A menstruációs időszakot megelőző héten számos nő tapasztal olyan fizikai és érzelmi tüneteket, mint a szorongás, fokozott ingerlékenység, mellérzékenység, puffadás, valamint fokozott étvágy. Ezek a biológiailag megalapozott változások mindenkinél különböző intenzitással jelentkeznek, és egyes esetekben (kb. 3-5%) olyan súlyosak, hogy azt már a premenstruációs diszfóriás zavar (PMDD) kategóriájába soroljuk (Lanza di Scalea & Pearlstein, 2019).
A PMDD-t jellemző tünetek más pszichiátriai betegségnek nem tudhatóak be, épp ezért külön diagnózisként került be a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvébe (DSM-5) (Tiranini & Nappi, 2022). A tünetek a menstruáció előtti héten jelentkeznek és olyan erőteljesek, hogy megnehezítik a mindennapi teendők ellátását. Mindez a vérzés kezdetétől számított néhány napon belül javul, és az azt követő hetekben minimális intenzitású vagy egyáltalán nincs jelen (Lanza di Scalea & Pearlstein, 2019).
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan lehetséges ez a körkörös változás, először meg kell ismernünk a menstruációs ciklus folyamatát is. A menstruáció a méhnyálkahártya bizonyos időközönként történő leválása, amely a hipotalamusz, az agyalapi mirigy és a petefészek által termelt hormonok kölcsönhatására történik. A ciklust két fázisra lehet osztani, melyek a tüszői és a sárgatesti szakasz.
A menstruációs ciklus
A tüszői szakasz a menstruáció első napjától a peteérésig (ovuláció) tart. Ekkor a hipotalamusz gonadotropinfelszabadító hormont (GnRH) választ ki. A GnRH arra készteti az elülső agyalapi mirigyet, hogy follikulus-stimuláló hormont (FSH) szabadítson fel, amely arra serkenti a petefészket, hogy tüszőket termeljen, melyek egy-egy éretlen petesejtet tartalmaznak. A 10-14. nap környékén az egyik fejlődő tüszőből egy teljesen érett petesejt (ovum) alakul ki. A petesejt érésén túl a méhnyálkahártya is változáson megy keresztül. A ciklus első fázisában az ösztrogénszint emelkedésének köszönhetően megvastagszik, így felkészülve a megtermékenyített petesejt befogadására.
A magas ösztrogénszint hatására továbbá a luteotróp hormon (LH) szintje is emelkedik, ami végül a peteéréshez (ovuláció) vezet. Az ovuláció során egy petesejt kilökődik a tüszőből, majd a petevezetéken keresztül a méh felé halad, hogy a spermiumok megtermékenyítsék. Az ovuláció a menstruációs ciklus közepén történik, és amennyiben a petesejt egy napon belül nem termékenyül meg, úgy elpusztul.
A hátramaradt üres peteburok sárgatestet képez. Ez egy belső elválasztású mirigy, mely túlnyomórészt progeszteront termel, és elsődleges funkciója, hogy a megvastagodott méhnyálkahártyát előkészítse a megtermékenyített petesejt befogadására. Amennyiben a petesejt nem termékenyült meg, úgy a sárgatest felszívódik, ez pedig az ösztrogén és progeszteron szintjének csökkenéséhez vezet. Utóbbi a menstruáció megjelenését okozza, mely alatt a méhnyálkahártya levedlik. A ciklus ezután megismétli önmagát (Hawkins & Matzuk, 2008; Reed & Carr, 2000).
Tekintettel arra, hogy a női testben milyen összetett folyamatok mennek végbe minden hónapban, illetve, hogy a különböző hormonok szintje folyamatosan ingadozik, nem meglepő, hogy a nők viselkedésében és közérzetében is ennek megfelelően változások lépnek fel. Az is, hogy a tünetek rendre a sárgatesti szakaszban jelentkeznek, arra utal, hogy a hormonális fluktuáció kulcsfontosságú összetevő. A PMDD-vel élő nők azonban sokkal intenzívebben tapasztalják meg ezeket a változásokat, különösen az érzelmi reakciókat és a hangulatingadozást. A következőkben ezen affektív változások hátterében álló lehetséges mechanizmusokat mutatjuk be.
