Az első kattintás: Google és a népszerű egészségportálok
Az interjúk egyértelmű mintázatot rajzoltak ki: ha egy fiatal egészségügyi problémával, tünettel vagy kérdéssel szembesül, az első és legtermészetesebb lépés a Google keresőjének használata. Legyen szó hirtelen fellépő fejfájásról, egy furcsa kiütésről, vagy egy felírt gyógyszerrel kapcsolatos bizonytalanságról, a keresősávba beírt kulcsszavak jelentik az információszerzés kiindulópontját.
A keresési találatok közül a fiatalok jellemzően a legismertebb, nagy látogatottságú magyar egészségügyi portálokat (mint például a WEBBeteg vagy a HáziPatika) részesítik előnyben. Ezeket általában megbízhatóbbnak tartják, mint az ismeretlen szerkesztésű blogokat vagy fórumokat. Sokan említették, hogy kifejezetten keresik az orvosok által írt vagy lektorált cikkeket, illetve azokat a platformokat, ahol lehetőség van orvosoktól kérdezni, bár ez utóbbi funkcióval kapcsolatban megoszlanak a vélemények annak tényleges hasznosságát és megbízhatóságát illetően.
Érdekes tendencia, hogy bár a közösségi média a fiatalok életének szerves része, egészségügyi információk keresésére tudatosan kevésbé használják. Míg egy-egy egészségtudatos influencer vagy szakértő (pl. dietetikus, edző) tanácsait követhetik, a konkrét betegségekkel, tünetekkel kapcsolatos információkat inkább a dedikált egészségügyi weboldalakon keresik. A fórumokat, közösségi csoportokat (pl. Facebook-csoportokat) inkább csak végső esetben, vagy specifikus, ritkább problémák esetén veszik igénybe, és az ott olvasottakat erős fenntartásokkal kezelik.
A bizalom kérdése: Szűrés és kritikus szemlélet
A digitális bennszülött generáció tagjai tisztában vannak az online információk megbízhatatlanságának veszélyeivel. Az interjúalanyok többsége hangsúlyozta, hogy kritikusan állnak az interneten talált információkhoz. A leggyakoribb stratégia a több forrásból történő tájékozódás és az információk összevetése. Ha egy tünetről vagy betegségről több, egymástól független, de hitelesnek ítélt oldalon is hasonló információt találnak, azt hajlamosabbak elfogadni.
A hitelesség egyik fontos fokmérője a forrás jellege. Az orvosi egyetemek, kórházak, hivatalos egészségügyi szervezetek weboldalait, valamint a szakorvosok által jegyzett publikációkat általában megbízhatónak tartják. Ezzel szemben a személyes blogokon, fórumokon, vagy a közösségi médiában terjedő információkkal szemben jóval óvatosabbak. Többen említették, hogy figyelnek a cikkek dátumára, a szerző nevére és végzettségére (ha fel van tüntetve), valamint arra, hogy az információk tudományosan alá vannak-e támasztva.
Felmerült a "cyberchondria" (cyber + hypochondria) jelensége is: többen beszámoltak arról, hogy egy-egy tünetre rákeresve hajlamosak a legsúlyosabb betegségeket is diagnosztizálni magukon, ami szorongást kelthet. Éppen ezért fontosnak tartják, hogy az online keresgélés ne helyettesítse az orvosi konzultációt, hanem inkább annak kiegészítése, előkészítése legyen.
Az online tér és az orvos-beteg kapcsolat
Az online információkeresés jelentősen átalakította a fiatalok viszonyát az orvosokkal és az egészségügyi rendszerrel. Sokan azért keresnek információt egy-egy tünetről vagy betegségről, hogy felkészültebben érkezzenek az orvosi rendelésre, célzott kérdéseket tudjanak feltenni, és jobban megértsék a kapott diagnózist vagy kezelési tervet. Az internet lehetőséget ad arra is, hogy utánanézzenek a felírt gyógyszereknek, azok mellékhatásainak, vagy alternatív kezelési módoknak.
Ugyanakkor az online szerzett (vagy annak vélt) tudás néha konfliktusforrás is lehet. Előfordulhat, hogy a páciens az interneten olvasottak alapján vitatja az orvos diagnózisát vagy javaslatait. A legtöbb interjúalany azonban hangsúlyozta, hogy végső soron az orvos szakértelmében bízik, és az online keresést inkább tájékozódásra, mintsem öndiagnózisra vagy az orvosi utasítások felülbírálására használja.
