Hónapok óta hangos a sajtó az Európai Parlament korrupciós botrányaitól. A többek közt Eva Kaili nevéhez köthető Katargate botrány után az uniónak kifejezett céljává vált, hogy felvegye a harcot a korrupcióval, és a lehetőségekhez képest megszüntesse azt. A felröppenő megoldási javaslatok közt azonban van egy, mellyel többet foglalkoztak az intézmények: egy korrupcióellenes bíróság felállításában látják az ellenszert.
A Politico becslései szerint a korrupció világszintű évi értéke 2,6 billió dollárra rúg. A kleptokrácia - vagyis az a kormányzati módszer, melynek célja, hogy a kormány tisztségviselői, és a hozzájuk közel álló személyek politikai ereje és személyes jóléte minél nagyobb legyen, - egy helyben toporgásra kényszeríti a növekedési és fejlődési lehetőségeket, és lerontja a polgárok demokráciába vetett bizalmát. 2014-ben elsősorban ezen jelenségek ellen szerette volna a harcot felvenni Mark L. Wolf massachusettsi bíró, akitől az International Anti-Corruption Court (IACC) felállításának ötlete származik. A javaslatát egyből támogatta Richard Goldstone legfőbb ügyész, és Robert Rotberg, a World Peace Foundation tiszteletbeli elnöke. Új eredmény az ügyben 2021-ben született, amikor is akkori és korábbi politikai tisztségviselők széles köre (295 támogató) elfogadott egy nyilatkozatot, mely a bíróság létrehozását célozta. Ezt követően az Integrity Initiatives International (továbbiakban: III) nem kormányzati szervezet, melynek célja a büntetőjogi törvények végrehajtásának megerősítése és az emberi jogokat rendszeresen megsértő vezetők megbüntetése, összehívott egy kampányt az IACC-ért, melynek nemzetközi összehangoló tanácsában a 2021-es kezdeményezés vezetői foglaltak helyet. Céljuk egy olyan irat elkészítése volt, mely a reménybeli bíróság alapelveit tartalmazza. Kolumbia – az elsők között - már 2016-ban támogatásáról biztosította az elképzelés kiötlőit. 2021-ben Kanada volt a második olyan állam, melynek szabadelvű és konzervatív pártjai is kiálltak a bíróság felállítása mellett; 2022 áprilisában pedig Hollandia is csatlakozott a kezdeményezéshez. 2022 novemberében Kanada, Ecuador és Hollandia miniszteri konferenciát rendeztek Hágában, hogy megvitassák, hogy milyen alakot kellene adni az IACC-nek, és hogy milyen eszközökkel tudnak a korrupció ellen harcolni. A konferencián az Egyesült Államok hangsúlyozta, hogy nem támogatja egy új bíróság létrejöttét. Ezt követően jelent meg a „The Processing Proposal for an International Anti-Corruption Court” című irat, ahol a kezdeményezés pártolói írásban fejtették ki érveiket a bíróság létrehozatala mellett. Tekintettel arra, hogy az Európai Parlament elkötelezett híve a korrupció elleni küzdelemnek, 2022. február 17-én ajánlásában felszólította a Tanácsot és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (aki akkor is Josep Borrel Fontelles volt), hogy kezdjenek megbeszéléseket egy nagyszabású, a bűncselekményekben részt vevő befolyásos személyek büntetlenségével kapcsolatos nemzetközi infrastruktúra kialakításáról a korrupciós ügyek tekintetében.
