A Tanuláskutató Intézet podcastjének legújabb epizódjában Fodor Richárd kutatásvezető beszélgetett Chira Csongorral és Dr. Nyári Gáborral a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár munkatársaival.
Mit jelent vezetni – embereket, intézményt vagy éppen hajót – akkor, amikor a körülmények bizonytalanok, a nyomás pedig egyre nő?
A podcastepizód a történelemoktatás és a közgondolkodás különböző megközelítéseit mutatja be lengyel, magyar és balti szemszögből.
Évente több tízezer kiadott könyv jelenik meg a piacon, s ezért nagy kihívást jelent mind a nemzetközi, mind a hazai kínálatban megleli a gyöngyszemeket.
A modern oktatási rendszerek gyakran fókuszálnak a globális társadalmi problémákra és a politikai igazságosság kérdéseire, miközben háttérbe szorul a hagyományos tudásalapú oktatás és a nemzeti értékek közvetítése. Az oktatás szerepe az egyéni és közösségi identitás kialakításában, a kulturális örökség megőrzésében és a fiatalok szocializációjában egyre fontosabbá válik a globalizált világban, ahol a nemzetállamok önállósága számos kihívással néz szembe.
A Hamász 2023 októberében indított támadása óta Teherán ütőképessége romokba dőlt.
2025. június 17-én Kazahsztánban, Asztanában megrendezett második Kína–Közép-Ázsia csúcstalálkozó hangsúlyozta a Kína és a régió közötti kapcsolatok erősödését.
A társadalmi és technikai környezet napjainkra gyökeres változásokon ment keresztül. E változáshullám érintette a nyelvhasználatunkat, az olvasási szokásainkat és az iskolarendszerünket is. Mindezek fényében újra kell értelmeznünk a legfiatalabbak, a most az iskolapadban ülő Alfa generáció oktatásával kapcsolatos korábbi nézeteinket. Hadd járuljak hozzá ehhez a gondolkodáshoz három olyan, a klasszikus oktatási hagyományokból merített felvetéssel, amelyek jövőképessé tehetik iskoláinkat.