Az orvossal való kommunikáció digitális formái (email, chat, videóhívás) megosztották az interjúalanyokat. Míg a gyors kérdésekre, adminisztratív ügyek intézésére (pl. receptírás) hasznosnak tartanák az egyszerűbb digitális csatornákat, a diagnózis felállítását és a komolyabb konzultációt igénylő esetekben szinte kivétel nélkül a személyes találkozót részesítik előnyben. Sokan kiemelték, hogy a személyes vizsgálat (pl. tüdő meghallgatása, fizikális vizsgálat) elengedhetetlen, amit a telemedicina nem tud pótolni. Az orvosok leterheltsége és a digitális infrastruktúra hiányosságai miatt sokan nem is látják reálisnak a telemedicina széleskörű elterjedését a közeljövőben, különösen az állami ellátásban.
Digitális eszközök a zsebünkben: Az EgészségAblak és más egészségapplikációk
Az okostelefonok elterjedésével párhuzamosan megjelentek a különböző egészségügyi és életmód-applikációk is. Az interjúalanyok közül többen használnak lépésszámlálót, fitneszalkalmazásokat vagy alvásmonitorozó appokat, de ezeket inkább az általános jóllét nyomon követésére, mintsem konkrét egészségügyi problémák kezelésére alkalmazzák.
Kiemelt figyelmet kapott az interjúk során az EgészségAblak (korábban EESZT lakossági portál) mobilalkalmazás. Szinte minden interjúalany ismeri és telepítette is az alkalmazást, és általában pozitívan értékelik annak létezését. A leggyakrabban használt funkciók a feltöltött leletek, ambuláns lapok megtekintése és az e-receptek nyomon követése. Sokan nagyra értékelik, hogy egy helyen, digitálisan hozzáférhetnek korábbi egészségügyi dokumentumaikhoz, ami megkönnyíti az orvoslátogatásokat és csökkenti az elveszett papírok okozta bosszúságot.
Az alkalmazással kapcsolatban azonban számos fejlesztési igény és javaslat is megfogalmazódott. A leggyakrabban említett hiányosság az online időpontfoglalás lehetősége volt, mind a háziorvoshoz, mind szakrendelésekre. Sokak szerint ez jelentősen egyszerűsítené és gyorsítaná az ügyintézést. Felmerült továbbá az orvosokkal való közvetlen kommunikáció (chat, videóhívás) integrálásának igénye, bár ennek megvalósíthatóságával kapcsolatban voltak kétségek. További ötletként jelent meg a szűrővizsgálatokra való emlékeztetők küldése, a gyógyszerek bevételére figyelmeztető funkció, sőt, akár az egészségpénztári számlával való összekötés lehetősége is. Néhányan hasznosnak tartanának egy értékelési rendszert is, ahol a páciensek visszajelzést adhatnának az ellátás minőségéről.
Felmerült az egészségügyi témákra specializált, megbízható mesterséges intelligencia (MI) chatbotok alkalmazásának lehetősége is az applikáción belül. Ezt többen ígéretesnek találták, különösen általános kérdések megválaszolására vagy tünetek előzetes felmérésére, de hangsúlyozták a megbízhatóság és az adatvédelem fontosságát egy ilyen rendszer esetében.
Összegzés és kitekintés
A Z generáció tagjai aktívan és tudatosan használják az internetet egészségügyi információk szerzésére. Bár a Google az elsődleges kiindulópont, a fiatalok törekszenek a megbízható források azonosítására és az információk kritikus értékelésére. Az online tájékozódás fontos szerepet játszik az orvos-beteg kapcsolatban, elsősorban a felkészülés és a jobb megértés eszközeként. A digitális egészségügyi alkalmazások, különösen az EgészségAblak, egyre inkább a mindennapok részévé válnak, de a felhasználók részéről jelentős igény mutatkozik további funkciók (pl. időpontfoglalás, telemedicina elemek) integrálására.
A jövő valószínűleg a digitális és a hagyományos egészségügyi ellátás szorosabb integrációja felé mutat, ahol az online eszközök nem helyettesítik, hanem kiegészítik és hatékonyabbá teszik a személyes orvos-beteg találkozásokat. Ehhez elengedhetetlen a megbízható, könnyen elérhető digitális egészségügyi tartalmak biztosítása, a digitális írástudás fejlesztése, valamint az olyan felhasználóbarát és sokoldalú alkalmazások fejlesztése, mint amilyenné az EgészségAblak is válhat a jövőben a felhasználói igények figyelembevételével.