Premenstruációs diszfóriás zavar magyarázata
Egyre nagyobb tudományos érdeklődés irányul az allopregnanolonra, amely egy neuroaktív szteroid. Ez annyit tesz, hogy ez egy idegrendszerben képződő szteroid hormon, amely képes befolyásolni az agy működésének különböző aspektusait, így jelentős hatással bírva a viselkedésre. A menstruációhoz kötődő jellemzője, hogy a progeszteron (melynek szintje a sárgatesti szakaszban megemelkedik) metabolitja, és kapcsolatba lép az agyban található GABA receptorokkal, melyek részt vesznek a stressz, szorongás, éberség szabályozásban. A kutatási eredmények arra utalnak, hogy a PMDD-vel élő nők GABA receptorai csökkent érzékenységűek, vagy magának az allopregnanolonnak és progeszteronnak a koncentrációja alacsonyabb, így jelennek meg a fokozott érzelmi tünetek (Hantsoo & Epperson, 2015; Lanza di Scalea & Pearlstein, 2019; Tiranini & Nappi, 2022).
A következő lehetséges mechanizmus a szerotoninhoz kötődik, amely az agy egyik ingerületátvivő anyaga, és döntő szerepet játszik a hangulatszabályozásban, valamint a PMDD-ben. A menstruáció előtt affektív változásokat tapasztaló nőknél atipikus a szerotonin terjedése, alacsonyabb a receptorok sűrűsége, valamint a sárgatestes szakaszban csökkent a szerotonin szintje. Nem meglepő tehát, hogy a tünetek kezelésére gyakran használnak olyan antidepresszánsokat, melyek a szerotonint célozzák, és számos tanulmány alátámasztja ezek sikerességét (Lanza di Scalea & Pearlstein, 2019; Tiranini & Nappi, 2022).
A PMDD hátterében az agy működésében fellépő változások is állhatnak. Az ilyen vizsgálatok középpontjában az egyik legfontosabb struktúrának az amigdala mutatkozott, ami az érzelmi információkra irányuló figyelem és éberség szabályozásában részt vevő hálózat kulcsfontosságú összetevője, és ami túlműködést mutat számos szorongásos zavarban. A sárgatesti szakaszban a tünetmentes nők körében is magasabb amigdala aktivitást figyeltek meg a negatív ingerekre, ez a PMDD-vel érintetteknél azonban még magasabbnak mutatkozott. Mindez egybeesik a progeszteronszint emelkedésével.
Az amigdalán túl a prefrontális kéreg (annak is a dorsolaterális része) is érintett lehet. Ez a régió részt vesz a hangulat és a szociális viselkedés szabályozásában, a döntéshozatalban és impulzuskontrollban. Kutatások szerint a PMDD-vel érintettek az érzelemszabályozás során alacsonyabb kérgi aktivitást mutatnak, ez azonban egyedülálló módon megnövekszik a negatív ingerek anticipációja során. Továbbá az ingerületátvivő anyagok és hormonok kölcsönhatása is befolyásolhatja a kéreg működését. Az ösztrogén és progeszteron, szerotonin és GABA szintjének változása befolyásolhatja az érzelmi állapotokat és az ingerlékenységet (Bixo és mtsai., 2018; Hantsoo & Epperson, 2015; Petersen és mtsai., 2018).
(Lehetséges) gyógymódok
Mindezek az eredmények és a területen végzett kutatások fontosak annak érdekében, hogy a jövőben egy célzottabb kezelési és gyógymódot lehessen kidolgozni a menstruáció előtt fellépő, súlyos érzelmi változásokra. A szerotonint célzó antidepresszánsokon, valamint a hormonális fogamzásgátlókon túl új módok is elérhetőek lehetnének. Példának okáért feltehető, hogy a már létező és depresszió kezelésében használatos kognitív viselkedésterápia is hatásos lehet. Ígéretes gyógymódnak mutatkozik továbbá a transzkraniális mágneses stimuláció, hisz ez viszonylag könnyen megcélozhatja a felszíni agykérgi struktúrákat, így érve el a változást. Fontos hangsúlyozni, hogy a menstruáció előtt megélt érzelmi tüneteket, amennyiben azok nehézséget okoznak, ne fogadjuk el normálisnak, hanem kérjünk segítséget.
