A Gazprom szeptember végén nem újította meg Chișinău-val a lejárt gázszerződését. Így a szállítások visszaestek, és október 22-én Moldova 30 napos szükségállapotot volt kénytelen kihirdetni, mivel az ország földgázimportjának 100 százaléka Oroszországból érkezik.
A kialakult válsághelyzet hátterében nagy szerepet játszottak olyan belpolitikai folyamatok, amelyek a kelet-európai ország geopolitikai helyzetére vezethetők vissza. 2020 őszén EU-barát, moldáv-román egyesüléspárti ellenzéki politikus nyerte a moldovai elnökválasztást. Maia Sandu volt miniszterelnök, a Világbank egykori közgazdásza lett az ország első női államfője és a második elnök, akit közvetlenül választottak meg.
Idén augusztus 27-én a Moldovai Köztársaság elnöke az ország függetlensége kikiáltásának harmincadik évfordulója alkalmából tartott ünnepi beszédében kijelentette: „Határozott lépésekkel fogunk haladni az európai integráció útján. A Moldovai Köztársaság az európai államok családjába tartozik. Az európai integráció a legtermészetesebb út országunk számára, amely jólétet és biztonságot hoz polgárainknak. Moldova kis ország, amely nagymértékben függ a más országokkal és szervezetekkel kiépített kapcsolataitól.”
Ugyancsak idén nyáron a parlamenti választásokat is megnyerte az államfő moldáv-román egyesülést támogató pártja, és láthatóan beindult az EU-integráció előmozdítása Natalia Gavrilița kormányfő vezetésével. Ezek a folyamatok nem találtak kedvező fogadtatásra Moszkvában.
Oroszország és Moldova egymásnak feszülését egy szimbolikus cselekedet is jelzi, hiszen október 22-én Chișinău a második világháborús szovjet emlékmű öröklángját kikapcsolta. A konfliktus hátterében a gáz árának emelése húzódik, amely még mindig jóval a piaci ár alatt van. A 2,6 millió lakosú ország éves gázszükséglete mintegy 3 milliárd köbméter. Ebből 1,2 milliárd marad az országban, míg 1,8 milliárd az el nem ismert Dnyeszteren Menti Köztársaságba kerül. A szeptember 30-án lejárt hosszú távú gázszerződést még 2006-ban kötötték, ami alapján Moldova ezer köbméter gázért 150-200 dollárt fizetett eddig. Csekélynek tűnik ez az összeg annak fényében, hogy csak idén a földgázárak több mint 400 százalékkal emelkedtek, a mostani piaci ár ezer köbméterenként 850 dollár.
A Gazprom 790 dollárra emelné az árat, de Moldova ezt nem hajlandó kifizetni. A moldovai vezetés új szerződést akar a Gazprommal, de csak akkor, ha a feltételek kedvezőek. A Gazprom hajlandó hosszabbítani, amennyiben kifizetik a szeptemberi és októberi számlát. De így is egymilliárdos költségvetési hiánnyal küzd a moldáv büdzsé. Az orosz cég ajánlata a következő: 25 százalékos kedvezmény a piaci árból, cserébe Chișinău köteles három év alatt kifizetni a felhalmozódott, több mint 700 millió dolláros adósságot, amely magába foglalja a transznisztrai terület adósságát is.
A moldáv felet érzékenyen érinti a gázválság, amely, ha kellően felbőszíti a lakosságot, akár a jelenlegi kormány Európa-párti irányvonalát is veszélybe sodorhatja. Gavrilița miniszterelnök múlt héten Brüsszelben tárgyalt az EU-Moldova társulási megállapodás keretében. Chișinău szerint Moszkva pénzügyi és nem pénzügyi elvárásokat támasztotta megegyezés feltételeként. A kormányfő csakis gazdasági jellegű tárgyalásokat hajlandó folytatni a Gazprommal, elutasít minden politikai feltételt. Andrei Spanu fejlesztési és infrastrukturális miniszter, a moldovai tárgyalódelegáció vezetője orosz zsarolásról beszél, és azt állítja, Moszkva nem csak gazdasági jellegű feltételeket támasztott. Több elemzés szerint Oroszország azt akarja elérni, hogy Moldova halassza el a gázpiacok liberalizálására vonatkozó uniós szabályok végrehajtását, valamint módosítson az Európai Unióval kötött szabadkereskedelmi megállapodásán, és lehetőleg csatlakozzon az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz.
