A beszélgetés a gazdasági instabilitás és annak az oktatás integritására gyakorolt hatása közötti bonyolult összefüggésre koncentrál.
A TÉKA Így olvastok ti! legújabb adásának vendége dr. Somkuti Bálint, hadtörténész, biztonságpolitikai elemző.
Mi a női innovátorok szerepe az oktatástechnológiában és a tehetséggondozásban?
Idén tavasszal került megrendezésre az I. MCC ARS középiskolás tehetségszüret Szekszárdon.
Magyarországon valamennyi eljárás során „bejáratott” a jogi segítségnyújtás intézménye, amely az arra rászorulók jogérvényesítését segíti. Ebből kifolyólag felmerülhet a kérdés, hogy az Alkotmánybíróság eljárásaiban miért nem létezik, amikor kifejezetten az alapvető jogok védelmét biztosítja?
Az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályi rendelkezések közül a Be. 188. § (1) bekezdése kimondja, hogy „Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez külön szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni.”, míg az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény jól körülírja azt a célt, ami miatt indokolt a szakértő kirendelése: a tudomány illetve a technológia rengeteget fejlődött, ezért egyre inkább megmutatkozik az igény arra, hogy más tudományterületek vívmányait is bevonjuk a bizonyításba és a szakértő véleménye segítse a tényállás megállapítását.
A japán jogi kultúrára már régóta jellemző, hogy az alternatív vitarendezési módszereket részesíti előnyben a pereskedéssel szemben. Ebben a cikkben az online vitarendezés helyzetét vizsgálom Japánban, és azt, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése hogyan befolyásolja ezt.
Ez a cikk a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazását vizsgálja a büntetőeljárás területén, azon belül is a mesterséges intelligencia lehetséges szerepét a nyomozati szakaszban, valamint a nyomozati szakaszon túli lehetőségeket. Emellett pedig tárgyalja az alapvető büntetőeljárási elvekkel összefüggésben felmerülő releváns kérdéseket és aggályokat.