Bár sok politikai vitában felmerül, hogy a bíróságot létre kellene hozni, sok kézzel fogható dologgal egyelőre nem rendelkezünk. Annyit tudunk, hogy az IACC anyagi joghatósága a „grand corruption”-ra, vagyis a nagy/nagy mértéket öltő korrupcióra terjedne ki. A gond abban áll, hogy e fogalomnak nincsen egyetlen, nemzetközileg elfogadott meghatározása. A fogalmi elemek tekintetében azonban kirajzolódik egy egyetértés, mely a következő meghatározásokat foglalja magában: magas szintű hatalommal való visszaélés; nagymértékű összeg tekintetében; mely káros következményekhez („harmful consequences”) vezet. Természetesen vannak már olyan nemzetközileg elfogadott egyezmények, melyekben lefektetett fogalmakra támaszkodhatnak a bíróság alapszabályának létrehozói. Ezek közül kiemelendők az ENSZ Korrupcióellenes Egyezményei, és a 2005. évi CXXXIV. törvény, melynek második cikke tartalmaz meghatározásokat. Fontos idekapcsolódó elv a kiegészítés (komplementaritás) elve, mely szerint a Bíróság csak akkor emelhetne vádat az adott eljárásban, ha a tagállamok nem hajlandóak, vagy nem képesek a büntetőeljárás megindítására. Ekképp, ha a bűncselekményre vonatkozóan már folyik egy törvényes nemzeti nyomozás vagy eljárás, az IACC nem avatkozhatnék be. Az időbeli joghatóság tekintetében valószínűsíthető, hogy csak az alapszabály hatálybalépése után elkövetett bűncselekmények tekintetében volna az IACC-nak lehetősége fellépni. A földrajzi joghatóság kapcsán az UNCAC (United Nations Convention Against Corruption) az, melyet az alapszabály létrehozói követendő példaként jelöltek meg. Ez területi illetékesség alapján lefolytatandó eljárásokat jelent. Ennek értelmében az eljárásnak nem feltétele, hogy minden magatartás a részes állam területén történjen meg: elég, ha a bűncselekménynek akár csak egy tényállási eleme zajlott az adott tagország határain belül. Ennek kapcsán merült fel az az ötlet is, hogy függetlenül attól, egy adott állam tagja-e az IACC-nak, az ENSZ Biztonsági Tanácsa lehetőséget kaphatna arra, hogy az IACC hatáskörébe utaljon bizonyos ügyeket. Ezt az ötletet azért vetették el, mert az alapszabály alkotói aggódtak, hogy a BT tagjai nem támogatnák az ötletet, tekintve, hogy a korrupció káros hatásai ellenére sem veszélyezteti nyilvánvalóan a világot és/vagy a nemzetközi békét, továbbá a jelenlegi geopolitikai helyzetben sem elvárható, hogy a bíróság létrehozása elsőbbségi legyen a Biztonsági Tanács számára. A személyi hatályban úgy állapodtak meg, hogy az kiterjedne az adott állam- és kormányfőkre, a magas rangú tisztségviselőkre és segítőikre.
A legtöbbször hangoztatott kétség az IACC felállítása kapcsán az, hogy vajon a legkorruptabb országok alávetnék-e magukat a bíróság joghatóságának. Sok forrás úgy véli, hogy Oroszország, Kína vagy az USA részvétele nélkül értelmetlen volna bármilyen kezdeményezésbe is belefogni. A bíróság felállításának egyik ötletgazdája, M. L. Wolf bíró a 2023. március 20-ai DROI szakbizottsági ülésen azzal a gondolattal kísérelte meg feloldani a fenti ellenérvet, hogy nincs is szükség arra, hogy sok tagja legyen az IACC-nak, tekintettel arra, hogy a kleptokraták, vagyis akik tevékenysége a bíróság fő célpontja, nem otthon tartják a vagyonukat, hanem számukra vonzó helyen fektetik be, kifejezetten szeretik pl. Nyugat-Kanadát. Sok bíráló úgy véli, hogy az új bíróság nem a legmegfelelőbb, leghatékonyabb módszer a korrupcióval szembeni fellépés ellen. M. L. Wolf bíró a DROI szakbizottság 2023. március 20-ai ülésen kifejtette, hogy bár az ENSZ tagjai (jelenleg 193 tagállam) aláírták a Korrupcióellenes Egyezményt, a statisztikák szerint 2005 óta mégsem csökkent a korrupció. Ennek fő okát abban jelölte meg, hogy a kleptokraták kezében vannak a bíróságok, az igazságszolgáltatási szervek, a rendőrség, és nem engedik kivizsgáltatni a gyanús ügyeket.
Az egyik legfőbb érv az IACC létrehozása mellett az, hogy nagy valószínűséggel elrettentő ereje lenne. Tény, hogy a kleptokraták kezében van a nemzeti igazságszolgáltatási rendszer, a rendőrségeket is beleértve, ezért kell egy semleges, nemzetek feletti intézmény, amely biztosítja a felelősségre vonás lehetőségét. Az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia (American Academy of Arts and Sciences) egy cikkében kiemeli, hogy az államok általánosságban a Római Statútummal, és az ahhoz csatlakozással is fenntartásokkal éltek, de ma 138 aláíróval rendelkezik, és számos érdeme van, pl. a háborús bűnök lexikonának kidolgozása. Az IACC puszta létezése azért is fontos lenne, hogy a világrend, a politikai hatalmak lássák, hogy van szándék a kleptokratikus korrupció elleni fellépésre. Gordon Brown, az Egyesült Királyság korábbi miniszterelnöke cikkében rámutatott arra az előnyre, hogy az IACC létrejöttem megerősítené egyes országok hazai kapcsolatát a nagykorrupciós ügyek tekintetében, tekintve, hogy bírákat és ügyészeket neveznének ki a korrupció elleni harc céljából, és nyomozókat is alkalmaznának. Brown úgy látja, az is serkentő hatással lehet a nemzeti és nemzetközi igazságszolgáltatási rendszerekre, hogy az IACC bírái tanácsot adhatnának a hazai bíráknak, továbbá egyéb nemzetközi szervezetekkel is kapcsolatban lennének.
