A látogatás első napján elhangzott, hogy az Egyiptom és Magyarország közötti kétoldalú együttműködés erősítése mindkét fél számára gyümölcsöző lehet, és olyan területeket érint, mint az energia, a közlekedés, a kereskedelem, az ipar, a turizmus, a mezőgazdaság, az öntözés, a vízgazdálkodás, a kultúra és az oktatás.
Ezek közül mindenképpen kiemelendő az energia kérdése, ugyanis Magyarország LNG-t kíván importálni Egyiptomból, miután Görögországban kiépült az energiabiztonság garantálásához szükséges infrastruktúra. Ennek fontos előzménye, hogy Egyiptom 2022 júniusában gázszerződést írt alá az Európai Unióval és Izraellel is, amelynek értelmében egyiptomi LNG-üzemeken keresztül izraeli cseppfolyósított földgázt exportál majd Európába.
Érdemes megemlíteni, hogy Egyiptom számára rendkívüli fontosságú Magyarország, mivel a mezőgazdasági, vízgazdálkodási és öntözési szakismeretek, valamint az élelmezésbiztonság területén létrejövő tudáscsere elengedhetetlen a fenntartható fejlődés szempontjából. Abd el-Fattáh esz-Szíszi államfő a jelenlegi körülmények és a globális kihívások tükrében üdvözölte Egyiptom és Magyarország bilaterális együttműködését és „példaértékűnek” nevezte azt. Kifejtette, hogy a két ország kooperációjának erősségét és mélységét az is tükrözi, hogy a közöttük lévő diplomáciai kapcsolatok már nagyon korán, 1928-ban létrejöttek. Szíszi elnök azt is elmondta: „Egyiptomnak [mindig is] megvolt a valós hangja az Európai Unióban Magyarország által, [hiszen utóbbi] mindig tisztázta és elmagyarázta az Európai Uniónak a különböző közel-keleti, valamint egyiptomi helyzeteket.” Továbbá az egyiptomi elnök kifejtette, hogy országa és Magyarország sikeres kapcsolata a kölcsönös tiszteletnek és számos nemzetközi kérdésben a politikai konszenzusnak is köszönhető. Szíszi köszönetet mondott a magyar miniszterelnöknek országa azon döntéséért is, hogy a 2023-2024-es tanévtől évente 200-ra emeli az egyiptomi hallgatók számára elérhető egyetemi és posztgraduális ösztöndíjak számát. Továbbá a megbeszéléseken szó esett a magyar befektetések fontosságáról, valamint arról, hogy a magyar beruházók számára rendkívüli előnyökkel járhat, ha kiveszik a részüket a Szuezi-csatorna gazdasági övezete által nyújtotta lehetőségekből.
Az sem elhanyagolható, hogy mindkét ország élvezi a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatokat, ami abban is megnyilvánul, hogy olyan egyiptomi termékeket importálunk, mint a pamut, a zöldségek és gyümölcsök, a cement, a műtrágya, a szőnyegek, míg olyan termékeket exportálunk, mint például az elektronikai eszközök, az üveg, az alumínium, a különféle üzemanyagok, a gumi, vagy éppen a szerves vegyi anyagok.
Ami a migráció és Egyiptom viszonyát illeti, a magyar miniszterelnök Egyiptomot az illegális migráció elleni védelmi vonal erős bástyájának nevezte. „Európa köszönettel, tisztelettel és támogatással tartozik Egyiptomnak a munkájáért” – mondta. Ezzel összefüggésben elmondható, hogy az arab ország aktívan közreműködik az illegális migráció megfékezésében, ami az embercsempész-bűnszervezetek felszámolására irányuló törekvések kiterjesztésében mutatkozik meg. Emellett az észak-afrikai ország fokozta erőfeszítéseit, hogy szembenézzen az Európába irányuló irreguláris migrációval, és 2016 óta nem engedi a bevándorlókat szállító hajóknak, hogy elhagyják az ország partjait. Ezzel kapcsolatban Magyarország tavaly arra szólította fel az EU-t, hogy nyújtson nagyobb támogatást Egyiptomnak, és segítse az arab országot az Afrikából Európába irányuló irreguláris migráció megfékezéséért folytatott küzdelmében.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban a magyar miniszterelnök az eszkaláció elkerüléséért folytatott erőfeszítések fontosságát hangsúlyozta. Ebben Egyiptom is partner, mivel a konfliktus rendkívül érzékenyen érintette az arab országot. Egyiptom a világ második legnagyobb búzaimportőre, és ebben a tekintetben a háború előtt leginkább Oroszországra és Ukrajnára támaszkodott, viszont a konfliktus kitörését követően a búza és más termékek, például a műtrágya ára rendkívüli mértékben megemelkedett, ami nehéz helyzetbe hozta a nagyarányú importra szoruló országokat.
Ezen felül a háború a turizmusra is hatással van, amely egy létfontosságú szektor Egyiptom gazdasága szempontjából. Az orosz és ukrán turisták egyaránt fontosak az egyiptomi turizmus számára, ezért azok elmaradása negatívan hatott a gazdaságra. Emellett a folyamatban lévő háború közvetlenül befolyásolta a globális gazdaság inflációját, ami tovább károsította az országot. Mindezek miatt korántsem meglepő, hogy Magyarországhoz hasonlóan Egyiptom is a béke pártján áll, és az orosz-ukrán háború mihamarabbi befejezésében érdekelt.
Fontos megemlíteni, hogy Egyiptom sok szempontból megkerülhetetlen tényező, és a Szuezi-csatorna révén kulcsfontosságú jelentőséggel bír a világpolitikában és a világgazdaságban egyaránt. A földközi-tengeri folyosón keresztüli útvonalak nélkülözhetetlenek a nemzetközi kereskedelem és az energiahordozók szállításának tekintetében. A csatorna alapvető része az egyiptomi gazdaságnak, ugyanis bevételei 2022-ben megközelítették a 8 milliárd dollárt.
Az ország külpolitikája folyamatosan a béke és a stabilitás kialakítására törekszik. Az egyiptomi álláspont az izraeli-palesztin konfliktusban is lényeges. Az ország eltökélten támogatja a kétoldalú tárgyalásokat, és törekszik a konfliktus megoldására, emellett fontos szerepet játszik más közel-keleti fegyveres konfliktusok megoldásában is.
Az egyiptomi külpolitika középpontjában Afrika és a Közel-Kelet, valamint a Közel-Keleten kívüli régiók közötti kapcsolatok állnak. Egyiptom álláspontja, hogy az országoknak szorosan együtt kell működniük a világ gazdasági és politikai helyzetének javítása érdekében. Az egyiptomi kormány törekszik az együttműködés és a közös diplomáciai célok elérésére a többi arab országgal és a fejlett világgal egyaránt.
