Szijjártó Péter külügyminiszter január 14-én jelentette be, hogy márciustól közvetlen légi összeköttetés létesül Budapest és a moldáv főváros között. Kisinyov 70 kilométerre található Tiraszpoltól, ami a szakadár Transznisztria fővárosa. Miért indítana a Wizz Air heti két járatot egy leendő háborús övezet közvetlen közelébe, ha a Nyugat, benne Magyarországgal, támadásra készül?
A kétoldalú kapcsolataink Moldovával kiválóak, rendszeresek a magas szintű találkozók és Budapest az EU, illetve a V4 keretében is támogatja Chișinău uniós integrálását. Magyar nagybefektetések szempontjából a legkiemelkedőbbek a bankszektorban és a gyógyszerszektorban már léteznek, a mezőgazdaságban folyamatban vannak.
Biztonságpolitikai szempontból a régiónkban kiemelkedő fontosságú kérdés Moldova jövője. Románia terve az országgal való egyesülés, és a folyamat - amelyre a román lakossági támogatottság megvan, ellenben a moldovai még hiányzik - destabilizálhatja térségünket. Az ukrajnai „takaréklángon” zajló fegyveres konfliktus mellé nem hiányozna még egy a szomszédunkban, arról nem is beszélve, hogy a moldáv-román egyesülés ötletét Moszkva sem hagyná szó nélkül. Valószínű, hogy a Kreml nem nézné karba tett kezekkel Transznisztria annektálását, ami végsősoron egy Oroszország-NATO konfliktussá is fajulhatna, mivel a NATO-tag Romániának érdekeltségei és közös határa is van a szóban forgó területtel.
A kazahsztáni, 11 napig tartó januári zavargások kitörésének hátteréről megoszlanak a vélemények: szegénység miatt kitört forradalom, esetleg puccskísérlet, vagy egy külföldi és jól koordinált akció. Az utolsó esetet sugallja egy francia nyelvű, de még további 17 nyelven publikáló sajtóorgánum cikkére hivatkozva a román sajtó egy része. Sőt az eredeti cikk azt állítja, hogy a kazahsztáni események egy sorozat része volt, melynek az az előző négy epizódja az elmúlt két évben Ukrajnában, Szíriában, Fehéroroszországban és Hegyi-Karabahban játszódott le, a következő pedig a Dnyeszteren túli térségben fog. Mindezek hátterében az amerikai kormányzathoz kapcsolódó RAND Corporation nevű NGO áll, és a célja Oroszország meggyengítése, amit úgy érnek el, hogy túlzott szerepvállalásra kényszerítik a különböző konfliktusokban.
A libanoni hátterű francia nyelvű hírportál állítása szerint az Egyesült Államok meggyőzte az Európai Uniót, hogy még idén tavasszal vonja blokád alá Transznisztriát, ezt az el nem ismert államot, amelynek lakossága a Szovjetunió felbomlásakor népszavazást tartott a Moldovától való elszakadásról. Ezen intézkedés hatására Oroszország kénytelen lesz légifolyosón szállítani az élelmet a közel félmilliós lakosság számára. Így a blokád valódi célja Oroszország gazdasági gyengítése. Az írás emlékeztet, hogy az Európai Unió polgárai elfelejtették, hogy 1992-ben az Egyesült Államok hiába próbálta katonailag szétverni Transznisztriát a román börtönökből toborzott hadsereg segítségével. Ennek - a szovjet modellhez hű - lakosságnak a bátorsága, különösen a nők bátorsága keresztülhúzta a CIA terveit. Majd felteszi a kérdést, hogy vajon tanúi leszünk-e az ukrajnai, lengyelországi, illetve a Romániában lévő amerikai támaszpontokra mért orosz csapásoknak? Ezt vette át legalább egy román hírportál és kezdett riogatásba. Ráadásul vasárnap reggel Lucian Mîndruță újságíró a Facebook oldalán lamentált arról, hogy egy esetleges Oroszország-NATO konfliktusban nem lehetne sem Bulgáriára, sem Magyarországra számítani, mert az előbbi egy szláv nemzet, ami nem akar konfliktust a nagy testvérrel, utóbbi pedig orosz érdekeket képvisel az Atlanti Szövetségben és az EU-ban is.
Az eredeti angol nyelvű cikk feltételezhetően az orosz hibrid hadviselés egyik műveleteként született, amelynek egyik alfaja a propaganda és a dezinformáció.
