Németország nem úgy szerepel a köztudatban, mint az ország, amelyben jellemző volna a politikai erőszak. Igaz hogy nagy számú a migráns lakosság, és ez gyakran vezet terrorizmushoz kötődő félelmekhez. Aki a híreket akár csak felszínesen is követi az a benyomása támadhat, hogy a bűnözési statisztikák nőnek - lopás, késelés, verés, fegyveres rablás és így tovább.

Valóban megfigyelhetünk egy aggasztó folyamatot Németországban, de a bűnözés általánosságban inkább csökken. Kevesebb bűncselekményt jelentettek be 2020-ban, mint 2016 óta bármely évben. Az erőszakos bűncselekmények száma 2,4% -kal csökkent Horst Seehofer belügyminiszter által április 15-én bemutatott legfrissebb rendőri statisztika szerint.

Ami viszont ténylegesen növekszik, az a nagyon erőszakos bűncselekmény és a politikai indíttatású erőszak.

A gyilkosság, emberölés és a nemi erőszakok száma három százalékkal növekedett. A rendőrök ellen elkövetett fizikai agresszió 5,9%-kal nőtt, ezzel a támadások száma immáron 15 800-ra emelkedett. Ez jelezheti az állam tekintélye iránti tisztelet csökkenését, amelynek másik mutatója lehet a politikai indíttatású erőszak jelentős növekedése is. A „politikai bűnözés” száma (beleértve az erőszakmentes bűncselekményeket is mint például a gyűlöletbeszéd) 8,5%-kal, 44 692 esetre nőtt. Irene Mihailic zöld politikus szerint ez a legmagasabb adat azóta, hogy a rendőrség 2001-ben megkezdte ennek a bizonyos kategóriának a mérését.

A politikai indíttatású erőszak még jobban, 19%-kal nőtt. A baloldali szélsőségesek által elkövetett erőszakos támadások száma 45%-kal (1526 esetre), a jobboldaliak által elkövetett 11%-kal, 1086 esetre nőtt. Bár a baloldali erőszak  gyakoribb, a jobboldali támadások többször halálosak. 2020-ban tizenegy embert öltek meg a szélsőségesek - közülük kilencet egyetlen rasszista lövöldözés során végzett ki egy neonáci Hanau-ban, 2020 februárjában.

2020-ban 591 politikai indíttatású bűncselekményt nem tudtak a politikai spektrum bal- vagy jobboldalához kötni. Az emberek egyre furcsábbá váltak a járvány alatt, egyesek azt gondoltak, hogy meg kell támadniuk valakit vagy valamit a Covid-19 korlátozások miatt. Ez lehet az oka egy új jelenségnek: a „szimbólumok és az állam képviselői” ellen elkövetett támadások száma megduplázódott 2020-ban (ez tartalmazza a növekvő számú rendőrségi tisztviselők ellen elkövetett támadásokat is). Az állam tekintélye és tisztelete csökkenőben.

Mindeközben megjelent egy teljesen új társadalmi mozgalom, a „Querdenker", akik „másképp gondolkoznak”.

Középpontjában egy szervezet áll, amelyet 2020-ban alapítottak Stuttgartban és kissé a franciaországi sárga mellényes mozgalomra emlékeztetnek. Vannak ott szélsőséges baloldaliak, jobboldaliak és összeesküvéselmélet rajongók, és rajtuk kívül átlagos, de egyre frusztráltabb állampolgárok is. Szerintük a kormány Covid-19 politikája a demokrácia és személyes szabadságuk elleni támadás, emellett szeretnek tüntetni, és a tüntetéseik gyakran válnak erőszakossá, amikor a rendőrség megpróbálja érvényesíteni az arcmaszkokkal és a távolságtartással kapcsolatos szabályokat.

A politikai indíttatású erőszak növekedése Németországban, és az állam iránt  növekvő megvetés egy mélyebb érzésre utalhat: sokan magukra hagyva érzik magukat. Németország későn és elégtelen módon reagált több válságra– először a migránsválságra, és most a Covid-járványra is - kaotikus lezárási szabályokkal, csigalassú oltási kampánnyal.

A lezárási szabályok tartományról (szövetségi államok) tartományra változtak, ami általános káosz érzéshez vezetett, amíg a Parlament bele nem egyezett abba, hogy vészhelyzeti hatáskört ruházzon a központi kormányra. De akkor a németek közül sokan úgy érezték, hogy a politikai rendszerük valami baljós, autoriter struktúrává alakul át.

Mindez megmérgezte a nemzeti párbeszédet. Amikor 50 ismert színész rövid szatirikus videót tett közzé a kormány Covid-politikájáról, azonnal „meglincselték” őket a Twitteren és a Facebookon. Egy köztévé képviselőjétől érkezett fenyegetés, hogy az illetők elveszíthetik munkájukat. Több színész megijedt, és eltávolította a videót.

Valami forr Németországban. A feszültség növekszik.

Ez lehet az egyik oka annak, hogy a Zöld párt népszerűsége fellendült, azonban válaszuk nekik sincs a politikai indíttatású erőszakra. Ez lehet szintén az oka a bajor miniszterelnök és CSU pártelnök, Markus Söder népszerűségének is, aki a kaotikus világban egy erős vezető képét igyekszik mutatni. De ez a konkrét vezető nem lesz képes irányítani – kísérlete, hogy a kereszténydemokrata CDU és CSU pártszövetség kancellárjelöltje legyen, megbukott. A választások szeptemberben lesznek. Armin Laschet, a CDU / CSU jelöltje meglehetősen népszerűtlen, veszíthet a Zöldek ellen, akik így az ország vezetőivé válhatnak.

Mindez egy aggodalommal teli Németországot eredményez, növekvő politikai feszültséggel és gyengülő vezetőséggel, egy az EU jövője szempontjából döntő pillanatban. Európa legerősebb országa nem volt még ilyen kiszámíthatatlan.

This article is also available in English.

Borítókép: shutterstock.