A 2008-as világgazdasági válság vállalkozói tevékenységre gyakorolt pusztító hatásainak kezelésére az EU 2013 elején létrehozta az Entrepreneurship 2020 tervet.
Az érettségi vizsgáig átlagosan 600 történelemórán veszünk részt, ami 26 ezer percnél is hosszabb időkeretet biztosít a történelemtanárok számára a tanulókkal történő közös munkához. Soknak tűnik, de közel 4000 év múltjának feltérképezése időigényes kihívás. Történelemtanárként mire érdemes fordítanunk ezt az időt? Milyen hazai és nemzetközi megközelítések léteznek a történelemtanítás céljairól?
Bár a pasztorálpszichológia révén láthatjuk, hogy a teológia és a pszichológia gyümölcsöző formában együtt tud működni a lelkigondozás kérdéskörében, ez azonban nem azt jelenti, hogy kérdés és probléma nélkül egymás mellé helyezhető a két terület.
Arról már bizonyosan mindenki hallott, hogy amennyiben az örökhagyó végrendelkezni szeretne, akkor érdemes közjegyzőhöz fordulnia, hiszen a végrendeletnek törvényben meghatározott, szigorú alaki és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie.
Szomszédunkban elcsitulni látszik a visszhangja egy olyan titkosszolgálati botránynak, amely más országban legfelsőbb szintű lemondásokkal, kormányválsággal, töméntelen magyarázkodással járna. De nem így Romániában. Hallgatnak, de a probléma megmarad. Ennyire félne mindenki?
A címben szereplő kérdés kezdetben nagy vitákat generált, de a migrációs nyomás aktuális fokozódásával újfent egyre gyakrabban kerül előtérbe. Valóban nem fogadják be az arab országokból származó bevándorlókat a régió gazdagabb muszlim országai?
Az orosz-ukrán háború gazdaságilag súlyosan érinti a szomszédságában lévő Moldovát. Nemcsak a közel 30%-os infláció okoz hatalmas problémát, hanem az országba érkező nagyszámú háborús menekült is. Az európai közösség ezeken a nehézségek próbál enyhíteni.
Az elmúlt napokban heves indulatokat váltott ki, és komoly vitákhoz, tüntetésekhez vezetett az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának döntése, amely felülírta a Roe vs. Wade ítéletet, és ezáltal visszautalta a tagállamok jogkörébe az abortusz szabályozásának jogát, ti. azt a jogot, hogy jogalkotás útján meghatározhassák, mikor is kezdődik az élet, és milyen esetekben kell azt védelmezni.
Oroszország Ukrajna elleni február 24-én indított támadása egész Európát felrázta és valamilyen formában cselekvésre késztette. Míg a tágabb értelemben vett Nyugat álláspontja világos, addig az események megítélése a Nyugat-Balkánon, egy az Európai Unió és hazánk biztonsága szempontjából kiemelten fontos régió esetében korántsem ennyire egységes.
A modern Magyarország viták által fogant. Miként jött létre a reformkor termékeny vitáinak teret adó politikai légkör? Milyen indíttatásból döntött Széchenyi Ferenc a politikai szerepvállalás mellett és mindez hogyan befolyásolta Magyarország vitakultúráját? Soron következő írásunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Minden évben eljön az a megmérettetés, amivel egyes pedagógusok az általános iskola óta riogatják diákjaikat. A középiskolák június 13. és 24. között rendezték meg az idei középszintű szóbeli érettségi vizsgákat. Mióta létezik az érettségi, milyen változásokon ment keresztül és milyen botrányok kötődnek hozzá?
Mai adásunkban Fliegh Péter, a Karrierközpont munkatársa és Fekete Sándor, az MCC Vitaakadémia vitaoktatója beszélgetnek az állásinterjúra való felkészülésről.
1950. június 26-án a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság nemzetgyűlése elfogadta az állami termelőszövetkezetek létrehozását és a szövetségi profitmegosztást előirányzó, ún. önigazgatásról (samoupravljanje) szóló törvényjavaslatot.
