A legnagyobb veszélyt voltaképpen az első napokban élte túl a nyolcpárti, nacionalistáktól szélsőbaloldaliakig és arabokig terjedő koalíció, amikor is dezertőr képviselők nem szavazták meg a kormány felállítását, 60-59 arányban nyerve el a parlament bizalmát a 120 fős Kneszetben. A jelek szerint viszont semmilyen akadálya nincsen a büdzsé elfogadásának, melynek határideje november 14, s mely - ha nem kerül elfogadásra - egyébként akár a kormány bukását is jelenthetné. Bennett nyugodtan ünnepelhette szukkot ünnepét, annak tudatában, hogy első száz napját túlélte, és ez már önmagában teljesítmény - írja elemzésében Gil Hoffman. Az alábbiakban áttekintjük a Bennett és kormánya előtt álló főbb kihívásokat a bel- és külpolitika terén egyaránt.
A fő kihívások az új kormány előtt a koronavírus újabb hulláma (és variációi) lehetnek, illetve egy a Hamásszal vagy a Hezbollahhal való konfliktus esetleges eszkalálódása. A Rá'ám arab párt azonban az utóbbi időben finomított korábbi állásfoglalásán, miszerint egy ilyen konfliktus esetén kiszállna a kormányból, hiszen - mint az Walid Taha képviselő kijelentette -, nem lenne olyan felállás, mely megfelelőbb lenne az általa képviselteknek - itt nyilván Benjamin Netanjahu esetleges visszatérésével riogatott a politikus.
Noha korábban maga is telepen lakott, és politikája eddig vallásos-nacionalista volt, úgy néz ki, az ingatag koalícióban kénytelen volt balra tolódni. Nemrég az Izraeli Véderő zsidó telepesek szőlőjét ásta ki az Arugot farmon, arra hivatkozva, hogy a terület hivatalos birtokosai ismeretlenek. Az ilyen területek az állam eddig sajátjaiként kezelte, az új kormány alatt viszont automatikusan palesztin területként kezelik azokat. Bennett kritikusai azt állítják, hogy a palesztin politika célja az egyes izraeli telepek egymástól való elszigetelése. A kritikusok ironikusnak látják, hogy míg Bennett korábban az izraeli szuverenitás Ciszjordánia úgynevezett "C" területeinek egészére való kiterjesztésével kampányolt, most küzdelem nélkül adja át a "C" területet. "A palesztin földfoglalásokat nehéz lenne nem észrevenni. A farmra vezető úton a palesztinok legalább egy fél tucat illegális kőfejtőt állítottak fel, elpusztítva a bibliai tájat és körülzárva három izraeli telepet a környéken: Ma'ale Amoszt, Ivej Nahalt és az Arugot farmot" - írja Caroline Glick újságíró.
Külpolitikáját tekintve komoly kihívás lehet az iráni fenyegetés kezelése. Három hete, Washingtonban járva Joe Biden megemlítette, hogy diplomáciai eszközökkel tervezi visszahozni Iránt a tárgyalóasztalhoz az atomalku terén, de ha ez nem fog menni, megfontol "egyéb lehetőségeket". Ez, mint elemzők rámutattak, jóval tapintatosabb megfogalmazás volt, mint amit Barack Obama mondott: ő kijelentette, hogy "minden eszköz az asztalon van". Bennett saját kormánya azt állította ekkor, hogy Irán 70 napra van az atomfegyver előállításától. Kérdéses, hogy miért elégedett meg ezzel a válasszal Bennett, és milyen módon tervez reagálni az iráni kihívásra a közeljövőben - már csak azért is, mert Biden afganisztáni fiaskója kérdéseket vetetett fel az izraeli médiában is arra vonatkozóan, mennyire is védené meg az USA Izraelt egy Iránnal való konfliktus esetében?
A találkozó után az egyiptomi fél azt kommunikálta, hogy Izrael majd segít megoldani Egyiptom "élet-halál kérdéseit". Itt nyilván az Etiópia által épített gátra gondolnak, mely a Nílus vizének drasztikus csökkenését hozhatja Egyiptom számára. Izrael azonban, mint elemzők rámutatnak, nem lesz képes megoldani a két ország konfliktusát, és nem is érdeke beavatkozni egy hasonló, afrikai érdekütközésbe. "Remélhetőleg Bennett" is tudja, "mit tehet meg, és mit nem" - írta elemzésében Eyal Zisser, a Tel Aviv-i Egyetem rektorhelyettese.
Az új kormány tehát komoly kihívások elé tekint belpolitika és külpolitika terén egyaránt. Talán nem meglepő, hogy egyelőre nem keresett további konfrontációt a V4-ek újabb tagjaival – eltekintve persze a jelenleg is zajló vitáját Lengyelországgal –, hiszen az amerikai kapcsolat újraértékelése, az iráni fenyegetésre való reagálás, illetve a kapkodva, de legalább zajló szövetséges-keresés Afrikában elegendő feladatot ad az új kormánynak. Bennett törékeny koalíciója eddig kiállta a próbát, a nagy kérdés az, hogy a fenti konfliktusok nem fogják-e szétszaggatni a lényegében csak Netanjahu személyének elutasításában egyetértő koalíciót a novemberi, büdzséről szóló döntés meghozataláig.
Borítókép: shutterstock.
