Az attitűdök az egyén gondolkodásmódját és érzéseit tükrözik egy adott tárggyal vagy kérdéssel kapcsolatban. Ha valaki úgy gondolja, hogy a környezettudatos életmód értékes és fontos, nagyobb eséllyel cselekszik fenntartható módon. Az értékek szerepe itt kiemelkedő, hiszen ezek mélyebb, hosszútávú motivációkat biztosítanak. A bioszférikus értékek – vagyis a természet iránti gondoskodás –, például pozitív hatással vannak az olyan döntésekre, mint az energiatakarékos eszközök vásárlása vagy a szelektív hulladékgyűjtés.
Egy holland tanulmány szerint azok az egyének, akik altruista és bioszférikus értékeket képviselnek, nagyobb valószínűséggel választanak fenntartható termékeket, mint azok, akik inkább az önérdeket helyezik előtérbe (Steg és mtsai., 2014). Az értékek azonban nem elegendőek önmagukban: az attitűdökből gyakran hiányzik az azonnali cselekvésre való késztetés, különösen akkor, ha az egyén nem érzi a döntéseinek közvetlen hatását.
Szociális normák: a csoporthatás ereje
A társadalmi normák kiemelkedő szerepet játszanak a viselkedés alakításában. A deskriptív normák, amelyek azt mutatják, hogy mit tesznek mások, gyakran motiválják az egyént arra, hogy alkalmazkodjon. Például, ha egy szállodai szobában elhelyezett tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy „a vendégek 75%-a újrahasználja a törölközőjét”, az emberek nagyobb valószínűséggel követik ezt a példát (Goldstein és mtsai., 2008).
Az injunktív normák, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy mit tartunk helyesnek, szintén befolyásolják a viselkedést. Például, egy közösségi kampány, amely a szelektív hulladékgyűjtést népszerűsíti, akkor hatékonyabb, ha hangsúlyozza, hogy a helyi lakosok többsége már alkalmazza ezt a gyakorlatot. Az érzés, hogy „ezt várják el tőlem”, erősíti az elköteleződést.
Érzelmek és fenyegetések: az ökoszorongás hatása
Az érzelmek, mint például a bűntudat, a büszkeség vagy a félelem, kulcsfontosságúak lehetnek a fenntartható viselkedés motiválásában. Az ökoszorongás, amelyet a klímaváltozás és a környezeti válság miatti aggodalom vált ki, egyre több embert késztet cselekvésre. Egyes tanulmányok szerint azonban a túlzott fenyegetettségérzet kontraproduktív lehet, mivel passzivitáshoz vagy szorongáshoz vezethet. Az érzelmi üzeneteket ezért gondosan kell megfogalmazni, hogy ne bénítsák meg az egyének cselekvési hajlandóságát.
Hogyan formálhatók a fenntartható szokások?
A szokások gyakran automatikus, mélyen rögzült viselkedési minták, amelyek jelentős hatással vannak a környezeti lábnyomunkra. A fenntartható szokások kialakítása nehéz, de lehetséges, ha az emberek viselkedési kontextusát megváltoztatjuk. Egy sikeres példát láthatunk a közlekedési szokások megváltoztatásában, ahol a munkahelyek parkolási díjainak emelése és a tömegközlekedési bérletek támogatása csökkentette az autóhasználatot. Az emberek új rutint alakítottak ki, amely nemcsak gazdaságosabb, hanem fenntarthatóbb is volt (Verplanken és mtsai., 2008). Az infrastruktúra átalakítása szintén kulcsfontosságú. Például a kerékpárutak bővítése és a közösségi kerékpárprogramok népszerűsítése olyan szokásokat formálhat, amelyek hosszú távon is fenntartható alternatívát nyújtanak.
Intervenciók és kampányok: mi működik?
Tudatosság növelése és oktatás
Az információalapú kampányok fontos szerepet játszanak a fenntarthatóság iránti elkötelezettség kialakításában. Az Egyesült Királyságban a „Love Food Hate Waste” kampány például 21%-kal csökkentette az élelmiszer-pazarlást, mivel segített az embereknek megérteni, hogy hogyan csökkenthetik saját háztartásuk hulladékát (WRAP, 2007).
Nudging és viselkedéstervezés
A „nudge” technikák – például a zöld kosarak elhelyezése a szupermarketekben – hatékonyak lehetnek a fenntartható viselkedés előmozdításában. Egy svéd szupermarketben az ilyen apró változtatások 15%-kal növelték a fenntartható termékek eladását (Thaler & Sunstein, 2008). Ezek az intézkedések azért működnek jól, mert egyszerűsítik a döntési folyamatot, miközben a választás szabadságát fenntartják.
Közösségi programok és csoportdinamika
A közösségi összefogások szintén hatékonyak lehetnek. Ausztráliában a közösségi kertek nemcsak az élelmiszertermelésben játszottak fontos szerepet, hanem erősítették a társadalmi kapcsolatokat is. Az ilyen kezdeményezések rámutatnak arra, hogy a fenntartható viselkedés nemcsak az egyének, hanem az egész közösség érdekét szolgálja (Kingsley és mtsai., 2009).
Összegzés és jövőbeli irányok
A fenntartható viselkedés pszichológiai megértése elengedhetetlen a környezetvédelem szempontjából hatékony stratégiák kidolgozásához. Az attitűdök, értékek, normák és szokások integrált megközelítése szükséges ahhoz, hogy az egyéni szinten elinduló változások rendszerszinten is érezhetővé váljanak. A jövőben fontos lesz a viselkedéstudomány és a technológiai innovációk összekapcsolása, hogy még hatékonyabb megoldásokat találjunk a globális kihívásokra.
Felhasznált irodalom:
- Steg, L., & Vlek, C. (2014). Encouraging pro-environmental behaviour: An integrative review and research agenda. Journal of Environmental Psychology, 29(3), 309–317.
- Goldstein, N. J., Cialdini, R. B., & Griskevicius, V. (2008). A room with a viewpoint: Using social norms to motivate environmental conservation in hotels. Journal of Consumer Research, 35(3), 472–482.
- Verplanken, B., & Wood, W. (2008). Interventions to break and create consumer habits. Journal of Public Policy & Marketing, 25(1), 90–103.
- Thaler, R. H., & Sunstein, C. R. (2008). Nudge: Improving Decisions about Health, Wealth, and Happiness. Yale University Press.
- Kingsley, J., Townsend, M., & Henderson-Wilson, C. (2009). Cultivating health and wellbeing: Members’ perceptions of the health benefits of a Port Melbourne community garden. Leisure Studies, 28(2), 207–219.
- WRAP (2007). The Food We Waste. Waste and Resources Action Programme.