Gustavo Petro, az M-19 gerillaszervezet egykori harcosa rendkívül szoros, a túlfűtött politikai hangulatban zajló vasárnapi elnökválasztás második fordulóján legyőzte a „kolumbiai Trump”-ként híres milliomos üzletmágnást, Rodolfo Hernándezt. Több évtizedes konzervatív vezetés után Petro lesz Kolumbia első baloldali elnöke 2022 és 2026 között.
Április elején a sokszínű izraeli kormánykoalíció válságba került, egy a miniszterelnök (Naftali Bennett) pártjához tartozó képviselő ugyanis bejelentette, hogy nem vesz részt a koalíció munkájában. A hónap közepén pedig a jeruzsálemi arab-zsidó fegyveres összecsapásokra hivatkozva a Ra’am arab párt függesztette fel tagságát. Ez szimbolikus volt, hiszen a parlament éppen szünetet tartott (május 8-ig), ráadásul a párt végül folytatta a koalícióban való részvételt – ugyanakkor most úgy tűnik, hogy feloszlatják a parlamentet, és új választás jön.
“Vigyázó szemetek Párizsra vessétek” - ekként szólította fel versében intelemre a francia forradalom kitörését követően Európát Batsányi János. Bár rengeteg idő eltelt azóta, Franciaország továbbra is Európa egyik meghatározó országa, a G7 tagja, az EU egyik tartópillére, amit az egész világ figyelemmel követett a vasárnapi választások során, többek között Magyarország is. De mit is jelent magyar szempontból a francia választások kimenetele?
Az elmúlt időszakban Ankara nagyon aktív szereplőjévé vált a geopolitikának. Látszólag nem érinti az eurázsiai országot a szomszédságában dúló háború, de a nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy igenis megpróbálja saját javára fordítani a nemzetközi helyzetet.
Az Európai Unió kialakulásával nemcsak a tőke, áru, szolgáltatások és személyek szabad mozgását kellett biztosítani, hanem a jog, pontosabban a különböző tagállamok döntéseinek szabad áramlását is, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy az eltérő tagállamokból származó gazdasági szereplők közötti jogvitákat hatékonyan és gyorsan meg lehessen oldani, ezáltal biztosítva az Unió alapító szerződéseibe foglalt szabadságok hatékony érvényesülését is.
Sokunk képes megfogalmazni néhány gondolatot arról, hogy ki volt első szent királyunk, élete és munkássága mennyiben járult hozzá a még ma is keresztény Magyarország fennállásához. Szent István király uralkodása meghatározó volt történelmünkben, talán a kereszténység elterjedését illetően a legjelentősebb. Számos alkalommal hallhatjuk azt az igaznak vélt állítást, miszerint minden sikeres férfi mögött egy erős nő áll. István életében ki lehetett ez a női alak?
Amikor a közelmúlt konzervatív politikai gondolkodásának legfontosabb alakjait igyekszünk sorra venni, Roger Scruton neve szinte minden esetben az elsők közt hangzik el. A brit filozófus-író hatása a hazai jobboldalon is vitathatatlan, művei közül pedig számos fellelhető magyarul is. Az utóbbiak sorát gyarapítja a hosszú idő után ismét megjelent, Mi a konzervativizmus? című esszégyűjtemény, amely a rendszerváltás kori Közép-Kelet-Európával foglalkozó szövegei okán kiváltképp izgalmas lehet a magyar olvasók számára.
A Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) friss elemzése szerint a történelem során még soha nem költöttek annyit a világ országai védelmi kiadásokra, mint 2021-ben. A stockholmi székhelyű nemzetközi intézet adatai alapján elmondható, hogy mintegy 2 113 milliárd dollárt fordítottak fegyverzetbeszerzésre, fenntartásra, valamint katonai célú technológiai kutatásra és fejlesztésre. A legtöbbet az Egyesült Államok, Kína, India, az Egyesült Királyság és Oroszország költötte.
A múlt heti nemzetközi (szak)sajtó egyik legjelentősebb (és sokak által szkeptikusan szemlélt) híre volt, hogy Lengyelországban vége a jogállamisági problémának, és új korszak kezdődik, amelyben a lengyelek megkapják a hozzáférést a 36 milliárd eurós nemzeti helyreállítási alaphoz – vagyis többé, úgy tűnik, hogy nem sérülnek az Unió pénzügyi érdekei.
