Az éghajlatváltozás mellett az urbanizáció azért is fontos, mivel a világ GDP-jének nagyjából 80 százaléka a városokban keletkezik. Ugyanakkor az urbanizáció sebessége és mértéke azonban egyben olyan kihívásokat is jelent, mint például a megfizethető lakások építése, az életképes városi infrastruktúra kiépítése – beleértve a mindennapi helyváltoztatás célját szolgáló közlekedési rendszereket (metróhálózat, agglomerációs vasútvonalak, stb) – , valamint az alapvető szolgáltatások és a munkahelyek iránti felgyorsult kereslet kielégítése.
A világban fokozódó geopolitikai helyzet és a mindenhol egyre jobban kiéleződő konfliktusok azonban egyre jobban hozzájárulnak a városokra nehezedő nyomáshoz, mivel globálisan a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek több mint 50 százaléka továbbra is a városi környezet biztosította feltételekben találja meg a számításait. A városi agglomerációk bővülése globálisan előrejelzések szerint akár 50 százalékkal is meghaladja a városi népességnövekedést, ami 2030-ra várhatóan mintegy 1,2 millió km² új városi területtel jelent majd.
Annak ellenére, hogy Közép-Ázsiára végtelen sztyeppéi és hatalmas hegyei miatt nem feltétlenül úgy tekintünk egy olyan régióra, amit a városiasodás jellemez az Eurázsiai Fejlesztési Bank várakozásai szerint 2035-re Közép-Ázsia városi (urbanizált) lakossága 39 millióról megközelítőleg 45 millióra fog növekedni, ami a régió minden országát óriási kihívás elé fogja állítani.
Ez az előrejelzés azonban nem meglepő, ugyanis a régió lakosságának – amely nemrég lépte át a 79 milliót – közel 50 százaléka a közép-ázsiai térség nagyvárosaiban koncentrálódik. Ennek fő oka elsősorban a belső migrációban keresendő. Közép-Ázsiában ugyanis más ázsiai régiókhoz hasonlóan a munkaerő az alacsony jövedelmek miatt a vidékről a városokba költözik. A vidékről a nagyvárosok irányába történő népességbeáramlás következtében pedig a közép-ázsiai városi népesség növekedése mind az öt régiós ország – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – kormányától fokozott beruházásokat és erőfeszítéseket igényelnek, főként az energetika (energia- és vízellátás, fűtés, közlekedés stb.), a szociális infrastruktúra (kedvező oktatási, egészségügyi környezet stb. megteremtése) és a digitalizáció területén.
Ugyanakkor a vidékről a nagyvárosok irányába történő népességbeáramlás miatt az így kialakult helyzet Közép-Ázsiában egy tágabb problémakört is alátámaszt. Mégpedig azt, hogy a régió egyre nagyobb mértékben urbanizálódó lakosságának következtében a közép-ázsiai városoknak az infrastrukturális fejlődése egyszerűen nem tud lépést tartani a növekvő népességnövekedéssel. Asztana erősen urbanizálódott helyzete nem egyedi, ugyanakkor jól tükrözi azokat a kihívásokat, amelyekkel más közép-ázsiai városoknak is szembesülnie kell. Például az üzbég főváros, Taskent, annak ellenére, hogy a regionálisan is jelentős gazdasági erő, 2023 decemberi kemény tél során komoly kihívásokkal szembesült energiaszolgáltatás területén.
A közép-ázsiai városi infrastruktúra korszerűsítése és bővítése a régión belül egy rendszerszintű probléma, amely összemérhető a térség víz- és energiaforrásainak nem kellően hatékony kezelésével. Közép-Ázsiában a lakosság és a városok területe fokozatos növekszik, ezt a folyamatot azonban nem kíséri megfelelő városfejlesztés, melynek következtében a régió országainak nagyvárosaiban gyakran megfigyelhető a területek szabályozatlan fejlődése. Az ilyen szabályozatlan urbanizáció eredménye pedig a városi munkaerőpiacokra nehezedő és egyre növekvő nyomás, az infrastruktúra leépülése, valamint az éghajlatváltozással, a természeti katasztrófákkal (szárazság, árvíz) és a környezeti fenyegetésekkel (légszennyezettség) szembeni nagyfokú sebezhetőség. Asztana, Almati, Biskek, Dusanbe és Taskent például rendszeresen vezeti a világ legrosszabb levegőminőségi rangsorát.
Az infrastruktúra leromlása is tovább nehezíti az urbanizáció közép-ázsiai, régiós helyzetét. Közép-Ázsia hő- és villamosenergia-ágazatában számos probléma figyelhető meg. Ennek oka a fűtőberendezések és a fűtési hálózatok elhasználódása/elöregedése, normál élettartamuk túllépése.
Földrajzi determináltsága és korlátai miatt Közép-Ázsia országai jelentősen sebezhetőek az éghajlatváltozásoknak a térséget érintő egyre növekvő negatív hatásaival szemben, különösen a városi területeken tapasztalható vízhiány miatt. Azonban ez a jelenség nem Közép-Ázsia specifikus. A világ 482 legnagyobb városának csaknem felének 2050-re súlyos vízhiánnyal kell majd szembenéznie.
A közép-ázsiai városok gyors urbanizációja, különösen Kazahsztán fővárosát, Asztanát érinti a legnagyobb mértékben és rávilágít a migrációs beáramlásból és a nagyszabású fejlődésből adódó sürgető problémákra.
A gyors urbanizáció azonban nemcsak kockázatokat, hanem lehetőségeket is teremt a régió városiasodott lakossága számára. A városok urbanizálódása ugyanis jelentősen elősegítette a tudás és a technológia gyors terjedését Közép-Ázsia társadalmaiban, valamint a külföldi tőke bevonzásának a megkönnyítését a régió országaiba.
Az urbanizáció pozitív hatásainak feloldása és teljes körű kiaknázása érdekében a régió országai különbözőképp reagálnak a kihívásokra. Kazahsztánban új hőerőművek építésére irányuló projekteket dolgoznak ki Kokshetauban és Semeyben, valamint az Almati energiakomplexum korszerűsítését is tervezik. Megállapodás született az Atrafin Bankkal (Egyesült Államok), a World Vision Solutions-el és a Greenlight Business Ventures-el (Izrael) az eső-, olvadék- és tisztított szennyvíz gyűjtésére szolgáló, legfeljebb 5 millió köbméter térfogatú tározók megépítéséről szóló kísérleti projektről. A szintén a kazahsztáni Mangystau régióban található Zhanaozen város lakóinak igényeinek kielégítésére megkezdődött egy napi 50 ezer köbméter kapacitású sótalanító üzem építése. A Világbank pedig mintegy 143 millió dollárt különített el (30 évre, ötéves türelmi idővel) a Tiszta energia az üzbegisztáni épületekben projektre, amely a közép-ázsiai városok agglomerációjának a fejlesztését hivatott támogatni.
Mivel a közép-ázsiai országok továbbra is jelentős változásokkal néznek szembe a népességdinamikában, amelyet az urbanizáció ütemének jelentős növekedése jellemez. Közép-Ázsiában a városiasodással kapcsolatos problémákra adott válaszok országonként eltérőek. Azonban mind az öt ország esetében megfigyelhető, hogy a megoldást a városok energetikai infrastruktúrájának fejlesztésében, a tömegközlekedés digitalizációjában (e-jegyek) és a városon belüli mobilitás fejlesztésében, valamint a szovjet típusú várostervezés (hatalmas, széles utcák) módosításában keresik.
