átlagosan 620 dolláros veszteséget okoztak egy amerikai háztartásnak, összesen mintegy 80 milliárd dolláros kiesést eredményezve az amerikai gazdaságban. Ezen túlmenően a vámháborúk bizonytalanságot keltenek a piacokon, ami visszafogja a beruházásokat és lassítja a gazdasági növekedést. Az amerikai jegybank egyik tanulmánya szerint a vámok és a kereskedelmi bizonytalanság 2019-ben egy százalékponttal csökkentette az amerikai GDP növekedését, amely így a vártnál alacsonyabb, 2,1%-os ütemet mutatott.
Egyes termékek vámmal növelt vételára olyan magasra is rúghat, hogy már nem éri meg a behozatal. Az amerikai cégek ugyan találnak más, hazai, vagy vámmal nem sújtott országban gyártó céget, azonban ők drágábban tudják legyártani a javakat, de még mindig olcsóbban, mint ha a magas vámokat kellene megfizetni a kínai termékekre. Az amerikai fogyasztók leginkább a mobiltelefonok, egyéb számítástechnikai és elektronikai eszközök vásárlásakor rövid távon mindenképp többet fizetnek, hiszen ezek a termékek túlnyomórészt Kínában készülnek. Amennyiben a mexikói és kanadai árukra is kivetik a vámot −erre Trump március 1-én lejáró, 30 napos haladékot hirdetett− mivel az USA-ban gyártott gépjárművekbe beépített alkatrészek jelentős részét ezekben az országokban gyártják, ezért a gépkocsiárak és az autószerelői költségek is emelkedhetnek. Egyes mezőgazdasági importtermékek, főképp a zöldségek és a gyümölcsök ára is nőhet.
Trump −Biden − Trump
Az USA már Donald Trump első elnöki ciklusa alatt protekcionista gazdaságpolitikát kezdett folytatni. Ráadásul a Kínával szemben 2018-ban kezdett vámháború Biden elnöksége alatt tovább fokozódott. A Biden-adminisztráció tavaly a kínai elektromos autókra korábban kivetett 27,5 %-os vámot 102,5 %-ra emelte, míg a csipekre kiszabott 25%-ost megduplázta. A kétpárti konszenzus a tekintetben fennáll, hogy mind a republikánusok, mind a demokraták elkötelezettek az amerikai ipari termelés fellendítésében, amely cél elérésének egyik fontos eszközeként tekintenek a védővámokra.
Peking az amerikai vámok megkerülése érdekében Mexikóban nyitott gyárakat. Hasonlóan, mint például a Magyarországon és más európai országokban kínai tőkéből épített üzemekben készült termékek már európai uniós árunak számítanak, ami a belső piacon érvényesülő áruk szabad áramlásának elvének köszönhetően vámmal nem sújthatók; így az USA, Kanada és Mexikó közötti szabadkereskedelmi övezetben gyártott termékek is mentesültek a „kínai stigmától.” Trump azonban még azelőtt, hogy belebegtette a mexikói és kanadai termékek 25%-os vámmal sújtását, felvetette, hogy megtalálják a módját annak, hogy Kína a hátsó udvaron keresztül ne léphessen be a piacára.
A nagy kérdés továbbra is Kína
Míg Mexikó és Kanada esetében sanszos, hogy a vámháborút végül elkerüli az USA, azonban Kína esetében a minden termékre vonatkozó − február 4-től hatályos − 10%-os vám kiszabásától már bajosan tudna Trump egyszerűen visszatáncolni. Az Egyesült Államok mellé szépen-lassan felzárkózó ázsiai szuperhatalom megregulázása ugyanis az USA egyik legfőbb stratégiai célkitűzése. Azonban Peking több szempontból erősítette pozícióit a közelmúltban. Kína immár 120 állam legfőbb kereskedelmi partnere, így az USA irányába csökkenő kivitelt részben más külkereskedelmi relációkban pótolhatja. Emellett Kína exportkitettsége is csökkent. Az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt az ázsiai szuperhatalom belső fogyasztása. Míg a 2000-es évek elején az exportbevételek a nemzetgazdaság több, mint 60%-át tették ki, addig ez mára 37%-ra apadt. Ugyan az egy főre vetített kínai GDP még így is eltörpül az amerikai mellett (81 695 dollár az USA-ban, míg 12 614 a kínai a Világbank 2023-as adatai szerint), azonban az 1 milliárd 411 milliós kínai belső piac a 335 milliós amerikaival áll szemben.
