Kiélezi a feszültségeket Izrael és Irán között a november 15-én, Omán partjainál bekövetkezett dróntámadás, amely egy izraeli milliárdos tulajdonában lévő tankerhajót ért. A hajón szerencsére nem keletkezett jelentős kár, a tenger nem szennyeződött kiszivárgó gázolajtól és a személyzetnek sem esett bántódása, viszont a támadás ténye a jövőre nézve aggodalomra ad okot, és a kérdés, hogy ki indította, továbbra is megválaszolatlan marad.
Csád, a volt francia gyarmat gazdasági helyzete a XXI. században sok bizonytalanságot mutat. Tengerparttal nem rendelkező országként nehezen tud becsatlakozni a világgazdaság keringésébe, és a belpolitikai körülményei sem a legkiegyensúlyozottabbak. A sok negatív hatás ellenére azonban mégis mutatkozik lehetőség a fejlődésre ásványkincseinek köszönhetően.
Igaza van minden esélye ellenére, mások előtt látja, ahogy a fű nő, figyeli a Holdat akkor, amikor mások még ujjal mutogatnak rá. Úgy tűnik, ez a sorsa ennek az országnak és általában véve Közép-Európának.
Noha elsőre megtévesztő lehet Kaszim-Zsomart Tokajev elnök több mint 80%-os eredménye, és az európai demokrata csak fintorogva legyintene rá – hogy na, egy újabb rendkívül fair közép-ázsiai választás –, de a valóság ennél sokkal árnyaltabb.
Lezárult október 22-én a Kínai Kommunista Párt (KKP) huszadik kongresszusa. Meghatározták a következő öt év politikai és gazdasági programját, illetve a szűkebben vett pártvezetés és a párt Központi Bizottság tagjainak listáját. Milyenek Kína kilátásai? Mi a helyzet Tajvannal? Hogy áll a kínai gazdaság a COVID-19 járvány után? Vagyis, mit tudhatunk meg a pártfőtitkár beszédéből?
A kutatásból megállapítható volt, hogy elsősorban a fiatalok éreznek ellentétet a generációk között, míg az idősek alapvetően harmonikus viszonyulást érzékelnek a fiatalok irányába.
A Balkánt felszabdaló konfliktusoknak az egyik legtöbbet vitatott eleme Koszovó kérdése. Ahhoz, hogy megértsük az elmúlt hónapok Koszovóval kapcsolatos eseményeit elengedhetetlen, hogy megértsük a koszovói kérdés eredetét. Szerb–koszovói gyorstalpaló a rendszámok és a labdarugó-világbajnokság útvesztőiben.
Latin-Amerika konfliktusokkal terhes világát Kolumbia és Venezuela ellentéte mély válságba taszította, egészen a közelmúltig, amikor az országok elnökei a kölcsönös határmegnyitással kapcsolatban konszenzusra jutottak. Mi okozhatta ezt a hirtelen változást? Milyen hatással van ez a két országra?
Eljött az ideje annak, hogy feltegyük a kérdést, hogy a migráció területén bizonyos hatásköröket, különösen a határellenőrzést illetően, visszavegyünk nemzeti szintre.
A fenntarthatóságról vagy a zöld életvitelről szóló viták folyamán gyakran felmerül a kérdés, hogy elég-e az, ha az Európai Unió és a fejlett világ sikeresen teljesíti a 2050-es karbonsemlegességi célokat, ha mindeközben a fejlődő világ nem?
1959. november 20-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. Azóta november 20. intelem és ünnep egyben, egy olyan nap, amikor holisztikus szemléletben elmélyülhetünk filozofikus, jogi, akár specifikus szakmai kérdésekben a fiatalkorúakat illetően.
Közel 5 évvel azután, hogy a török parlament aláírta A Párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, 2021. október 6-án ratifikálták azt, a COP 27 alkalmából pedig az ország megint kinyilvánította céljait, hogy megmutassa elkötelezettségét az éghajlatváltozás elleni nemzetközi fellépés támogatására.
Szó szerint lázban ég a világ, mióta november 8-án elstartolt az Amerikai Egyesült Államok 2022-es félidős választása, melynek során a Képviselőház mind a 435 székéért, a Szenátusnak pedig 100-ból 35 székéért folyt a verseny. Ezen túl, harminckilenc államban került sor kormányzóválasztásra is, valamint számos népszavazást is tartottak most az Államokban. Az idei választások voltak az elsők, amelyeket erősen befolyásolt a szavazókerületi újraelosztás, ami 2020-as népszámlálást követte.
2019 áprilisa óta az ötödik parlamenti választás zajlott le Izraelben. November 1-én az izraeli lakosság több, mint 70%-a járult az urnák elé. Két nappal később pedig fény derült a végső eredményre, amely alapján többséget értek el a jobboldali pártok. Ez azt jelenti, hogy visszatérhet kormányfőként Izrael élére Benjámín Netanjáhú.
Nehéz szavakat találni, amikor megpróbáljuk átlátni az egyre kaotikusabbá váló németországi politikai összképet. Talán segít, ha a pártokat irodalmi művekhez hasonlítjuk.
Az etnikai tisztogatásokkal kísért délszláv háborúnak egyes becslések szerint több, mint 130 ezer áldozata is volt, míg több mint egymillióan kényszerültek elhagyni hazájukat. 2001. november 12-én zárult le a délszláv háború.
A mai világban, kommentárokat vagy politikai elemzéseket olvasva visszatérően találkozunk bizonyos kulcsfogalmakkal. Ezeket a kifejezéseket tudatosan használják azzal a szándékolt céllal, hogy meghatározzák az adott írás általános hangnemét. A neves újságírók által előszeretettel használt fogalmak közül két fogalom kap különös figyelmet.
Közhely, de igaz, hogy felgyorsult világunk sok tekintetben radikálisan átalakította-átalakítja mindennapjainkat. A digitális kor különösen nagy kihívást jelent az elmélyültséget igénylő tevékenységek, köztük a könyvolvasás esetében.
A digitalizáció és a technológiai megoldások olyan észrevétlenül gyűrűztek be a mindennapjainkba és vették át az analóg helyét, hogy természetesnek vettük, hogy az oktatásban is bekövetkezik egy effajta átállás. Ez az egyébként megosztó téma bárhol szembejön velünk, ahol az oktatás jövőjéről, az állam szerepéről szó esik, ahogy az MCC International Symposium on Startup Ecosystems in Europe is két napot szentelt ennek körüljárására.
Narratívák harca, átértelmezni kívánt múlt, exhumált holttestek, áthelyezett sírok, átnevezett utcák, rengeteg kárpótolt és számtalan, a spanyol társadalmat megosztó kérdés – ezekkel jellemezhetjük a több mint egy évtizede tartó vitát a spanyol emlékezettörvényről.
Franciaországban az első világháború alatt közel félmillió idegen munkás dolgozott, közülük sokan a hadianyag-termelésben. A spanyolokon, olaszokon, portugálokon, görögökön és a többi európain kívül közel 200.000 munkás Európán kívülről érkezett. Ma már könnyen gondolhatjuk, hogy ez természetes, de az akkori helyzetben ez egyáltalán nem volt az.
Az olasz fasiszta állam maffiaellenes háborújáról már számtalan visszaemlékezés és tanulmány látott napvilágot. A maffia és a fasizmus szembekerülésének okaival azonban ez eddig csak érintőlegesen foglalkoztak a téma kutatói.
Előző