Az adatok szerint kontinensünkön Romániában halt meg a legtöbb ember a koronavírus-járvány negyedik hullámban, az elhunytak kb. 93%-a nem volt beoltva. Annak ellenére, hogy csak 40% a román lakosság átoltottsága (a magyar 70% fölötti), az ország már november végén túljutott a Covid negyedik hullámán, ami október közepén napi közel hatszázhalottal és szinte húszezer kórházakban kezelt fertőzöttel tetőzött.
Kérdés, hogy az ünnepekre hazalátogató, milliós nagyságrendű tömeg milyen hatással lesznek a járvány alakulására. Optimista vélemények szerint ez nem fogja negatívan érinteni a megbetegedéseket, mivel az érkező román állampolgárok olyan nyugat-európai országokban élnek és dolgoznak, ahol magas az átoltottság. A veszély inkább az alacsony átoltottságnak betudható, ötödik hullám közeledte.
A járványkezelést a szeptember elején kirobbant kormányválság sem segítette. Az egész nyáron kezdődött, amikor a regnáló Nemzeti Liberális Párt (PNL) - Mentsük meg Romániát Unió (USR) – Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) koalíciós kormányban repedések keletkeztek. A kártyákat Klaus Iohannis elnök keverte, a tét az EU helyreállítási alapjából járó 80 milliárd euró feletti kontroll. Szeptember elején az USR kilépett a kormányból és több hónapos tragikomédia után, november közepén tette le az esküt Nicolae Ciucă egy a Szociáldemokrata Párt (PSD), PNL, és az RMDSZ koalíció miniszterelnökeként. A társulási megállapodás szerint a PNL és a PSD felváltva tölti be a kormányfői tisztséget, de felmerül a kérdés, hogy a mostani nagykoalíció mennyire lehet tartós, mivel a 2024 rendkívül fontos év lesz, ugyanis elnök-, parlamenti és EP-választásokat is fognak Romániában tartani.
Az új kormány számára is fontos a jó viszony fenntartása a keleti kis testvérrel. November végén Iohannis államfő meghívására hivatalos látogatásra érkezett a Moldovai Köztársaság elnöke. Mióta elnök lett, Maia Sandu első alkalommal látogat Romániába, a dátum nem véletlen: a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója. A találkozón az államfők az országaik közötti különleges kapcsolat és stratégiai partnerség újbóli megerősítését hangsúlyozták. A két elnök elvárásai szerint ez a találkozó erősíteni fogja a kétoldalú együttműködést politikai, gazdasági és ágazati szinten, és
December elején a moldáv miniszterelnök asszony is a román fővárosba látogatott, ahol a bukaresti miniszterelnökkel a két ország közötti együttműködés konkrét módozatairól egyeztettek, a nemrégiben megtartott államfők által rögzített prioritásokból kiindulva. Nicolae Ciucă szerint növelni kellene a romániai beruházások volumenét a Prut folyón túli országban. Natalia Gavriliţa számít Bukarest támogatására abban is, hogy a Moldovai Köztársaság korszerű európai jogállammá alakuljon át, amelynek intézményei az állampolgárokat szolgálják ki. Ugyancsak prioritás Romániai és a Moldovai Köztársaság energiahálózatának 2024-ig történő összekapcsolása, a Prut két oldalán lévő régiókat összekötő közutak építése, illetve a Bukarest és Chişinău közötti vasúti közlekedés fejlesztése.
Az európai energiaválság Romániába is begyűrűzött, de ott az átlagnál károsabb hatást váltottak ki. Ennek okai többek között a hibás román energiapolitika; a rövid távú energiaszerződések és a 7%-os GDP növekedéssel járó gazdasági felgyorsulás következtében kialakuló energiaszükséglet. Lehet, hogy az ünnepi időszak viszonylagos nyugalomban fog telni a szomszédunknak – habár több órás várakozásra kell számítaniuk a beutazóknak –, de az ötödik Covid hullám közelsége, a kormánykoalíció törékenysége és az energiakrízis alapján nem ígérkezik könnyebnek a 2022-es év Románia számára.
