2022. szeptember 26-án hét évnyi elzárkózás után Kolumbia és Venezuela elnökei, Gustavo Petro és Nicolás Maduro megállapodtak a határátkelők újranyitását illetően. A konfliktus mindkét országban súlyos gazdasági és társadalmi problémákat szült, így fontos volt a megállapodás mielőbbi létrejötte.  

Az ellentét 2015-ben vette kezdetét.

Maduro kormánya rendkívüli állapotot hirdetett, miután kolumbiai csempészek venezuelai katonákat öltek meg egy csempészetellenes akció során. Ennek apropóján 1000 kolumbiai nemzetiségű lakost telepítettek ki Venezuelából és további 9000 menekült el, valamint a legális határátkelőhelyeket is lezárták. Azonban az áruforgalom nem szűnt meg teljesen, hiszen a feketepiac soha nem látott méreteket kezdett ölteni; mindennapos lett az emberkereskedelem, a drogkartellek fénykorukat élték, és a különböző félkatonai szervezetek átvették az uralmat a határ menti térségben. Azonban egy idő után a gyalogosforgalom újraindult, és néhány rakomány is átjuthatott a határon legális keretek között. 

A viszony 2019-ben romlott meg végleg, amikor Venezuela megszakított minden diplomáciai kapcsolatot Kolumbiával. Ennek oka a sikertelen puccskísérlet Maduro kormánya ellen, amelyet az ellenzék Kolumbia és az Amerikai Egyesült Államok támogatásával próbált meg végrehajtani. E két állam nem tartotta legitimnek Maduro újraválasztását, és csak az ellenzék vezetőjét, Juan Guaidót ismerte volna el elnöknek. Erre válaszul a venezuelai elnök bezáratta a nagykövetséget Bogotában a kolumbiai konzulátusokkal együtt, és a két ország közötti közlekedést is leállíttatta.

Az elzárkózás mindkét országra negatív hatással volt.

Kolumbia határmenti tartományaiban, például Catatumbóban és Tibúban biztonsági válsághelyzet alakult ki, illetve nőtt a munkanélküliség és egyre többen szegényedtek el, ugyanis sokan a venezuelaiakkal való kereskedelemből éltek. Venezuelában az akkor már fennálló társadalmi-, gazdasági- és politikai válságot Maduro elnöksége csak súlyosbította. Éhezés, hiperinfláció, a bűnözési ráta ugrásszerű növekedése jellemezte ezt az időszakot. Ennek hatására tömeges kivándorlás indult meg az országból, ami tovább eszkalálódott. 

A konfliktus rendezésére már 2021-ben is voltak kísérletek. Az Egyesült Államok közvetítésével folytak tárgyalások Mexikóban, viszont Iván Duque, az akkori kolumbiai elnök visszautasított mindenféle megegyezést Maduróval. ,,Egy dologban biztosak lehetünk, hogy Kolumbia nem fog elismerni egy szégyenletes, korrupt, drogkereskedelemben résztvevő diktatúrát” – fejezte ki álláspontját Duque.

2022 nyarán Gustavo Petrót választották Kolumbia első baloldali elnökének. Az ő irányítása alatt kezdődtek meg a tényleges béketárgyalások. Petro Kolumbia békéjét tűzte ki céljául, amelynek eléréséhez az első lépése a Venezuelával való konfliktus kezelése volt, emellett a közeljövőben a drogkartellekkel is tűzszünetet tervez kötni

A határ megnyitására hatalmas ünnepséget rendeztek: két kereskedelmi teherautó hajtott át a kulcsfontosságú Simón Bolívar hídon, a nemzetek lobogóival és léggömbökkel díszítve. Óriási embertömeg sereglett oda, hogy tanúi lehessenek, amint a két ország delegációi a híd két oldaláról elindulnak, majd középen kezet fognak. Különösen a határ menti régiók fogadták nagy lelkesedéssel az eseményt, ugyanis a lezárás rájuk volt a legnegatívabb hatással. Nem csak a két ország közötti kereskedelem indulhat újra, de a nagykövetségeket is megnyitották és az utasforgalom is megindulhatott. 

,,Azt hiszem, ez egy történelmi nap a régió és Dél-Amerika számára. [...] Bárki, aki megfigyeli a kereskedelem, a kultúra és a népesség mozgásait, azt tapasztalja, hogy ez legnagyobb mértékben a szomszédok között zajlik.” - foglalta össze beszédében Gustavo Petro, és hozzátette, hogy Kolumbia és Venezuela között is fennállt ez a kapcsolat a konfliktust megelőzően; ennek megújítására törekednek most is. 

Szakértők szerint a határok megnyitása a gazdaság jelentős növekedését eredményezheti.

A Gazdasági Integrációs Kamara becslése szerint a kereskedelmi forgalom értéke a tavalyi 406 millió dollárról 1,2 milliárd dollárra növekedhet. Ha ez a megállapodás tartósnak bizonyul, akkor például szolgálhat a térséget szabdaló egyéb konfliktusok megoldására, így utat nyithat egy békés Dél-Amerika megteremtéséhez.