Nem csak a kérdéseket, hanem az azokra adott – a keresőrendszer által ajánlott – legelső válaszokat is vizsgálat alá vontuk. Ez utóbbiakból világosan kitűnik, hogy többnyire a helyes, de nem mindig az általunk ismert sztenderd magyarázatokat ismerhetik meg az arab országokból származó olvasók Magyarországgal kapcsolatban. Első ránézésre talán nem tűnik olyan lényegesnek, hogy milyen kontextusban kerül elő Magyarország az idegen nyelvű keresőoldalak tartalmai között, viszont nem elhanyagolható tény, hogy az efféle megjelenés is nagymértékben képes befolyásolni a hazánkról alkotott képet. Emellett az interneten feltett kérdésekből és az azokra adott válaszokból megtudhatjuk, hogy pontosan mi foglalkoztatja az arab anyanyelvű olvasókat Magyarországgal összefüggésben.
Az első csoportba azok a kérdések tartoznak, amelyek a vallást állítják középpontba. Ilyenek többek között az olyan kérdések, mint: „hány muszlim található Magyarországon?” vagy „mi az ország államvallása?”. E kérdéskör szemmel láthatóan sokkal inkább központi téma az arab/muszlim többségű országokban, mint Európában. A muszlim társadalmakban fontos identitásmeghatározó szerepe van a vallásos meggyőződésnek, ami kontinensünkön már korántsem jelenik meg olyan markánsan, mint korábban. Ezen túlmenően bizonyos kérdések konkrétan hazánk muszlimok általi meghódítására vonatkoznak, amire nem a török hódoltság időszakának összefoglalója érkezett válaszként, hanem az, hogy: „Az iszlám korán érkezett [Magyarországra], [akkor,] amikor egyes bolgár törzsek Magyarország területére vándoroltak be a hidzsra (622) utáni negyedik század végén. Az iszlám bevándorlás útján érkezett Magyarországra, és a muszlimok Károly Róbert magyar király uralkodása idején vallási üldöztetésnek voltak kitéve. Sokuk kénytelen volt áttérni a kereszténységre vagy elhagyni a területet.”
Erre többek között olyan válaszokat lehet találni, mint hogy: „A magyarországi muszlimok száma jelenleg mindössze ötvenezer, a fővárosban, Budapesten összpontosulva. A többiek olyan városokban élnek, mint Pécs, Szeged, Miskolc, Debrecen és Salgótarján. A magyarországi muszlimok legnagyobb részét az arab országokból, Törökországból és a balkáni országokból érkezett menekültek alkotják, valamint kisebb részben az iszlámra áttért magyarok.”
Ezzel kapcsolatban olyan válaszok jelennek meg a keresőoldalak találatai között, mint: „A magyarok Magyarországon és a történelmi magyar területeken őshonos nemzet és etnikai csoport, amely közös kultúrával és történelemmel rendelkezik, és magyarul beszél. Az uráli nyelvű népekhez tartoznak”, vagy hogy: A Hungária néven is emlegetett Magyarország lakóinak ősei az anyaországból, az orosz Szibériából vándoroltak el, és 896-ban telepedtek le ott, ahol ma is élnek.” A magyar nyelv eredetével kapcsolatban nagyon sokan érdeklődnek az arab nyelvű internetes oldalakon, amellyel összefüggésben a Google legelső találata kifejti, hogy: „Magyarországon a magyar nyelv a hivatalos, ami a lakosság nagy részének [anya]nyelve. A magyar az ugor nyelvek csoportjába [tartozik], ez a csoport pedig az uráli nyelvcsaládba. [Továbbá] az uráli nyelvcsaládba tartozik a finn és az észt [is], amelyek szoros rokonságban állnak a magyarral.”
A harmadik csoportban hazánknak az Európában betöltött szerepe iránt érdeklődnek leginkább. Ide tartozik a schengeni övezettel és az Európai Unióval való viszonyunk, vagy hogy szükség van-e vízumra a Magyarországra történő beutazáshoz. Általánosságban véve az arab nyelvű oldalakon nagy érdeklődést mutatnak az országba való belépés szabályait illetően, de nem a bevándorlókat kibocsátó államok polgárai tesznek fel kérdéseket, hanem sokkal inkább a gazdagabb Öböl-menti arab országok lakosai (például: Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Omán stb.).
A negyedik csoportban főleg azok a kérdések kerülnek előtérbe, amelyek arra keresik a választ, hogy Magyarország miben különbözik a többi országtól, és hogy milyen speciális jellemzőkkel bír. Ezzel összefüggésben az arab olvasók megtudhatják, hogy: „A főbb termesztett növények a kukorica, a búza, a burgonya, a napraforgó, a cukorrépa és sokféle gyümölcs. Az ország vezető máktermelő. Magyarországon számos borvidék található, ahol olyan híres borokat készítenek, mint a Tokaji fehérbor.” Érdekesség, hogy a különféle arab nyelvű „kérdezz-felelek” oldalakon gyakran összekeverik Magyarországot Bulgáriával, feltehetően azért, mert hazánk elnevezésének két féle verziója is létezik arab nyelven, amiből az egyik rendkívüli módon hasonlít Bulgária arab nyelvű megfelelőjére (Hunghárijá – Bulghárijá).
A leggyakrabban feltett kérdések 20-as listája:
- Miért hívják „Hungáriát” Magyarországnak?
- Magyarország szegény ország?
- Vajon vannak muszlimok Magyarországon?
- Mi a különbség Magyarország és Hungária között?
- Magyarország a schengeni országok közé tartozik?
- Magyarország az Európai Unió országai közé tartozik?
- Miről híres Magyarország?
- Mekkora Magyarország területe?
- Bulgária ugyanaz, mint Magyarország?
- Kik a magyarok?
- Miben különbözik Magyarország [más országoktól]?
- Mi Magyarország államvallása?
- Mi Magyarország fővárosa?
- Mi a hivatalos nyelv Magyarországon?
- Mit beszélnek Magyarországon?
- Van iszlám Magyarországon?
- Hány keresztény van Magyarországon?
- Mikor hódították meg a muszlimok Magyarországot?
- Vannak arabok Magyarországon?
- Szükség van vízumra a Magyarországra való beutazáshoz?