A 10%-os vám Kínát még nem rengetné meg, de ha Donald Trump beváltja kampányígéreteit és azt 60%-ra emeli, azt már az ázsiai szuperhatalom gazdasága sem emésztené meg egykönnyen.
A 2018-ban kezdődő vámháború többszázmilliárd dolláros többletköltséget okozott a feleknek. 2020-ban sikerült elfogadtatni Pekinggel, hogy Kína évente 200 milliárd dollárral többet importál az USA-tól. Majd jött a covid és a nemzetközi kereskedelem mindenütt visszaesett, beleértve e két szuperhatalmat is. A Kínával szembeni hatalmas kereskedelmi deficitét az USA nem tudta csökkenteni, az Kínai vámadatok szerint jelenleg 361 milliárd dollár. Az USA négyszer annyiért vásárol Pekingtől árut, mint amennyiért értékesít.
A legújabb amerikai vámkiszabásra Kína válaszlépésként 15%-os vámot helyezett kilátásba az USA-ból származó szénre, és cseppfolyósított gázra, valamint 10%-ot a kőolajra, mezőgazdasági és ipari nehézgépjárművekre.
Azonban még nem kizárt, hogy Donald Trump Hszi Csin-ping kínai elnökkel is meg tud állapodni. Az amerikai elnök megemlítette, hogy még beiktatását megelőzően „kiváló telefonbeszélgetést” folytatott Hszi Csin-pinggel, akire abbanis számít, hogy az orosz-ukrán háború lezárásában is együtt tudnak működni.
Lesz-e USA−EU-vámháború?
Egy újabb fronton történő vámháború megnyitását Trump az USA-val szembeni EU-s kereskedelmi többlet csökkentéséhez köti. 2022-ben az Európai Unió 738 ezer járművet exportált az Egyesült Államokba, 37,4 milliárd euró értékben, míg az USA-ból mindössze 271 ezer darabot importáltak, 8,7 milliárd euró értékben. Az EU hajlandó bizonyos engedményeket tenni a kereskedelmi háború elkerülése érdekében. Készek alacsonyabb vámokat kiszabni az amerikai autókra, csökkentve a jelenlegi, 10%-os importadót, közelítve az Egyesült Államok részéről kiszabott 2,5%-hoz. Minderről Bernd Lange, az Európai Parlament kereskedelmi bizottságának a vezetője tájékoztatta a nyilvánosságot. Az uniós politikus azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU több szempontból is erősebb, mint Mexikó és Kanada; szükség esetén erős aduászokat is ki tud játszani gazdasági érdekeinek megvédéséért. Ha az USA a nagy amerikai tech-cégek: a Meta, az Apple, a Google és az X szabályozásának és adóinak csökkentéséért harcolna, akkor az EU amerikai szoftverek felhasználását is felfüggesztheti, illetve USA-ban bejegyzett streaming szolgáltatókra is kivethet vámot.
Jelenleg itt tart a helyzet a globális vámháború-fronton. A jövő zenéje, hogy a protekcionista gazdaságpolitika valóban olyan mértékben kedvezően hathat-e az USA iparára −illetve tágabb értelemben a teljes nemzetgazdaságára –, hogy az ellensúlyozza annak káros mellékhatásait; elsősorban az áruk inflációt is felpörgethető drágulását.
