2023. április 15-én fegyveres konfliktus robbant ki a szudáni katonai kormány rivális csoportjai között, melyek során május 16-ig legalább 1 000 ember vesztette életét, és több mint 5 100-an megsebesültek. A nemzetközi közösség egyre nagyobb aggodalommal figyeli a szudáni harcok eszkalálódását, ugyanis az országot sújtó erőszak és politikai instabilitás most azzal fenyeget, hogy átterjed a szomszédos országokra, fokozva a regionális feszültségeket, ezzel tovább destabilizálva az amúgy is ingatag régiót. A világnak azonban a humanitárius válságon túl a globális ellátási láncokat tekintve is fokozottan kellene figyelnie Szudánra, mivel az afrikai ország egy úgynevezett fojtópontnak (angol eredeti: chokepoint) tekinthető ebben az összefüggésben, vagyis egy olyan stratégiai helyszínnek, amelynek megzavarása jelentős hatással lehet a globális kereskedelemre. Ezek a fojtópontok ki vannak szolgáltatva a konfliktusoknak, a terrorizmusnak, a kalózok tevékenységének és más geopolitikai kockázatoknak, ami súlyos következményekkel járhatnak a vállalkozásokra és a gazdaságokra nézve szerte a világon.

Fontos megemlíteni, hogy Szudán Afrika harmadik legnagyobb országa, 1,8 millió km2 összterületével és több mint 47 millió lakosával. Az ország vörös-tengeri partszakasza több mint 700 km hosszú, így Szudán természetes tengeri híd Afrika és a Közel-Kelet között. Az ország emellett Egyiptommal, Eritreával, Etiópiával, Dél-Szudánnal, a Közép-afrikai Köztársasággal, Csáddal és Líbiával is határos, és hídként szolgál Észak-, Közép-, Dél- és Kelet-Afrika között. Továbbá közvetlenül a Vörös-tenger egyik forgalmas hajóútja mellett fekszik, így a tágabb régió szempontjából is fontos Szudán biztonsága és stabilitása az üzleti élet és a kereskedelem számára. Ezen túlmenően a kelet-afrikai ország a globális ellátási láncokat tekintve több okból is kulcsfontosságú. Először is, az ország jelentős mennyiségű haszonállatot szállít a Közel-Keletre, amely régió élelmiszer-ellátása nagymértékben függ az importtól. Másodszor, Szudán a világ legnagyobb exportőre számos kulcsfontosságú növénynek, beleértve a földimogyorót, a napraforgót, a szóját, a sáfrányt, a szezámmagot és a gumiarábikumot. Ezek a növények számos élelmiszertermék alapvető összetevői, és az ellátásukban bekövetkező bármilyen zavar messzemenő következményekkel járhat az élelmiszergyártók és -fogyasztók számára.

A továbbiakban a gumiarábikumnak, az aranynak és a gabonaterményeknek a szudáni gazdaságban betöltött lényeges szerepére térünk ki. Csak kevesen tudják, de Szudán a világ legnagyobb gumiarábikum-termelője, mivel a Föld készletének több mint 70%-a a kelet-afrikai ország akácfáiból származik. Ezt a gumiszerű váladékot feldolgozását követően szénsavas italok, kozmetikumok és édességek (különösen a rágógumi) készítésére használják fel világszerte. Az akácnedvet (néha aranykönnynek is nevezik) széles körben használják a gyógyszeriparban is. Jelenleg azonban lehetetlenné vált a gumiarábikum beszerzése Szudán vidéki részeiről a zűrzavar és az útlezárások miatt.

Továbbá fontos megemlíteni, hogy Szudán hatalmas potenciállal rendelkezik a gabonatermesztésben. Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentése szerint 2022-ben Szudán egyike volt azon országoknak, ahol a legnagyobb mértékben nőtt az éves gabonatermés a világon. Az ország gabonatermelése – dacolva a kelet-afrikai pusztító szárazsággal – több mint 56%-kal, 6,92 millió tonnára emelkedett. Erre a lehetőségre alapozva, valamint az ukrajnai orosz invázió hatásainak enyhítésére az Afrikai Fejlesztési Bank 2022 decemberében közel 74 millió dollárt fordított a szudáni búzatermelés fellendítésére. A bank szerint a beruházás megteremti a lehetőségét annak, hogy az ország rövid vagy középtávon önellátóvá váljon a búzatermelésben, és hosszú távon jelentős exportőr legyen. Az ország hadviselő csoportjai között kitört viszály viszont azt jelenti, hogy ezen ambíció nem fog megvalósulni, ugyanis a konfliktus bonyolítja a régió amúgy is törékeny élelmiszer-ellátási láncait. 

Szudán emellett egyre fontosabb aranytermelő. Egyes becslések szerint a világ húsz legnagyobb aranytermelője közé tartozik, amivel a kontinensen a harmadik helyet foglalja el. Az ország aranyának nagy része a Hassai aranybányából származik, ami az ország északkeleti részén található, mintegy 50 km-re a fővárostól, Kartúmtól. 2022-ben Szudánban az ország történetének legmagasabb aranytermelését regisztrálták, több mint 18 tonnával. Ez 1 611 kg-os növekedést jelent a 2019-ben rögzített legmagasabb termelési időszakhoz képest. Az aranyat főleg az Egyesült Arab Emírségekbe, Olaszországba és Törökországba exportálják. Ami azonban igazán problematikus, hogy Szudán aranytermelésének mintegy 70%-át nem tartják nyilván, és kicsempészik az országból. A CNN 2022-ben egy több hónapig tartó vizsgálatot követően feltárta, hogy „Oroszország a szudáni katonai vezetők közreműködésével aranyat rabol Szudánban, hogy fellendítse Putyin ukrajnai háborús erőfeszítéseit”. A vizsgálat kimutatta, hogy Oroszország milyen nagy mennyiségben csempész ki aranyat Szudánból, megkerülve a hivatalos aranyexport-szabályokat, így a nyugati szankciókkal szemben képes erősíteni saját gazdaságát. Az aranyon kívül az ország többek között még gazdag földgázban, ezüstben, kromitban, mangánban, cinkben, vasban, ólomban, uránban, rézben, kobaltban, gránitban, nikkelben, ónban és alumíniumban, ami jelentős gazdasági potenciált kínál.

A Szudánban zajló háború az olyan áruk és termények árának növekedéséhez is vezetett, amelyeket az ország jelentős mértékben exportál. Ez az áremelkedés világszerte tovagyűrűző hatást gyakorolt a vállalkozásokra és a fogyasztókra. Ezenkívül a szudáni politikai instabilitás és erőszak ellenséges üzleti környezetet is teremtett, ugyanis elriasztja a külföldi befektetéseket, és megnehezíti a helyi vállalkozások működését. Ez a gazdasági aktivitás visszaeséséhez és a munkahelyek megszűnéséhez vezet, tovább rontva az ország amúgy is súlyos gazdasági helyzetét. Ennek az instabilitásnak a hatása nem korlátozódik Szudánra, mivel a szomszédos országokat is érinti, például Dél-Szudánt. Továbbá a szudáni krízis a kalózkodás és a bűnözés egyéb formáinak növekedését eredményezte a Vörös-tengeren, amely a globális kereskedelem egyik fő hajózási útvonala. Ezért elengedhetetlen, hogy a nemzetközi közösség lépéseket tegyen a szudáni konfliktus békés megoldásának támogatására, nemcsak a szudáni nép, hanem a régió és a globális gazdaság stabilitása érdekében is.