2022. április 24-én a szlovén polgárok nemet mondtak Janez Janša kétéves átmeneti kormányzására. Az eredmény azonban semmilyen esetre sem nevezhető a szlovén baloldal sikerének, sokkal inkább egy frissen a köztudatba berobbant politikus térnyerése rengette meg a politikai színteret. Mégis minek köszönhette a sikert Robert Golob és mozgalma, illetve miként befolyásolhatja az új irányvonal a magyar-szlovén kapcsolatokat?
„A hangosbemondóban mondtak valamit.” Az idén 101 éve aláírt trianoni békeszerződés legfontosabb sarokpontjai széleskörben ismertek, de mit tud és hogyan gondolkodik róla a 21. század köznevelésének diákja és tanára? Milyen formában jelenik meg Trianon az iskolában, és a megkérdezettek hogyan vélekednek a történelemtanítás nagy kérdéseiről?
Európa legszegényebb országáról hazánkban viszonylag keveset hallani, a magyar–moldáv kapcsolatok a legkevésbé sem mondhatók intenzívnek. Mostanában az Ukrajnában dúló háború elől menekülők kapcsán került be a hírek közé az ország, mely attól függetlenül is számos súlyos, évtizedeken átnyúló gazdasági és társadalmi problémával küszködik.
Március 31-én véget ért a világkiállítás Dubajban. A hivatalosan Expo 2020 néven futó ünnepséget a Covid miatt elhalasztották, és csak tavaly októberben nyithatta meg kapuit.
Oroszország 2021 februárjában indított Ukrajna elleni inváziója jelentős kihatással van a globális élelmiszerkereskedelemre. A két hadviselő fél ugyanis a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozik, a világ búzakivitelének több mint a negyedéért az előbbi két ország a felelős. Egy elmélyülő háború tovább emelheti a már amúgy is magas gabonaárakat, emellett a legnagyobb importőrök közül többen is jelentősen kitettek az orosz és az ukrán gabonának, ami miatt később élelmiszerhiány is felléphet a világ elmaradottabb régióiban.
A 2022-es divízió I-es férfi jégkorong-világbajnokságon a magyar válogatott utolsó mérkőzése tét nélkülinek számított: a mérkőzés eredményétől függetlenül Magyarország 2008 és 2015 után ismét feljutott a legmagasabb osztályba, az aktuális ellenfél, Románia válogatottja pedig kiesett.
Egyes arab államokban súlyos élelmiszerválság alakult ki, s ha erre nem találnak hathatós megoldást, akkor a régió egyre sűrűbb tiltakozási hullámokkal és instabilitással fog szembenézni, ami Európára is hatással lehet.
A közel három hónapja tartó orosz-ukrán háború miatt gyerekek százezrei menekültek el otthonaikból, hátrahagyva az addig megszokott mindennapi életüket is.
Nem arról van szó, hogy eljött a liberalizmus megújításának ideje, hanem arról, hogy a kialakulóban lévő posztliberális rend körvonalai egyre világosabbá válnak.
Ha van egy tanulság, ami a nemrégiben zárult Konferenciával kapcsolatban levonható, az az, hogy bármik legyenek is a körülmények, (háború, egészségügyi válságok, gazdasági visszaesések, vagy bármilyen szerencsétlen precedensek) mindig lesz egy olyan kis létszámú elszánt hívő, akik számára a kontinens megmentése csupán a szerződések hosszadalmas és bonyolult reformjaiban áll.
Térben a Kárpátok, történelmi távlatokban pedig ideológiák, nagyhatalmi érdekek, háborúk és ármánykodás választotta el látszólag egymástól a két nemzetet, amely mégis szüntelen egymásra talált.
Az európai energiaválság és az orosz-ukrán háború is aláhúzta, hogy nem tehetünk fel mindent az időjárásfüggő megújuló energiatermelési módokra, ha el akarjuk érni a klímasemlegességet.
Előző