Tíz száraz, makacs tény (kellő mennyiségű hivatkozással) a spanyol kormány (illetve néhány tagjának) bizonyos fellépéseiről és az Európai Bizottság jogállamisági mechanizmusáról.
1. 2020-ban az Európai Bizottság bevezette a jogállamisági mechanizmust, amely éves áttekintést és értékelést ad a jogállamiság helyzetéről a 27 tagállam mindegyikében. A jelentés négy pillér köré épül fel: az igazságszolgáltatási rendszer, a korrupció elleni intézkedések, a médiapluralizmus, valamint a "fékekkel és egyensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések". Az első jelentést 2020 szeptemberében tették közzé, a másodikat 2021 szeptemberére várják.
2. 2019. november 7-én, a parlamenti választások előtt három nappal
Sánchez megkérdezi az újságírót: „Kitől függ az ügyész?”. Az újságíró így válaszol: „A kormánytól?” és Sánchez hozzáteszi: „Hát, erről ennyit”. Pár nappal később Sánchez igazságügyi miniszterét nevezte ki az új legfőbb ügyésznek. Dolores Delgado-t, akit hivatali ideje alatt a spanyol képviselőház háromszor is lemondásra szólított fel, 2020. január 16-án lépett hivatalba legfőbb ügyészként.
3. 2020-as jelentésében az Európai Bizottság teljesen figyelmen kívül hagyta ezt az epizódot. Csak egy általános értékelést adott a legfőbb ügyész kinevezési folyamatáról és „Hát, erről ennyit”. Ezzel szemben, a Bizottság a Lengyelországról szóló 2020-as jelentésében kiemelte, hogy „az a tény, hogy az igazságügyi miniszter egyben a legfőbb ügyész is, különösen aggályos azon hatásköre tekintetében, hogy konkrét ügyekben utasításokat adhat, és áthelyezhet ügyészeket". Időközben, 2021. március 12-én a befolyásos spanyol ügyészi egyesület egymás után negyedszer nyíltan bírálta Delgado mérlegelésen alapuló kinevezéseit a kulcsfontosságú pozíciókba és hivatala vezető testületébe.
4. 2020. január 15-én, április 23-án és augusztus 19-én a spanyol Általános Bírói Tanács (a bírák irányító testülete) nyíltan tiltakozott Pablo Iglesias (két héttel ezelőttig a spanyol kormány miniszterelnök-helyettese) és pártja, a Podemos támadásai ellen. Példátlan módon, nyolc hónap után, ez a testület kötelességének érezte emlékeztetni arra, hogy „a hatáskörmegosztás a jogállamiság kulcsfontosságú eleme”, és hogy kifejezze „nyugtalanságát”, valamint „abszolút és hangos egyet nem értését” Iglesias miniszterelnök-helyettes kijelentéseit illetően. Felszólított „az intézményi felelősségvállalásra a politikai manipulációk megelőzése érdekében […], valamint a bírói munka függetlensége, pártatlansága és szakmaisága veszélyeztetésének elkerülése érdekében”.
Dolores Delgado (Fotó: EFE)
5. 2020 októberében a Pablo Iglesias ellen a Dina-ügyben (számos egyéb jogalap mellett, az igazságszolgáltatás akadályozása miatt) eljáró bíró hivatalosan védelmet kért az Általános Bírói Tanácstól. Milyen okból? Iglesias büntetőeljárása után a bíró ellen szervezett kampány indult a közösségi és az online médiában, számos Podemos-politikus támogatásával és részvételével, „beleértve több kormánytagot is”. A védelem iránti kérelmen kívül a bíró a rendőrségen is panaszt nyújtott be, és kiemelte, hogy 42 éves pályafutása alatt soha nem volt része ilyen súlyos támadásban és hasonló megfélemlítésben.
6. A spanyol Általános Bírói Tanács 2018 óta ideiglenes jelleggel működik. Ahogy az Európai Bizottság is elismeri, az új jelölések elakadtak a két fő politikai párt közötti tárgyalások során kialakult patthelyzet miatt. Spanyolországban a Tanács tagjainak egy részét valóban a Parlament választja meg háromötödös többséggel. A patthelyzet elkerülése érdekében a kormány törvénytervezetet terjesztett elő, amelyben a tagok abszolút többséggel történő megválasztását javasolja. Itt kell megjegyezni, hogy Lengyelország kemény kritikát kapott, amiért az ottani hasonló bírói testület minden tagját háromötödös többséggel választották meg. Az Európai Bizottság már kifejezte aggodalmát a spanyol törvénytervezet kapcsán.
7. Spanyolországban az Átláthatóság és Jó Kormányzás Tanácsa felügyeli a közigazgatási, így a kormányzati információkhoz való hozzáférést. 2020 októberében új elnököt neveztek ki a testület élére, miután a pozíció három évig betöltetlen volt a függetlenség hiányával kapcsolatos aggályok miatt, tekintettel arra, hogy az elnök közel áll a jelenlegi kormányhoz. Első döntéseinek egyike a főigazgató-helyettes menesztése volt, aki Spanyolországban a terület egyik legelismertebb szaktekintélye. Érdemes megjegyezni, hogy 2018 óta a tanácsi határozatok betartásának mértéke 82,1% -ról 60,4% -ra csökkent. Ugyanakkor, csak 2020-ban, a kormány 28 határozat ellen nyújtott be fellebbezést,
8. Mivel egy bíró úgy döntött, hogy folytatja a Pablo Iglesias elleni nyomozást a Dina-ügyben (lásd a fenti 5. pontot), a Podemos heves név szerinti támadásokat indított újságírók ellen a közösségi hálózatokon és egy tulajdonában lévő online „hír portál” web oldalán. Ez utóbbi szalagcímekben hozta újságírók nevét és fényképüket is közzé tették, nyílt támadást intézve ellenük. Iglesias miniszterelnök-helyettes a kormány sajtótájékoztatóján ismét név szerint emlegette az újságírókat. Ugyanezen a sajtótájékoztatón azt is kijelentette, hogy a sajtó elleni támadásoknak „természetessé” kell válniuk. A kormány tagjai (például az esélyegyenlőségi miniszter, aki a magánéletben Iglesias partnere) folytatták a név szerinti támadásokat.
9. A 2., 3. pontban (csak részben) valamint a 4. pontban közölt tényekről nem számoltak be a 2020-as jogállamiságról szóló jelentésben, bár azok a jelentési időszakban történtek.
10. A 4. (nagyrészt), az 5.,6.,7. és a 8. pontban közölt tények a 2020-as adatgyűjtési időszak után történtek. Ezért lehet, hogy a 2021-es jelentés országfejezetében számolnak majd be róluk. Vagy mégsem?
Ez az írás angolul is elérhető.
Borítókép: European Commission.
