Robert D. Atkinson és David Moschella azonban mást mondanak. Frissen megjelent könyvük, a Technology Fears and Scapegoats nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy sorra veszi a leggyakoribb technológiai félelmeket – és tételesen cáfolja azokat. Egy dolgot állítanak világosan: nem a technológia a probléma, hanem az, hogy félreértjük, vagy – még rosszabb – politikai célból félremagyarázzuk.

Mítoszok fogságában

A könyv 40 elterjedt mítoszt vizsgál: a mesterséges intelligencia állítólagos munkahelypusztító hatásától kezdve a Big Tech demokrácia-romboló szerepéig. A szerzők célja nem a kritika elnémítása, hanem a diskurzus visszaterelése a józan ész keretei közé. Felhívják a figyelmet arra, hogy a technológiával szembeni félelem gyakran nem tapasztalati, hanem ideológiai alapokon nyugszik. Visszatekintenek az ipari forradalomra és megállapítják, hogy az újítások mindig kiváltottak ellenállást is – gondoljunk csak a gőzgépre, az elektromosságra vagy az internetre. Most az AI és a Big Data van a kritikák kereszttüzében.

A mesterséges intelligencia nem válság, hanem lehetőség 

A mesterséges intelligenciát sokan a tömeges munkanélküliség előhírnökének tartják. De valóban ez vár ránk? Atkinsonék szerint ez a félelem túldramatizált. A mesterséges intelligencia valóban átalakítja a munkaerőpiacot – de ez szerintük nem egyszerű pusztítás, hanem evolúció. Csak úgy, mint az ipari forradalom esetén, a technológia révén új munkakörök születnek és régiek alakulnak át. Egyszerűen: a technológia nem elvesz, hanem átalakít. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a történelem eddig mindig azt bizonyította, hogy az innováció végső soron gazdasági növekedést és jólétet eredményez.

Adatvédelem: félelem vagy bizalom kérdése?

A könyv egyik legérzékenyebb témája az adatvédelem. Ezen a ponton nem kérdés, hogy az átláthatóság biztosítása és az adatvédelmi szabályozás elengedhetetlen. De Atkinson és Moschella óva intenek attól, hogy démonizáljuk az adatkezelést – hiszen épp az adatok segítségével lehetne hatékonyabb egészségügyi szolgáltatásokat, személyre szabottabb oktatást vagy fenntarthatóbb közszolgáltatásokat létrehozni. Álláspontjuk szerint a kulcs nem a tiltás, hanem a biztonságos és etikus adathasználat.

A Technológia mint szövetséges

A könyv legfontosabb üzenete világos: nem a technológia jelenti a társadalmi problémák forrását, hanem az, ahogyan reagálunk rá. Az innováció nem csodafegyver, de rendkívül erős eszköz – a klímaváltozás elleni harctól kezdve a gazdasági esélyegyenlőség javításáig. Ahogy Marc Andreessen, a Netscape alapítója fogalmazott: „A jobb jövőbe vetett hit nélkül nem tudunk jobb jövőt építeni. Ez a könyv segít visszaszerezni ezt a hitet.”

Miért fontos ez nekünk, magyaroknak?

Magyarország – mint az EU tagja – ugyanabban a kihívásrendszerben él, mint a nyugati világ többi része: hogyan szabályozzuk a technológiát úgy, hogy közben ne fojtsuk meg a fejlődést?

A könyv egyik rejtett, de annál fontosabb tanulsága az európai hozzáállás kritikája. Kontinensünkön erős a protektív szabályozói szemlélet: az állam sokszor a polgárok védelmére hivatkozva korlátoz, tilalmaz, visszatart. Ez a védekező reflex érthető, sőt, sokszor szükséges is. De ha túlsúlyba kerül, a fejlődés akadályává válhat. Különösen veszélyes lehet, ha a szabályozó hatóságokat a már megerősödött iparági szereplők túlzottan befolyásolják – ez a szabályozói foglyul ejtés (regulatory capture) jelensége, amely torzíthatja a közérdekre hivatott döntéseket. Tehát arányokra és egyensúlyokra szükség van a szabályozás és a technológia-használat támogatása során.

A Technology Fears and Scapegoats segít felismerni az arany középutat. Magyar döntéshozók, vállalkozók és diákok számára egyaránt értékes olvasmány lehet – különösen most, amikor az olyan technológiai kérdések, mint a mesterséges intelligencia, az adatpolitika vagy a digitális szuverenitás már nem csupán belső európai vitákat alakítanak, hanem globális hatalmi egyensúlyokat is befolyásoló, geopolitikai jelentőségű dilemmákká nőtték ki magukat.

Zárszó: Hit az emberi leleményességben

A technológia nem tökéletes – de semmi sem az. A kérdés nem az, hogy veszélyes-e, hanem az, hogy mihez kezdünk vele. Fontos felismerni, hogy a fejlődéstől való rettegés nem ment meg bennünket a jövőtől, viszont az elzárkózás azt jelenti, hogy lemaradunk a fejlődésben azon országokkal szemben, akik mernek kockázatot vállalni, sőt támogatják azt.

Atkinson és Moschella könyve nem a technológia védőbeszéde, hanem a józan ész melletti kiállás, figyelmeztetés arra nézve, hogy ne a félelem, hanem a tudás vezérelje a döntéseinket, mert a jövőt nem elkerülni, hanem alakítani kell.