Az orosz fél szerint szó sincs politikai nyomásról, Moszkva csak a moldáv adósságot akarja behajtani. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Moldova választhat máshonnan érkező gázt is, de az drágább lesz, mint az orosz. A témában Vlagyimir Putyin orosz elnök is megszólalt, aki szerint „teljes képtelenség, mesebeszéd, politikai indíttatású pletyka” a politikai nyomásgyakorlás elmélete.
Ahogy azt a moszkvater.hu elemzése is kiemeli, Chișinău a 2017-es ukrán példát követve arra játszik, hogy adósságvitája a Gazprommal a stockholmi döntőíróság elé kerüljön, és ezt az adósságot is nyilvánítsák semmisnek. Közben pedig alternatív forrásokból próbálja biztosítani az ország gázszükségletét.
A G20-országcsoport római csúcstalálkozóján Joe Biden a németekkel tárgyalt arról, hogy miként lehetne Oroszországot eltántorítani a gázszállítások manipulációjától. Tény, hogy az Európai Unió még évtizedekig rá lesz szorulva az orosz gázra. Brüsszelnek egyik fegyvere arra, hogy mérsékelje a gazdasági ügyletnek álcázott orosz geopolitikai nyomást az EU-s gázdirektíva betartatása a Gazprommal, amely mint monopóliumellenes szabály előírja a gázvezetékek használati jogának liberalizációját. Az Európai Bizottság is vizsgálatot indított, annak érdekében, hogy kiderítse, visszaél-e a Gazprom a piaci helyzetével, illetve szándékosan tart-e vissza szállítmányokat, hogy felvigye a gáz piaci árát Európában.
Moldova helyzete nem rózsás, az ukrán kölcsön gáz fényében sem, mivel más úton nem jut nyersanyaghoz az ország. Alternatíva lehetne a Romániától vásárolt gáz, de a román vezetékek kapacitása alacsony, eddig összesen egymillió köbméter gáz érkezett a nagy testvértől. Október utolsó napjaiban jelentették be, hogy Chișinău egymillió köbméter gáz vásárlásáról egyezett meg a lengyel PGNiG konszernnel, illetve ugyancsak egymillió köbmétert vásárol a holland Vitol vállalattól, de még ez sem hosszútávú megoldás az ország problémáira. Mindenesetre ezek az opciók mind drágábbnak tűnnek az orosz gáznál, és a mennyiségek (lengyel egymillió, holland egymillió, ukrán félmillió köbméter) eltörpülnek az évi 3 milliárd köbméter szükséglethez képest.
A komoly alternatívák hiánya miatt Chișinău a kompromisszum irányába nyitott. Az államfő november 1-jén bejelentette, hogy a moldáv delegáció és a Gazprom illetékesei Szentpéterváron egyezségre jutottak a moldovai adósság és a beszerzési árak ügyében, így sikerült öt évvel meghosszabbítani a gázszállítási szerződést. A Gazprom és a Moldovagaz közötti szerződés részleteit nem hozták nyilvánosságra, de az orosz gázipari óriásvállalat megerősítette a szerződéshosszabbítást kölcsönösen előnyös feltételeket emlegetve. A hírek szerint Chișinău 500-600 dollárt ad majd ezer köbméter gázért. Ez a krízis egyelőre megoldódott, vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy újabb öt évre befagyott. Moldova, valamint a közép- és kelet-európai régió orosz gázfüggőségének felszámolására továbbra sincs reális alternatíva.
